Üdvözlet

Üdvözlöm honlapomon! Ha érdekli Rákospalota múltja, története, akkor figyelmébe ajánlom kutatómunkám eredményeként létrejött cikkeimnek helyet adó helytörténeti blogom. Barangoljon velem a régi időkben…

Címkék a honlap könnyebb megtalálásához: rakospalota, rákospalota, története, történelme, blog, helytörténet, anno.

Bemutatkozás, előszó

Horváth Csaba vagyok, 1974-ben születtem Budapesten, 2001 óta élek Rákospalotán. Apósom családja már 70 éve Palotán él, velük szomszédok vagyunk, szüleim pedig néhány éve költöztek ide tőlünk egy kőhajításnyira. Mindig is érdekelt a történelem és a kutatás, nagyjából 10 éve kezdtem el a családfám összeállításába és 6 éve kezdtem beleásni magam Palota múltjába. A könyvviteli és társasházkezelői munkám jól kiegészíti a helytörténeti kutatás, melyhez a másik hobbim, a papírrégiségek és tárgyak gyűjtése is társul.

Tagja vagyok a Magyar Családfakutató Egyesületnek, a Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaságnak és a Magyar Történeti Társulatnak, ahogy több felmenőm és családtagom is volt. A magam szerény módján bukdácsolok a neves tudósok nyomában.

A honlapon cikkek mellett az összegyűjtött Palotához kapcsolódó kincseim is megtalálhatóak. A cikkeket és fotókat forrásmegjelölés mellett bárki felhasználhatja, nyomtatásba kerülés esetén hozzájárulásom szükséges, azért, hogy egy-egy történet kapcsán a már legfrissebb javított változat kerüljön felhasználásra. Vallom, hogy a kezünkből minél pontosabb és hiteles munkát adjunk ki…

Ha van palotai emléke (képeslap, fotó, régi irat, számla, érem, stb.), ami már Önnek nem hiányozna, vagy eladná, kérem gondoljon rám, és vegye fel velem a kapcsolatot.

Jó időtöltést kívánok!

Tartalom

A honlap elnevezése: Rákospalota Anno … azaz Rákospalota a … – évben. Persze általánosságban: régen. De mikor régen?

Azok az idők érdekelnek, amelyekből sokszor csak történet morzsák, mendemondák állnak rendelkezésre. Ezeket a mozaikokat igyekszem összekalapálni egy egész és kerek történetté. A kutatások középpontja a XIX. és a XX. század első fele. Szeretném a sokszor még mindig előkerülő félinformációkat és tévhiteken alapuló meséket a helyükre tenni, a korábbi évtizedekben megjelent művekben rálelni a különféle, hallomásokon alapuló történetekre, majd ezek után menni és a lehető leghűbb és – már amennyire tőlem telik – szakszerű történetet megírni. Szeretnék rávilágítani, hogy a Pest melletti kis község milyen helyi “intelligenciával” bírt, kik voltak az itt élő, dolgozó és nyaraló ismert emberek és milyen történetek kapcsolódnak hozzájuk. Sok esetben Palota megelőzte a korát, még többször azonban a tipikus magyar sors jutott neki. Ez a kettősség az, amit szeretnék a cikkek révén illusztrálni: Az utca egyik végén a birkát terelő paraszt ballag, a másik végén pedig elnyargal grófok és agarak között Erzsébet királyné. Az utcában dagonyázni lehet a sárban, mikor az európai szemnek is még oly szokatlan lóvasút befordul a sarkon. Egyik nap a jó magyar széthúzásról ír a sajtó, a másik nap pedig a szorgos hívők már öt egyházi épülettel bírnak ugyanazon a téren.

Az utolsó 100 cikk a megjelenés sorrendjében (időben visszafele haladva):

Barangoljanak velem településünk múltjában…

Ajánlom figyelmükbe az alábbi, Rákospalota (illetve az egész XV. kerület)
múltjával foglalkozó oldalakat is:

A Budapest, XV. kerületi blogot: http://bpxv.blog.hu

A Rákospalotai Múzeum honlapját: http://www.rakospalotaimuzeum.hu

A Rákospalota Anno Képei oldalt, ahova én is folyamatosan írok
bejegyzéseket: https://www.facebook.com/groups/rakospalotaanno/

Palotai történetek

Az aggastyán Gyagyovszky Ferenc asztalosmester

Ebben a bejegyzésben Gyagyovszky asztalosról próbáltam meg információkat felkutatni, aki, mint a legöregebbként nősült ember, a legöregebb apa és a legöregebb palotai férfi címek tulajdonosa lett életében. Vagy mégsem? Kis Újság 1937.08.03 (50. évf. 174. sz. 4. o.) Halotti anyakönyvi bejegyzése, Újpest, Árpád Kórház, polgári ak. 1937.07.25. A 30-as években Gyagyovszky sokat szerepelt az újságokban, …

Bartók Béla (és Balázs Béla) Rákospalotán

Buza Péter Palotai tegnapok c. munkájában két képeslapot említ, ami Bartók palotai tartózkodását igazolja. Egyet írt az édesanyjának Palotára 1907.07.05-én, egyet pedig írt Dr. Sebestyén Gyulának 1907.10.09-én, ezt pedig Palotáról küldte. A mai Sín (korábbi nevén: Mária) utca 15-ös számú házon régóta ott díszeleg az emléktábla: 2004-ben, halálának 59. évfordulóján avatták fel. Az alábbiakban közlöm …

Elérhetőség

Cégem postacímén írhat nekem hagyományos levelet (így postafiókra érkezik és nem gyűrődik össze, vagy ázik el a levél). Vagy küldjön emailt. A honlap és a rajta található cikkek, képek a magam örömét szolgálják elsősorban. Ugyanakkor, ha csak egy olvasó is már hasznosnak véli az oldalam, annak nagyon fogok örülni. A cikkek mindig a tények és a észérvek mentén íródnak, hogy Palota egy-egy eddigi titkát – lehetőleg szakszerűen – felfedjék. Amennyiben minden igyekezetem ellenére hibát vétettem, vagy kiegészítené mondandóm, kérem írjon bátran.