Palotai orgonakészítők

A palotai emberek sem gondolnák, hogy az országban hány száz rákospalotához köthető orgona készült a régmúltban. Látni fogják alább, hogy Palota-Újfalu hány utcájában működött hosszabb-rövidebb ideig orgonakészítő műhely.

Az Országh-család

Tisztázásképpen álljon itt a család férfitagjainak életrajza. Az idősebb és fiatalabb titulus sokszor okozott keveredést ama kevés cikkben, mely eddig megjelent a mesterekről. (Forrás: Magyar Katholikus Lexikon)

I. Országh Sándor életrajza:

(Kunszentmárton, 1807. 03. 10. – Budapest, 1876. 04. 12.): orgonaépítő mester. Először apjától megtanulta az asztalos mesterséget, majd Szegeden vélhetően Kováts István (1797-1843) műhelyében orgonaépítést tanult. 1836-ban áttelepedett Kecskemétre, orgonaépítő műhelyt nyitott. Élete során mintegy 8-10 új orgonát készített.

II. Országh Sándor életrajza:

(Kecskemét, 1838. febr. 25. – Rákospalota, 1917. nov. 17.): orgonagyár-alapító. Az orgonaépítést apjától (I. Sándortól) kezdte tanulni, utolsó segédéveit Fazekas János (1806-74) pozsonyi, majd pesti orgona- és zongorakészítő műhelyében töltötte. Mestere leányát, Johannát vette feleségül. Eleinte apósával együtt Országh-Fazekas néven dolgoztak Pesten, de egy év múlva már önállóan dolgozott saját műhelyében. 1862. XI. 4-én kapott iparengedélyt, de már 1861-ben megalapította az Országh Sándor és Fia Orgonagyárat, melyet 1908-ig vezetett.

Gyermekeik (keresztelésének ideje): Sándor Károly (Kiskunmajsa *1861.08.12), Gizella Johanna (*1863.03.05), Emília Johanna (*1864.10.16), Adalbert (*1868.10.08), Emma Johanna (*1870.11.21), Imre (*1873.01.31), Aurélia Terézia (*1974.08.11), László Géza (*1878.06.23), Mária Ottilia (*1880.03.21). Sándoron kívül minden gyermek a Terézvárosban született.

III. Országh Sándor életrajza:

(Kiskunmajsa, 1861. aug. 11. – Rákospalota, 1902. ápr. 18.): orgonaépítő – Apja (II. Sándor) mellett dolgozott az orgonagyárban korai haláláig.

Országh Antal életrajza:

(Kecskemét, 1852. dec. 4. – Nagyvárad, 1922. nov. 25.): orgonaépítő – Bátyjával, Sándorral együtt folytatta apjuk mesterségét, részt vett a gyár alapításában. 1898-ban kivált bátyja pesti gyárából és Nagyváradon rendezte be műhelyét. Többnyire mechanikus és pneumatikus kúpládájú orgonákat készített. Műhelyének címe 1902-ben: Nagyvárad, Fő u. 51.

A palotai orgonaépítés története

Ahogy fentebb olvashattuk a céget 1861-ben indította apósával II. Országh Sándor. Az alábbiakban, a fellelt híradásokból állítottam össze a cég történetét és az e cégből kisarjadzott többi vállalkozást. Elmondható, hogy a XX. század első felében Rákospalota volt az ország orgonaépítő-javító központja.

Első fellelt hirdetés, ekkor a Király utcai címen (Forrás: Katholikus néplap 19. évf. 46. szám. 366. oldal – 1866.11.15)

1869.12.05-én közölték a lapok a hírt, hogy I. Országh Sándor császári és királyi orgonakészítővé lett kinevezve. A család nagyjából 1870-től használja a “h”-t a vezetékneve végén.

Hirdetés 1871-ből még mikor a Szondi utcát Steinernek hívták. (Forrás: Protestáns egyházi és iskolai lapok – 14. évf. 7. szám. 223. oldal – 1871.02.12) 

A cég alakulásától 1861-től 1871-ig székelyt a Király utcában, ezután költözött át a Szondi utcába, ahol a későbbiekben az iroda maradt, a gyártás 1898-tól Palotára került.

Hirdetés 1875-ből, már a Szondi utcából. (Forrás: Néptanítók lapja 8. évf. 19. szám. 356. oldal – 1875.10.15)

Hirdetés 1878-ból, az új Szondi utcai címről (Forrás: Protestáns egyházi és iskolai lapok 21. évf. 38. szám 1221. oldal – 1878.09.22)

Egyes cikkek szerint az Izabella u . 83-ban is volt telephelye a cégnek. Nos ez a Szondi u 36. szám alatti ház másik címe, lévén saroktelekről, saroképületről van szó.

