Hírlapi érdekességek Rákospalotáról #4 – Az első rákospalotai filmkockák

Az első ismert rákospalotai filmkockák! A Budapesti Hírlap 1901.12.03-i számában (21. évf. 333. szám. 8. oldal) jelent meg a hír, miszerint a rákospalotai gyakorlótéren huszárok rohamát vették fel az Uránia Filmszínház részére készülő mozihoz. Lássuk a két fellelt híradást:

A Budapesti Hírlap rövid cikke

Két hét múlva a Vasárnapi Újság 1901.12.15-i száma (48. évf. 50. szám. 809. oldal-) már részletesebben beszámolt a filmről és több képkockát is leközöltek:

A helyszínek közt látjuk még a Vérmezőt és a Ludovika Akadémiát is, a hidászok pedig talán az Újpesti-öbölben álltak a kamera elé. A filmet sárói Szabó Lajos százados rendezte és 1901. 12. 10-én mutatták be. Az Uránia folyóirat is megjelentetett cikket ugyanezen képekkel (3. évf. 1. szám. 20. oldal). A Pesti Hírlap is dicsérő cikket írt a fél évig készült alkotásról, melyben a képeket még ki is színezték. Sajnos semmilyen információ nincs arról, hogy a film fennmaradt volna.

Palásthy Irén életútja – Palotáról New Yorkba – az első magyar hangosfilmes*

Rákospalotán köztudott, hogy Turay Ida a község szülötte. Azonban nem csak Thurmayer Ida futott be fényes karriert, hanem Palásthy Irén is. Ez a bejegyzés az ő életét dolgozza fel.

A színésznők gyakran füllentettek a korukról, az ő esetében sem volt ez másképp. A Magyar Színházművészeti Lexikon és a Magyar Színművészeti Lexikon 1899.10.27-i születési dátumot ad meg. Az amerikai IMDb adatbázis 1902-es születésről tud. Az igazság az, hogy Pollák Irma 1898.10.27-én látta meg a napvilágot:

A rákospalotai polgári anyakönyv bejegyzése

A Színházi Élet 1920/35-ös számában, a házasságuk után közvetlen megjelent cikk képe

A Pollák szülők a házasságkötés után pár nappal rákospalotai otthonukban (Színházi Élet 1920/35. sz.)

Színházi fotó az 1918-ban készült képe a Médi bemutatója alkalmából (Hungaricana.hu)

Apja cipész volt, Csehországból Boskovice községből származott, anyja Anna pedig a nem túl messzi, Brno mellett található Ivanovice szülötte. Német ajkú zsidók voltak. A palotai zsidóság a 20-as évekre Duschinszky rabbi vezetése alatt megerősödött, ekkor épült fel zsinagógájuk is a mai Régi Fóti úton. Irmának 3 nővére volt. Az anyakönyv szerint az Imre utcában laktak, később pedig a Zápolya (mai nevén Szerencs) utcában, szegényes körülmények között. Balettet tanult az Operaházban, majd gyerekszereplő, végül operettprimadonna lett. A “Hermelines nő” előadása után kérte meg kezét az Amerikába települt, nála 15 évvel idősebb német származású Hans Bartsch színházi producer-kiadó. 1920-ban házasodtak össze Bécsben, Irma ezután az USA-ban és Berlinben kapott szerepeket. Ritkán jött haza szüleihez, akiknek Bartsch még a házasságkötésük után Rákosszentmihályon vett házat. 1930-ban két inzultusát is tárgyalta bíróság: 1928-ban mikor hazalátogatott a villamosra nem szállhatott fel a kutyájával az első osztályra, mire idegességében meglökte a színésznő az eljáró rendőrt. Az ítélete 100 pengő büntetés volt. A másik ügye az 1930. év elején esett meg színházba látogatás alatt, mikor azzal vádolták meg, hogy túlontúl dekoltált az ezüst lamé estélyije. Irén első ízben 1920-ban házasságát követően utazott az Egyesült Államokba. Az utaslisták alapján 1922, 1928, 1938, 1946, 1947, 1950 ,1952, 1956-ban is hajóval szelte át az óceánt.

Az 1922-es letelepedési engedélye – 1. oldal

… illetve engedélyének 2. oldala, fényképével

1929 év végén forgatta a Hollwoodi házasság (magyarul: A herceg és a táncosnő) c. hangosfilmet

Pollák anyuka és apuka 50 éves házassága alkalmából szervezett családi ünnepsége Rákosszentmihályon – Magyarország 1930.07.24 37. évf. 166. szám Ekkor apja 77, anyja 66 éves volt.

