A Tavasz Mozgó

Kedves ismerősöm Rátonyi Gábor írt 2017-ben cikket Rákospalota két Palota mozija címmel, melyet élvezettel olvastam.

A cikk a volt Colosseum (alias Botond / József Attila / Palota) és a Lyra (alias Munkás(otthon) / Palota) mozik történetét dolgozza fel. Jelen cikkem a harmadik régi palotai mozi, a Tavasz Mozi múltját tárja az olvasó elé.

A legelső hírlapi cikk 1911.02.19-én jelent meg a Népszavában (39. évf. 43. szám. 13. oldal), mely egy vetítettképes előadásról szól, melyet a Bertók házban (Iskola, azaz a mai Palánk u. 88. szám alatt) fognak megtartani az Általános Fogyasztási Egyesület részéről. Gyakoriak voltak az eseti jelleggel különböző előadásokon megtartott vetítések, ezeknek tájékoztató-dokumentarista szerepe volt, ezek tényleg vetítések voltak s nem mozielőadások. Sokszor korábban csak diafilmek voltak, képkockákat mutattak be egymásután, nem igazi filmekről volt szó még pár évvel korábban is. A hangosfilm 1929-es elterjedése előtt pedig a mozigépész mellett zongorista, vagy menőbb helyeken zenekar kísérte a némafilmet.

1912-ben azonban már tényleg a mozgóról van híradás. Mozgófényképnek hívták a mozit Heltai Jenő 1907-es nyelvújítását megelőzőleg. 1912.03.01-jén a Népszava (40. évf. 52. szám. 13. oldal) arról számol be, hogy a március negyedikére tervezett felvonulás felhívását ingyenesen vetíti számos mozi, többek közt a rákospalotai Riha Mozgó is.

Rá két napra azonban arról értesít szintén a Népszava (40. évf. 54. szám 10. oldal), hogy nem a Riha hanem a Fortuna Mozgó fogja a tüntetésre felszólító képeket vetíteni. Június 27-én még mindig a Népszava (40. évf. 152. szám 11. oldal) ír arról, hogy gyűjtésükön a Fortuna Mozgó tulajdonosa is adakozott.

Tudni érdemes, hogy ezidőben a budapesti Fortuna a Rákóczi úton volt, a másik Fortuna pedig a városligeti Mutatványos téren. Mindkettőt özv. Fényes Mártonné szül. Fischer Rozália üzemeltette 1919-ig, gyermekeivel ő maga pedig a városligeti moziban lakott. Ezért a fenti cikkek alapján az egyértelműsíthető, hogy itt valóban egy rákospalotai Fortuna mozgószínházról van szó.

1912.07.03-án és 4-én a Pesti Hírlapban hirdetést tesznek közzé, hogy sátoros mozi eladó. Az érdeklődési cím: Tavasz u. 10. A Tavasz utca a mai Bácskai utca.

Az 1916-os és 1922/23-as budapesti lakcímjegyzékek további támpontul szolgálnak a beazonosításban:

Tehát a Riha Mozi tulajdonosa Riha Ferenc volt, aki az akkori Tavasz u. 8. szám alatt lakott. A Fischer Dezső-féle fatelep, mely becsődölt és a Tavasz utcából is volt bejárata érdekes módon a Fortuna cipőgyár kezébe került 1918-ban. Lehet csak a véletlen műve hogy Fortuna neve ismét feltűnt, de az is lehet, hogy a két egymás mellett álló telken (a 8-as illetve a 10-14-es) állt vagy működött egy-egy mozi és talán azért is keverték őket össze a Népszavánál. Ezek még sátras mozik voltak, így az épületek mellett a telkek üres részén is felállíthatóan voltak. Ezek szerint a Fortunát adhatták el 1912-ben és a Riha maradt a helyén és tovább üzemelt.

És most jöjjön két visszaemlékezés. Az egyik a Sporthírlap 1930.06.21-i (21. évf. 70. szám 4. oldal) hasábjain jelent meg.

A szerző Lengyel Miklós jó húsz évet említ, tehát az 1930-ban íródott cikk elvileg 1910-be repít vissza minket az időben, így akár még korábban is állhatott a Riha Mozi. A másik visszaemlékezés későbbi:

Fekete Tibor színművészt már nem tudjuk megkérdezni a moziról, sajnos 2014-ben elhunyt. Azonban annyi szent, hogy már az 1930-as években Tavaszra lett átkeresztelve a mozi. Ezek szerint Riha tényleg eladta a moziját, amely értékesítésről hirdetést is feladott a Pesti Hírlap 1925.07.16-i számában (47. évf. 157. szám 22. oldal).