A Pázmány utca 31-33 szám alatt hosszú évekig maradt a gyár, az átszámozást követően kapta a 41-es számot. (Forrás: Protestáns egyházi és iskolai lapok 41. évf. 49. szám 783. oldal – 1898.12.04)

A cég számlája 1902-ből. A számla (Forrás: saját tulajdon) fejlécét ha megnézik, látják a gyárépületet szemből és hátulról. Szemből a Pázmány utca felől, hátulról a vasút felől. A két iker épület még áll, sajnos egy telekmegosztás miatt a nagy épület homlokzata a telekhatárra került, és emiatt 2017-ben lebontották a 120 éves épületet. Egy korábbi, 2014-es utcaképet láthatnak itt:

Ezen a 2012-es képen jobban látszik a már lebontott hátsó főépület.

1902-ben meghal a legifjabb Országh Sándor, így a 64 éves apja önállóan viszi a gyárat. Apja testvére Antal már rákospalotai költözésükkor önállósította magát és Erdélyben, Nagyváradon települt le. 1908-ban, 70 évesen fiainak Lászlónak és Imrének adja át az üzemet. Lászlóról vannak a későbbiekben információink, ő viszi tovább a mesterséget (Forrás: Központi Értesítő 1908.04.02 33. évf. 1. félév 27. szám 555. oldal). Imre 1918-ban Tobolszkban (Oroszország) hadifogságban hunyt el.

1923-tól az Eötvös u 93-ban székel a cég, a Pázmány utcai telepet 1920-ban eladták anyagi okok miatt. (Forrás: Néptanítók Lapja 56. évf. 10-11. szám 24. oldal 1923.03.15)

Az Országh Sándor és Fia cég 1927-ben szűnik meg hivatalosan (Forrás: Központi Értesítő 1927.12.29 52. évf. 52. szám 1103. oldal). László 1934-ben már a jogutód cég nevében hirdeti magát.

A Pázmány utcai telep megszűntével a kivált mesterek közül többen önálló cégbe fogtak. Özv. Országh Sándorné a Bethlen u 58-ba költözött. (Forrás: Néptanítók Lapja 67. évf. 8. szám 321. oldal 1934.04.15)

A cég 1935-ben már ismét Újvárosban lakozik a rövid Óvárosi kitérő után. (Forrás: Néptanítók Lapja 68. évf. 19. szám 768. oldal 1935.10.01)

Váradi Miklós és Barakovits az Országh-féle műhelyben tanulták ki a szakmát (Fővárosi Közlöny 25. évf. 27. szám 923. oldal – Erzsébetvárosi templom orgona ügye) és kezdtek 1920-ban saját vállalkozásba (Forrás: Néptanítók Lapja 54. évf. 42-44. szám 43. oldal 1921.11.03) 

1926-ban Várady és Barakovits különvált. (Forrás: Néptanítók Lapja 59. évf. 17-18. szám 42. oldal – 1926.05.01)

Váradi Miklós pedig a Damjanich utcában talált új telephelyet. (Forrás: Néptanítók Lapja 59. évf. 17-18. szám 44. oldal – 1926.05.01)

Pobuda József társával szintén már 1922-ben feltűnik Palotán. Pochlin Alajos pár év múlva már mint csak zongorahangoló szerepel a lakcímjegyzékben (Kinizsi u. 41.) (Forrás: Néptanítók Lapja 55. évf. 25-27. szám 49. oldal – 1922.07.06)

1926-ig még orgonákkal foglalkozik, 1928-ban már csak zongorákkal. Akkor Kassai utca volt már az utca neve, ami a mai Palánk utca amúgy. (Forrás: Néptanítók Lapja 59. évf. 33-34. szám  48. oldal – 1926.09.04)

Utolsó hirdetése 1942-ből való (Forrás: Néptanítók Lapja 75. évf. 10. szám 515. oldal – 1942.05.15)

Országh László 1945.03.27-én halt meg Budapesten. Barakovitsról sincs hír a II. világháború utáni időszakból. A tiszaroffi református templomban az ő orgonája szól (Forrás: MaNDA) 1941-ből. Váradi Miklós (1883-1962) azonban tovább üzemeltette műhelyét, igaz csak a túlélés volt a cél, lévén a kommunizmusban az orgonaépítés és általában az egyházi beruházások nem élveztek prioritást. Ismert munkája a kenderesi ref. templom 1923-as Angster orgonájának az 1949-es felújítása (Forrás: MaNDA).

Utolsó hirdetése 1960-ból. (Forrás: Új ember 16. évf. 2. szám. 4. oldal – 1960.01.10)

A tudását ő is továbbadta fiainak, a cég ma is él, jelenleg Kőbányán működik. További történetük itt olvasható: https://varadi-orgona.hu/

Az Angster gyár, mely Pécsett működött, 1942-1950 között működtetett fióküzemet Rákospalotán. Barakovits berendezéseit vették át, az államosítás után megszűnt az 1867-ben alapított cég, melynek szellemiségét a Pécsi Orgonaépítő Manufaktúra Kft. viszi tovább 1992 óta. Továbbiak itt: http://pomorgona.hu

Bár Rákospalotán ma már nincs orgonakészítés, öröksége még évszázadokig meghatározó lesz, ha templomi zenét hallunk. A római katolikus Magyarok Nagyasszonya Főplébánia templom (1900), a Juhos utcai evangélikus templom (1872) és az újpesti Egek Királynéja templom (1911) is Országh-féle orgonával van felszerelve.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük