Az első ismert rákospalotai filmkockák! A Budapesti Hírlap 1901.12.03-i számában (21. évf. 333. szám. 8. oldal) jelent meg a hír, miszerint a rákospalotai gyakorlótéren huszárok rohamát vették fel az Uránia Filmszínház részére készülő mozihoz. Lássuk a két fellelt híradást:
A Budapesti Hírlap rövid cikke
Két hét múlva a Vasárnapi Újság 1901.12.15-i száma (48. évf. 50. szám. 809. oldal-) már részletesebben beszámolt a filmről és több képkockát is leközöltek:
A helyszínek közt látjuk még a Vérmezőt és a Ludovika Akadémiát is, a hidászok pedig talán az Újpesti-öbölben álltak a kamera elé. A filmet sárói Szabó Lajos százados rendezte és 1901. 12. 10-én mutatták be. Az Uránia folyóirat is megjelentetett cikket ugyanezen képekkel (3. évf. 1. szám. 20. oldal). A Pesti Hírlap is dicsérő cikket írt a fél évig készült alkotásról, melyben a képeket még ki is színezték. Sajnos semmilyen információ nincs arról, hogy a film fennmaradt volna.
Rákospalotán köztudott, hogy Turay Ida a község szülötte. Azonban nem csak Thurmayer Ida futott be fényes karriert, hanem Palásthy Irén is. Ez a bejegyzés az ő életét dolgozza fel.
A színésznők gyakran füllentettek a korukról, az ő esetében sem volt ez másképp. A Magyar Színházművészeti Lexikon és a Magyar Színművészeti Lexikon 1899.10.27-i születési dátumot ad meg. Az amerikai IMDb adatbázis 1902-es születésről tud. Az igazság az, hogy Pollák Irma 1898.10.27-én látta meg a napvilágot:
A rákospalotai polgári anyakönyv bejegyzése
A Színházi Élet 1920/35-ös számában, a házasságuk után közvetlen megjelent cikk képe
A Pollák szülők a házasságkötés után pár nappal rákospalotai otthonukban (Színházi Élet 1920/35. sz.)
Színházi fotó az 1918-ban készült képe a Médi bemutatója alkalmából (Hungaricana.hu)
Apja cipész volt, Csehországból Boskovice községből származott, anyja Anna pedig a nem túl messzi, Brno mellett található Ivanovice szülötte. Német ajkú zsidók voltak. A palotai zsidóság a 20-as évekre Duschinszky rabbi vezetése alatt megerősödött, ekkor épült fel zsinagógájuk is a mai Régi Fóti úton. Irmának 3 nővére volt. Az anyakönyv szerint az Imre utcában laktak, később pedig a Zápolya (mai nevén Szerencs) utcában, szegényes körülmények között. Balettet tanult az Operaházban, majd gyerekszereplő, végül operettprimadonna lett. A „Hermelines nő” előadása után kérte meg kezét az Amerikába települt, nála 15 évvel idősebb német származású Hans Bartsch színházi producer-kiadó. 1920-ban házasodtak össze Bécsben, Irma ezután az USA-ban és Berlinben kapott szerepeket. Ritkán jött haza szüleihez, akiknek Bartsch még a házasságkötésük után Rákosszentmihályon vett házat. 1930-ban két inzultusát is tárgyalta bíróság: 1928-ban mikor hazalátogatott a villamosra nem szállhatott fel a kutyájával az első osztályra, mire idegességében meglökte a színésznő az eljáró rendőrt. Az ítélete 100 pengő büntetés volt. A másik ügye az 1930. év elején esett meg színházba látogatás alatt, mikor azzal vádolták meg, hogy túlontúl dekoltált az ezüst lamé estélyije. Irén első ízben 1920-ban házasságát követően utazott az Egyesült Államokba. Az utaslisták alapján 1922, 1928, 1938, 1946, 1947, 1950 ,1952, 1956-ban is hajóval szelte át az óceánt.
Az 1922-es letelepedési engedélye – 1. oldal
… illetve engedélyének 2. oldala, fényképével
1929 év végén forgatta a Hollwoodi házasság (magyarul: A herceg és a táncosnő) c. hangosfilmet
Pollák anyuka és apuka 50 éves házassága alkalmából szervezett családi
ünnepsége Rákosszentmihályon – Magyarország 1930.07.24 37. évf. 166.
szám Ekkor apja 77, anyja 66 éves volt.
Pesti Napló cikke a Palásthy – Chaplin afférról – 1933.09.06 84. évf. 202. szám
Egy korábbi 1931-es találkozás Chaplinnel (Színházi Élet 14. szám)
A Film Színház Irodalom képe – 1944.03.16 7. évf. 12. szám
A Bartsch János Kiadó Vállalatot 1935-ben hozzák létre férjével, egy helyi, pesti ügyvezető volt megbízva a teendőkkel. A cég 1948-ig működött, utoljára az Erzsébet krt. 15 szám alatt.
A film amerikai plakátja. A filmet 1930-ban nálunk is bemutatták. Talán
az első olyan teljes hosszúságú hangosfilm (sőt musical!), melyben
magyar színész szerepel. Fuchs Vilmos szintén Magyarországról emigrált
és alapította meg a négy nagy filmgyár egyikét a FOX-ot. (Forrás:
IMDb.com)
A II. világháború nem kímélte a családot, elhurcolták őket, mindörökre. Az amerikai bevándorlási hivatal utaslistáiból, melyen Palásthy is szerepel az utolsó 1956-ban íródott (az SS United States fedélzetén, indulás: Southhamptonból 1956.09.06-án, érkezés: New Yorkba 1956.09.11-én)….
A deportálási büntetőügy tárgyalásáról szóló cikk (Világosság, 1947.06.13 3. évf. 131. szám)
A család sorsáról Dr. Goldberger Tamás a rákosszentmihályi zsidók kutatójának egy részletes cikke jelent meg, melyet ide kattintva olvashat el. Bár a család 1920 és 1944 között Rákosszentmihályon lakott, Irén a géneket és a színpadi tudást mégiscsak Palotáról hozta, ahol a szerencsét és a szerelmet is meglelte. A United States Social Security Death Index alapján 1984. decemberében 86 éves korában hunyt el New Yorkban (temetve: 1985.01.29-én a Ferncliff temetőben, Hartsdale, Westchester County, NY – köszönet Lázár Györgynek az adatért! ). Férje, aki 1884 táján született és 1908-ban kapott amerikai állampolgárságot, az 1951 utáni években hunyt el, vélhetően szintén New Yorkban. Megemlítendő, hogy az író Molnár Ferenc karrierjét is igazgatta a 20-as években.
A címbeli csillag azt jelenti, hogy kutatásaim szerint nem szerepelt korábban magyar színész teljes hangosfilmben Palásthy Irén előtt.
Az elmúlt 150 év hírlapi cikkeiből adok közre izgalmas, olykor tréfás vagy meglepő, mindenesetre nem közismert rákospalotai történeteket.
Egy cikkben, mely az Ország-Világban jelent meg 1904.07.17-én (a 25. évfolyam 29. számában) a Wágner Gimnáziumról (mai nevén: Dózsa György Gimnázium) láthatunk olyan felvételeket, melyeket máshol nem láthattunk eddig. A földszintes kollégium az akkori Erdősoron, a mai Bartók Béla u. 23-25 alatt állt, az épületek, átalakítva ugyan, de ma is állnak.