Pesti Napló cikke a Palásthy – Chaplin afférról – 1933.09.06 84. évf. 202. szám

Egy korábbi 1931-es találkozás Chaplinnel (Színházi Élet 14. szám)

A Film Színház Irodalom képe – 1944.03.16 7. évf. 12. szám

A Bartsch János Kiadó Vállalatot 1935-ben hozzák létre férjével, egy helyi, pesti ügyvezető volt megbízva a teendőkkel. A cég 1948-ig működött, utoljára az Erzsébet krt. 15 szám alatt.

A film amerikai plakátja. A filmet 1930-ban nálunk is bemutatták. Talán az első olyan teljes hosszúságú hangosfilm (sőt musical!), melyben magyar színész szerepel. Fuchs Vilmos szintén Magyarországról emigrált és alapította meg a négy nagy filmgyár egyikét a FOX-ot. (Forrás: IMDb.com)

A II. világháború nem kímélte a családot, elhurcolták őket, mindörökre. Az amerikai bevándorlási hivatal utaslistáiból, melyen Palásthy is szerepel az utolsó 1956-ban íródott (az SS United States fedélzetén, indulás: Southhamptonból 1956.09.06-án, érkezés: New Yorkba 1956.09.11-én)….

A deportálási büntetőügy tárgyalásáról szóló cikk (Világosság, 1947.06.13 3. évf. 131. szám)

A család sorsáról Dr. Goldberger Tamás a rákosszentmihályi zsidók kutatójának egy részletes cikke jelent meg, melyet ide kattintva olvashat el. Bár a család 1920 és 1944 között Rákosszentmihályon lakott, Irén a géneket és a színpadi tudást mégiscsak Palotáról hozta, ahol a szerencsét és a szerelmet is meglelte. A United States Social Security Death Index alapján 1984. decemberében 86 éves korában hunyt el New Yorkban. Férje, aki 1884 táján született és 1908-ban kapott amerikai állampolgárságot, az 1951 utáni években hunyt el, vélhetően New Yorkban. Megemlítendő, hogy az író Molnár Ferenc karrierjét is igazgatta a 20-as években.

A címbeli csillag azt jelenti, hogy kutatásaim szerint nem szerepelt korábban magyar színész teljes hangosfilmben Palásthy Irén előtt.

Hírlapi érdekességek Rákospalotáról #1 – 115 éves képek a gimnáziumról

Az elmúlt 150 év hírlapi cikkeiből adok közre izgalmas, olykor tréfás vagy meglepő, mindenesetre nem közismert rákospalotai történeteket.

Egy cikkben, mely az Ország-Világban jelent meg 1904.07.17-én (a 25. évfolyam 29. számában) a Wágner Gimnáziumról (mai nevén: Dózsa György Gimnázium) láthatunk olyan felvételeket, melyeket máshol nem láthattunk eddig. A földszintes kollégium az akkori Erdősoron, a mai Bartók Béla u. 23-25 alatt állt, az épületek, átalakítva ugyan, de ma is állnak.

Az internátus lakói 1904-ben. Mint látható, a kertben gyűrű és nyújtó is van a sportoláshoz.
A kert a jelenlegi gimnáziumi telken (a mai régi épület és új épület, a focipálya helyén) továbbá a mai Wágner Manó park területén feküdt. Tényleg, mint egy erdő olyan volt a Lukácsy (Hutiray) Sándor által Szabó Alajosnak átadott telek.
Az épületek – melyek merőlegesen feküdtek a Bartók Béla utcára – közül az egyik.
Jó levegőn tanulhattak az akkori diákok – ahogy azt a hirdetésekben megígérte Wágner.
Ez a kép a szemközti telekről készült, látható rajta az emeletes főépület is. A szemközti telkekből több is Szabó Alajosé volt, ő is itt lakott. Az ő veje volt Wágner Manó.
Az 1928-as térképen jól látszik a pirossal jelölt iskolaépületekkel szemközt levő üres telek, ahonnan a fenti kép készült. A mai focipálya, az új és régi iskolaépület helye és a park akkor még egyben alkotott egy hatalmas, ősfás ligetet. A 1167-es telken levő épületekben lakhatott Szabó Alajos dr., a 1122-es a Posta, a (1)154-es pedig a Fő út 70-es épület, ahol Kalchbrenner Karolina leányiskolája működött. (A térkép jelzetszáma: Budapest térképeinek katalógusa 4240a)
Tolnai Világlapjában (1928.05.02 28. évf. 18. szám) megjelent kép Wágner Manóról (jobbra). A Palotán rendezett cserkésztalálkozón készült a kép.