Mivel az utcát 1925-ben még Tavasznak 1926-ban viszont már Bácskának hívták, ezért 1925-ben elkelt és az új tulajdonosa még akkor elnevezte Tavasznak. A Magyarország kereskedelmi, ipari és mezőgazdasági címtára, amely 1924-ben készült már az alábbi összeírást adja a palotai mozikról:

Tehát özv. Pottyondyné vette meg a mozit, igaz itt a dátumok összecsúsznak, mert Riha nem hirdette volna a mozit 1925-ben, ha már 1924-ben Potyondinénak eladta volna. Az 1928-as Czím- és lakásjegyzék szerint még mindig Pottondy Tihamérné a tulajdonosa. Vagy Rihával párhuzamosan évekig társtulajdonosok voltak. Pottyondiné végül 1928-ban vállt meg a mozitól ( HU BFL – VII.158.a – 1928 – 0350 ) ekkor került Varsányi Andor birtokába a Tavasz. Már évekkel korábban is ismerték egymást mert (HU BFL – VII.158.a – 1926 – 0156) korábban is írtak alá közjegyző által ellenjegyzett iratot. A Belvárosi Mozivállalattól per után kapott összegből vehette meg Varsányi a mozit. Megerősítésképpen egy 1934-ből újságcikkből, ill. 1939-43 között a Budapesti Telefonkönyv hasábjain olvashatjuk, hogy Varsányi Andor a Tavasz Mozi tulajdonosa.

Varsányi 1922-ben a Belvárosi mozit vezette, 1932-ben költözhetett Palotára, és 1934-ben már mozi tulajdonos volt. (Szabadság 1934.11.04 7. évf. 44. szám 8. oldal)

Több, mint valószínű, hogy a fenti a Budapesti Közlöny 1930.12.06-i (64. évf. 280. szám 4. oldal) végrehajtott moziberendezésről szóló értesítésében megjelenő végrehajtási ügy is bizonyítja, hogy sokszor nehezen lehetett működtetni és fenntartani a mozit. A háborút követően a mozi állami tulajdonba került, de nem azonnal, mert Varsányi működtethette azt 1945 után is. Az 1953. február 12. – Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1) egyike foglalkozik a rákospalotai mozik gyenge bevételeivel és leromlott állapotával (mind a Tavasz, mind a Terv, mind a József Attila fel lett sorolva). Aztán az 1955. november 11. – Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1) egyike rögzíti, hogy a pestújhelyi Terv és a palota József Attila teljesen újjáépítették, hamarosan a pestújhelyi Széchenyi is megnyílik. A Tavasz Moziról 1958.07.09-i Népszabadság ad hírt (16. évf. 161. szám 4. oldal), hogy tatarozzák és nyár végére kész lesz. A Népszava hasábjairól derült ki a bezárás oka is (1963.02.27 91. évf. 48. szám 3. oldal): a bauxitbetonból készült épületet életveszélyesnek ítélték meg. (A bauxitbetont 1928 és az 1940-es évek vége között alkalmazták. Elképzelhető, hogy az 1930-as években építhették át vagy újjá a mozit ebből az anyagból.) Bár a pletykák szerint a Járműgyárnak kellett a terület, a megázott bauxitbeton valóban mállik. Ki tudja újabb 60 év elteltével, hogy mi is történ? A telek most parkoló, és várja jobb sorsát. A Riha / Tavasz Mozgó élt bő 50 évet, R.I.P.

A Szabadság 1945.10.05-i (1. évf. 213. szám 3. oldal) cikke

Utóirat: úgy látszik az 1912-es évben szószátyár volt a sajtó, mert ezévből van még egy híradás egy palotai mozgóról. Mivel semmilyen más információt nem leltem fel erről, így vélhetően “ideig-óráig” működhetett csak. 1912.12.01-jén jelent meg a Pesti Hírlapban (34. évf. 285. szám 57. oldal):

Az is elképzelhető, hogy ez a még pár hónappal korábban kínált Fortuna mozi volt, amivel az új tulajdonosa sem tudott aztán mit kezdeni.

Az “Elgé” gépeket a Léon Gaumont által életre hívott és azóta is működő Gaumont cég gyártotta és a 30-as évek végéig a francia gépek uralták az európai mozipiacot.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük