Blaha Lujza, alias Splényi Ödönné vajon járt-e Rákospalotán?

Próbáltam kideríteni, járt-e Palotán Blaha Lujza – vagy későbbi nevén báró Splényi Ödönné? E kérdés megválaszolása persze nem volt húsbavágó, de a történeti alaposság kedvéért mégiscsak illik megpróbálni megválaszolni. Mivel az egész hon őt szerette volna látni, így rengeteg helyre hívhatták a mindennapi színházi fellépésein túl is. Nem volt könnyű tehát olyan nívójú eseményt szervezni, amire egy ilyen díva el is ment. Ne felejtsük el, hogy a néhány ezer fős Palota nem rendelkezett színházzal, így színházi körút, turné, szerződés kapcsán nem jöhetett ide.

Amikor rákospalotait játszott: Blaha Lujza 1886-ban játszott A Veteránok című darabban, melynek cselekménye többek között a rákospalotai vendéglőben (Park Vendéglő) is zajlik:

Forrás: Budapesti Hírlap 1886.01.27 (6. évf. 27. szám 3. oldal)

Amikor tervezte, de nem lépett fel: 1882-ből és 1887-ből ismerünk két ilyen esetet is:

Forrás: Fővárosi Lapok 1882.06.02 (125. szám 791. oldal)

Forrás: Fővárosi Lapok 1882.06.16 (136. szám 862. oldal)

Forrás: Ország-Világ 1887.08.13 (7. évf. 33. szám 537. oldal)

Forrás: Pesti Hírlap 1887.08.26 (9. évf. 233. szám 3. oldal)

És amikor tényleg itt járt: két ilyen alkalmat ismerünk.

A Népszínház 1881-es juniálisán megjelent:

Forrás: A Hon 1881.06.18 (19. évf. 166. szám 3. oldal)

A Népszínház 1883-as báljára is csakugyan eljött:

Forrás: Fővárosi Lapok 1883.08.24 (197. szám 1265. oldal)

Fővárosi Lapok 1883.09.04 (206. szám 1318. oldal)

Lánya Blaha Sári is járt Palotán, 1899-ben fellépni:

Forrás: Vadász és Versenylap 1899.06.09 (43. évf. 41. szám 273. oldal) – nem találtam utólagos megerősítő cikket, de azért ő jóval kisebb sztár volt, mint az anyja, így miért is ne jelent volna meg?

Tanay József, a nyomdász

A legkorábbi adat 1902-ből ismert, hogy Tanay Rákospalotán él, illetve tart fent lakást. A korabeli Erzsébet (ma: Sződliget) u. 12-16. szám alatti telek ma a 12-14-16 számokra szét van osztva, szinte biztos, hogy a 14-es számú ház volt csak meg ekkor, abban élhetett családjával. A ház vélhetően a századforduló előtt épülhetett pár évvel.

1900-ban, mikor lánya Mária Auguszta férjhez ment Mészáros Jánoshoz még Újpesten, a Szilágyi u. 2-ben laktak. 1918-ban mikor elvált lánya másodszor is férjhez ment (ekkor Kovács Géza tanárhoz), egy Mária (ma: Sín) u. 35-ös cím szerepel az anyakönyvben lánya lakcíméül. 1921-ben fia, József Albert házasságakor az a Batthyány u. 36-ban lakott. 1923-ban, Tanay Frigyes fiának Ferencnek a házasságakor pedig már a Mária u. 29-ben lakik. Fia Jenő is a korábban már említett Mária u. 35-ös címen lakott 1924-ben, mikor elvette Major Idát.

Tanay életét a 25. majd az 50. jubileuma alkalmából is méltatták. Az évfordulós ünnepségek a könyvnyomtatásban, tipográfiában eltöltött munkájával foglalkoztak. Amit igazán kevesek tudnak, hogy sok társadalmi pozíciót töltött be. Helyben, Palotán már 1902-ben a Tűzoltó Egyesület elnöke és a Kaszinó alelnöke is volt. Minden bizonnyal tehát a házat, mely most is áll, ő építtette pár évvel korábban, hiszen lokálpatriótává, virilis, a környéke által elfogadott személlyé nem hetek alatt vált az ember akkor sem.

Ország-Világ 1896.10.11 (17. évf. 41. szám 645. oldal) – Tanay 39 évesen

1892-től a Könyvnyomdászok Szakköre elnökévé választotta. 1896-tól alelnöke majd később elnöke volt a Budapesti kerületi Betegsegélyező Pénztárnak. Ipari cégeken, egyleteken keresztül alulról építkező önsegélyző pénztárként indult el a betegsegélyezés. 1906-ban jött létre a Budapesti Munkásbiztosító Pénztár. Tanay halála évében nőtte ki oda magát aztán az államosított pénztári struktúra, hogy OTI néven Európa első felhőkarcoló épületét felépítették a Fiumei úton. Bár az épület tornyát visszabontották és már nem felhőkarcoló, sőt a táppénz is csak éhenhalásra elég, gondoljunk Tanayra mikor betegbiztosítással találkozunk, vagy a Baleseti Intézet, netán az Uzsoki utcai Kórház “lát vendégül”.

Nem kisebb feladatot látott el Tanay, mikor életre hívták az Általános Fogyasztási Szövetkezetet, többek közt Peindl Gyulával. (Peindl Tanay kezei alatt tanult, lett nyomdász, majd a betegsegélyegző későbbi elnöke, sőt a tanácsköztársaság idején 6 napra miniszterelnök is.) Fogyasztási Egyletek 1867-től alakultak az országban, 1875-ben hozták létre a szövetkezeti törvényt. Károlyi Sándor gróf 1898-ban megalapította a Hangya Szövetkezetet, Tanayék pedig 1904-ben az ÁFOSZ-t (Általános Fogyasztási Szövetkezet). Az államosítást követően ezek a szövetkezeti boltok lettek az ÁFÉSZ boltok, a mai COOP üzletek. Így ha valaki betér egy zsák krumplira egy COOP üzletbe, jusson eszébe Tanay munkássága.

Tanay 25 éves jubileuma – Ország-Világ 1902.12.14 (23. évf. 50. szám 1023. oldal) – ekkor tünteti ki Ferenc József az Aranykereszttel (a F. J.-rend polgári kitüntetése)

Központi Értesítő 1904.04.24. (29. évf. 33. szám 607. oldal)

Ország-Világ 1918.04.21 (39. évf. 17. szám 201. oldal) – Megkapja a lovagkeresztet IV. Károlytól – ez a F. J.-rend nemeseknek adható legalacsonyabb osztálya. A legtöbb vállalkozó, tudós lovagkeresztet kapott

Ország-Világ 1921.11.06 (42. évf. 45. szám 519. o.) – A kép 1902-ben készült….

A Munka és Becsület c. emlékfüzetből, melyet a Pesti Könyvnyomda Rt. személyzete adott ki a pályatársak 50. jubileuma alkalmából 1922-ben.

A nyugdíjba menetelekor írt tisztelgő cikkben megjelent képe, amit már 1922-es életrajzánál is mellékeltek. Ebből is látszik, hogy bár a cég második embere volt, sosem élt vissza hatalmával és nem ő rendelte meg a cikkeket, különben nem sok-sok évvel korábbi fényképeket kellett volna használniuk a méltatóinak.

Tanay József a Pesti Könyvnyomda Rt.-nél eltöltött 50 év alkalmából a munkatársaitól kapott egy ezüst cigarettatárcát:

Tanay Krisztina Tanay József ükunokája, a képet ő bocsátotta rendelkezésemre. A tárcát József 1928 karácsonyán fiának, Jenőnek adta szeretet jeléül, melyről szintén bevésés tanúskodik.

Élete második felét palotai lakosként élte le, méltán lehetünk büszkék munkásságára. Érdekesség, hogy Tanay József nejének Major Idának a testvére Auguszta lett az a nő, akit Ifj. Tanay Jenő feleségül vett (a gyászhíren még első felesége Lelovich Aranka szerepel). Így a két Tanay fivérnek két lánytestvér voltak a nejei. Id. Tanay József testvére Tanay Miklós fia, a színész Tanay Frigyes volt.

A rákospalotai rendőrség, mentők, tűzoltók létrejötte

Hogy mióta van Palotán rendőr, mentő és tűzoltó? Ennek néztem most utána:

Képviselőházi Irományok 1887. 630-as törvényjavaslat

A törvény értelmében tehát 1890-ben jött létre a palotai rendőrség

Váczi Közlöny 1889.11.03 (11. évf. 44. szám 3. oldal) A cikk szerint a rendőrségen túl – mely újpesti székhellyel fog üzemelni – a csendőrség is helyett kapott Palotán

A csendőrség 1882-től lett államilag szervezett és főleg a községekben láttak el szolgálatot, kiegészítve a városi rendőrségek munkáját. 1890-től tehát illetékes volt Palotán a rendőrség, ahogy a csendőrség is.

A mentői feladatokat a II. világháborúig Palotán a tűzoltók látták el. A Rákospalotai Önkéntes Tűzoltó Egyesület 1890.08.17 ill. 1891.01.04-i megalakulási dátummal is bír (Hungaricana.hu BFL IV.1427) és a Kossuth u. 31-ben egy kocsmából alakították ki az őrséget, ahol a tűzőrtornyukat is felépítették. De nézzük a kronológiát!

Fővárosi Lapok 1875.09.18 (213. szám 951. oldal) – az újpesti tűzoltók mulatsága Palotán

Budapesti közlöny 1891.04.03 (25. évf. 75. szám 3. oldal)

Ahogy megalakult a Budapesti Önkéntes Mentő Egylet, Palotán máris gyűjtést szerveztek a részükre (Fővárosi Lapok 1887.08.11 24. évf. 220. szám 4. oldal)

Az Újság 1905.12.21 (3. évf. 354. szám 11. oldal) – a cikkben foglaltak alapján az Eötvös utcában is állott egy tűztorony

Pesti Napló 1913.09.14 (64. évf. 218. szám 20. oldal) – Az egylet tehát 1912-ben alakult és az Újpest, Apponyi Albert u. 36. szám alatt indult el.

Valószínű, hogy a közös mentős élet, 1917 után nem sokkal megszűnt, mert az akkor Apponyi Albert u. (mai Mártírok utca) messze esett Palotától és csak az újpestiek jártak jól vele.

Magyar Országos Tudósító 1929.10.14-i híre: mentő gázolt Rákospalotán

Ezen az 1941-es térképen jól látszik hol volt a tűzoltóság-mentők épülete: a Kossuth utca kellős közepén fekete téglalappal jelzett helyen, a mai Kismező u. és Juhos köz között.

Az új állomást 1929.03.18-án avatták fel a Kossuth u. 31. szám alatt, a tűzoltókkal közös telken:

Pest-Pilis-Solt-Kiskun Vármegye Hivatalos Lapja 1929.03.21 (27. évf. 13. szám 172. oldal)

A palotai Kossuth utcai mentőállomás és az új mentőautójuk képe 1945-ből, MAFIRT híradó (Mozgó Világ 1985. 4. számából)

A telefonkönyv adatai szerint 1949-ben még a Kossuth utcában, 1950-ben viszont már a Széchenyi-telepen a Testvériség tér 8. alatt működött az állomás

A tűzoltóságot 1950-től felszámolták Rákospalotán (megalakult Nagy-Budapest) és összevonták az újpestivel, amelynek az épülete 1942 óta működött a Szent László tér 1. szám alatt. Ezért a mentőknek is költözniük kellett, ekkor kerültek a Széchényi-telepre.

A Testvériség téri, pontosabban Testvériség utcai állomás egészen 2011-ig üzemelt, 2012-ben épült a legújabb, kékben pompázó modern állomásépület az Őrjárat u. 1-5. szám alatt (a volt Niedermann-féle Szanatórium területén). A Testvériség utcát 1967-ben átnevezték Mentő utcára, most is ez az utca neve. A volt állomás még megvan, bő 60 évig üzemelt itt a mentőszolgálat állomása. A tűzoltók azóta is Újpestről jönnek szirénázva át a Pozsony utcai aluljárón és robognak a palotai tüzekhez.

A palotai címer

A címer egy jelkép, jelvény, melyet pajzson használtak. A legkorábbi időkben (XI-XII. század) a színek alakultak ki (az egyik sereg az egyik, a másik sereg a másik szín alatt indult csatába). Majd az egyes uralkodók, családok, családfők címerei következtek. A színek mellé bekerültek a tárgy és élőlény (akár mondabeli) ábrázolások is. A címerek rákerültek a zászlókra, majd a pecsétekre is. A királyi udvarokban külön a címerekhez értő heraldikusok kezdték meg működésüket (ők öntötték képi formába egy-egy település vagy személy legfőbb ismérveit a szigorú szabályok alapján), a különféle rangok osztása során címerekhez is jutottak az arra érdemesek. A címer adományozó okleveleket hívták kutyabőrnek. Ezek állatbőrből készült pergamenre íródtak, ritkán (s ebből fakad a név:) kutyabőrre is. Az oklevelek (pl. rendeletek) kiadása során használt pecséteken használt jelképek lettek idővel az egyes városok címerei. Volt persze, mikor az uralkodó adott státuszt egy-egy településnek (mezőváros, szabad királyi város), ekkor címer is dukált a rangra emeléshez.

A községek csak a legutóbbi időkben önállósodtak, hiszen legtöbbször egy-két család birtokai voltak részben vagy egészben. Ilyen volt Palota is, jobbágyfalu, mely gyakorlatilag az évszázadok során a Kálnay, Heranth, Ujfalussy, Bohus, Fekete, Csekonics majd a Károlyi családtól, mint birtokosától függött. Rákospalota csak 1848 után tett szert önállóságra és 1923-ban lett rendezett tanácsú város. A helyi hivatalnok a bíró volt, így ő használhatta a címeres pecsétet. A helyi egyházaknak is volt pecsétnyomója, melyeket a hivatalos eljárások (anyakönyvek vezetése) alkalmaztak.

Vámbéri Gusztáv: Rákospalota községi pecsétei című kéziratos formában fennmaradt művét a MOL kézirattára őrzi, ennek kivonata jelent meg – mit össze nem kerestem a fellelhetőségét, míg végre rájöttem, hogy a polcomon ücsörög – az Adattár – Budapest XV. kerülete történetének tanulmányozásához c. könyvben, melyet 1969-ben adott ki a XV. ker. Tanács VB Népművelési Csoportja. A kivonat a PmL-ben és a Rákospalotai Múzeumban fellelhető dokumentumokon levő pecséteket vizsgálta és tette időrendbe (PmL Pol. Misc. 1763-64 XVIa, PmL Act. Urb. 1783, PmL F. gy. 127/a). Ahogy jelen cikk írásakor sejteni véltem, a törökök kiűzését követően áll rendelkezésre az első pecsétkép. A török időkben rendkívül megfogyatkozott lakosság, a teljes önkormányzatiság hiánya és nem utolsó sorban a megsemmisült iratok voltak az okai annak, hogy csak a XVII. század végén jelenik meg (ismét) a község címere.

“Palota falu petséte Anno 1694” – a kalász már rajta szerepel

“Palota” – évszám nélkül, XVIII. sz., ezen az ekevas van rajta

“Palota helység petsétye 1787” – már rajta a búzakalász és az ekevas is a csoroszlyával

A PPS megyében a török időkben alakult ún. parasztvármegye egyik pecsétje 1721-ben szerepel egy Rákospalotára címzett dokumentumon (PmL Instantiae politicae 1721 no. 2.)

Az 1750-ben gróf Fekete Györggyel kötött községi szerződésen szerepel palotai pecsét, sajnos a képét nem sikerült fellelnem, hogy itt leközöljem, de ez lehet az első dokumentumok egyike, melyen szerepel címerkép. (Felhő Ibolya: Mária Terézia úrbérrendezése a Buda és Pest környéki helyiségekben, 1971; ill. Wellmann Imre: A parasztnép sorsa Pest megyében kétszáz évvel ezelőtt tulajdon vallomásainak tükrében, 1967)

PPS Vármegye Nemesi Közgyűlésének iratai (benne: közigazgatási iratok – Acta politica-miscellanea) között a Pest Megyei Levéltár őrzi a 19. doboz 86-106. lajstromszám alatt az 1776-os évkörből számos község pecsétjét, így Rákospalotáét is. Megpróbálom a közeljövőben kikérni és lefotózni.

Az 1927-ben megjelent Szabó – Strauch-féle Rákospalota Monográfiája címlapján szereplő címer. Már itt is megjelenik az ekevas és a búzakalász. Fordítása: Palota helyiség pecsétje 1781 – ez a pecsét is szerepel Vámbéri listájában, a 4. helyen

Pest Megyei Hírlap 1988.03.15 (32. évf. 63. szám 5. oldal)

Az a bizonyos 1848-as címerpecsét. Vámbéri listáján az 5. időrendben

Az 1990-től használható, megújult, immár Budapest XV. kerületének címere.

A török idők után a palotai ember tehát újra elkezdte használni a jelképeit és így lett címerünknek része a kasza és a búzakalász, mely egyébként több más község címerképében is feltűnt több-kevesebb ideig. A budapesti kerületek zöme 20-30 éve kitalált címerrel rendelkezik, csak néhány kerültnek van történelmi és hiteles címerképe. A címer meghatározását a 31/1999 (XI. 1.) rendelet rögzíti.

Rákospalota postai, távirdai és telefonszolgáltatása

Palota a hírközlés területén sem maradt le, ahogy azt az alább cikkekkel illusztrálom. Az első postahivatal 1857.12.11-én kezdett el működni, erről az alábbi hír tudósított (korábban a csekély létszámú község Pest rendkívüli közelsége miatt – s mert nem is volt sok értelme – nem rendelkezett postával):

Budapesti Hírlap 1857.12.15 (286. szám 5. oldal)

Egyelőre nem akadtam nyomára, hol működhetett a posta, egy biztos, hogy a palotai 1-es posta a legrégibb ilyen intézmény, 1857-ben pedig csak Ófalu létezett és a Fő utca környéke, így ha nem is még a jelenlegi épületben, de a közelében működhetett. Az 1914-es Budapesti Czim- és Lakásjegyzékben a Batthyány u. 4. szám alatt szerepel a posta. Így vélelmezhető, hogy ez volt az első (?), még 1907-ben kért – és tán a 30-as években végre megkapott – kincstári postaépület előtt használt épület. Ezután egy ideig a Bem utcában volt a posta épülete (1929-es címjegyzékben a Bem u. 2-es cím szerepel). 1935-ben a Budapesti Hírlap közli a távbeszélő névsor átvételi lehetőségek címjegyzékét, azaz a postákat. Akkor már a Fő út 68. szám alatt működött az 1-es posta.

Budapesti Közlöny 1902.07.30 (36. évf. 174. szám 2. oldal) – a 2. posta megnyitása – pár éve zárták be a Rákos út és Dembinszky u. sarkán álló postát – elképzelhető, hogy a kezdetektől az volt az Újfalu postaépület. 1922-ben a Bethlen u. 94 szám alatt volt az újfalui posta.

Pesti Hírlap 1907.04.24 (29. évf. 98. szám 9. oldal) – a palotai postát különféle vállalkozók vitték a kezdetektől, akik bolttal rendelkeztek, ők szerződtek a postaigazgatósággal a jogra. 1907-ben már nem lehetett halogatni az önálló épületet a megnövekedett igény miatt.

Pesti Hírlap 1912.09.11 (34. évf. 215. szám 24. oldal) – már 110 éve is gond volt a sebességgel, ez mára sem változott, nap, mint nap tapasztalom

Az Újság 1912.04.07 (10. évf. 84. szám 48. o.) – még egy reklamáló olvasói levél

Kisfaludi Júlia: Postatörténeti kronológia 1867–1900-ig – 1942-ben nyílt meg a Rákospalota 3-as posta

A Kis Újság 1931.11.15-i száma (44. évf. 260. szám 6. o.) – elképzelhető, hogy a Batthyány utcából a Bembe költözött át a posta, majd innen került a Fő út-Rákóczi u. sarkára. Mindenesetre a postaszekrény valóban mind a mai napig a Leányjavító Pozsony u. – Károlyi S. utcai sarkán áll. Hogy a levélíró által említett Berlin u. melyik mai utca lehet, rejtély… A Bem u. 1. szám alatt volt a postaépület 1922-ben.

A táviratot (telegram) elektromos úton távírdagéppel, külön erre a célra létesített vezetékhálózaton küldték az egyes felvevőhelyek a másiknak. Hazánkban 1847-ben indult meg a vezetékek kiépítése, 1850-re lett összekötve Bécs-Budapest, a vasút mentén, földalatti kábelen. Morze jelekkel lehetett kommunikálni rajta. Az első ideiglenes palotai távírda felállítására 1852-ben került sor. A gép olyan ritka volt, hogy a mai Főpolgármesteri Hivatalnak otthont adó Károly laktanyából hozták ki Palotára, ahova biztonsági okokból került az első ilyen gép (a szabadságharc után a Pozsonyig kiépített vezetékek ekkor értek el Pestre). Így esett meg, hogy tulajdonképpen Palotán előbb volt működő távírda-szolgáltatás, mint Pesten, mert az összes általam fellelt forrás október 1-jét jelöli meg, mint a pesti távírdai szolgáltatás megindulásának a napját.

Pesti Napló 1852.09.13 (3. évf. 753. szám 3. oldal)
– a palotai hadgyakorlatról és a Park Vendéglőben felállított távírdáról szóló cikk

Pesti Napló 1852.10.05 (3. évf. 772. szám 2. oldal)
– Pestre viszik a távíró készüléket

Hogy mikor kapott végleges távíróállomást a palotai indóház, nem tudom. Első ízben a Magyarország és a Nagyvilág 1865-ben majd másodízben A Hon számolt be róla 1874-ben:

Magyarország és a Nagyvilág 1865.12.17 (1. évf. 12. szám 187. oldal) – ismét Ferenc József látogatása kapcsán tesznek említést a palotai távíróról

A Hon 1874.06.24 (12. évf. 143. szám 2. oldal)

Galgóczy Károly: Pest, Pilis és Solt törvényesen egyesült megye monographiája c. 1877-es munkájában is már, mint távírdával rendelkező helyiséget említi Palotát. A postaépület is kapott a későbbiekben távírót:

Magyar Királyi Posta és Távirda Rendeletek Tára 1899.08.30 (31. szám)

Ezen rendelet is megerősíti, hogy már ekkor volt Palotán telefonszolgáltatás. A legkorábbi adatunk Palota telefonszolgáltatásáról az alábbi cikkből tudható meg:

A Pesti Napló 1895.08.15-i számából (46. évf. 222. szám 12. o.) megtudhatjuk, hogy 3 előfizető volt ekkor Palotán

Az tehát biztos, hogy 1895-ben már volt Palotán magán telefonszolgáltatás, vélhetően az alábbiakban közölt 1894-es nyilvános állomással egyidőben jöttek létre ezen telefonelőfizetések.

Az első ismert palotai telefonszám: Helle Antal kötélgyárának a száma 1899-ből: 1149 – Nos ennyire korán ideért a modern kor. Országh Sándornak is volt 1899-ben telefonja, de nem tudni, hogy a palotai vagy a VI. kerületi címén használta-e. A nyilvános telefont 1894-ben vezették be a palotai postahivatalba, és a következő években szép lassan elterjedt:

Vasúti és Közlekedési Közlöny 1894.01.12 (25. évf. 5. szám 26. oldal)

Távbeszélő hálózatok előfizetőinek és nyilvános állomásainak betűrendes névsora 1906. november

1906-ra tehát az előfizetők alapján megállapítható, hogy végig a Fő úton futhatott egy vezeték a vasúti vágányoktól (Fő úti átjáró) egészen az Olajgyárig. Félúton leágazott a Pozsony utcába is (Leányjavító). Illetve a Bácska utca előtt elágazott a Szentmihályi út felé, egészen Irinyi Pusztáig (ahol kb. a mai szánkódomb van). Természetesen volt telefon a vasútállomáson és a postán is. 1907-ben már volt budapesti telefonszáma a Niedermann Szanatóriumnak (79-72). 1908-ban kapott a Gimnázium is telefon, az övék lett a rákospalotai 10-es szám.

A telefonhírmondó a rádióadás elődjének tekinthető. A rákospalotai elindulásáról itt olvashatunk:

Pesti Napló 1897.10.07 (48. évf. 279. szám 8. o.)

Hírlapi érdekességek Rákospalotáról #10 – Az ország első és második villamosított vasútvonalai: a 70-es és 71-es vonal

Rákospalota – ha kötöttpályás közlekedésről van szó – sok mindenben volt első vagy volt az első között. Ne feledjük, hogy ez a község (ne nagyzoljunk: falu) 1923-tól lett csak város. Mégis mire város lett, rendelkezett egy lóvasútból kinőtt és egy echte villamosvonallal, egy HÉV-nek hívott villamosvonallal, egy HÉV-nek hívott vasút és egy echte vasútvonallal. Utóbbi kettő a jelenlegi országhatárokon belüli első két villamosított vonal.

A HÉV-nek épült 71-es Palota-Veresegyház-Vác-(Gödöllő) vonal, melyet 1911-ben már eleve villamosított vonalként az első ilyen volt a Magyar Királyságban (a 72-es szárnyvonal, mely Veresegyház-Gödöllő között létezett 1970-ben szűnt meg).

A 70-es vonal Nyugati Pályaudvar és Dunakeszi közötti szakasza pedig (a trianoni határokon belül) másodikként lett villamosítva 1923-ban. Ekkor és itt használták először Kandó Kálmán villamosüzemű V60-as mozdonyát.

Rákos Vidéke 1902.02.16 (2. évf. 8. szám 2. oldal)

Az évek alatt sok nyomvonal variáció született persze, és nem is ez az 1902-es nyomvonalterv volt az első, ami a mai 71-es vonalat illeti. Mindenesetre már 1902-ben villamosüzemben gondolkodtak, mely évben a Kandó és Mechwart vezette Ganz csapata átadta az olasz Valtellina vonalon a világ első igazi villamosított vasútvonalát.

4 év múlva lesz Palota 100 éve város, és 100 éve lesz annak, hogy valamennyi járműve környezetbarát meghajtású volt. Talán a világ első ilyen szinten villamosított települése volt…

Az ígéret szép szó! Hol a két palotai metró?

Jómagam idén 45 éves vagyok. Gyakorlatilag egyidős vagyok a palotai metrók ötletével. A tervek, amelyeket közlök nagyrészt (részben) megvalósultak. A maradék részük – melyek pont a palotai embereket szolgálnák – még nem. Remélem, hogy még megélem, hogy lesz Palotán metró. Ahol a magyar vasúti szolgáltatás és a lóvasút elsők közt indult meg, ott nem lehet, hogy ne legyen metró is. Jó munkához idő kell, tartja a mondás… Talán megépül végre a 3-as metró lassan fél évszázada megálmodott legfelső szakasza is. A 4-es, DB-R metró meghosszabbítása Újpalotára sajnos teljesen kérdéses, legújabban gyorsvillamosról fantáziáltak a vezetők, majd az is lekerült a napirendről. A IV-XV-XIV. kerület 300 ezer lakost számlál. Ennyi ember jobb tömegközlekedését szolgálná a metrók meghosszabbítása, mely hosszabbítás nem is jelent végig alagútfúrást. Arról nem is beszélve, hogy a palotai homokba még egy vakond is tud alagutat fúrni…

Két nagyobb lélegzetű, publikus tervet találtam, melyeket a nagy méret miatt pdf állományként tudnak megtekinteni.

1975.09.17 A Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága és a Közlekedési- és Postaügyi Minisztérium előterjesztése a metró észak-déli teljes vonaláról,a vonal III. befejező szakasza és kapcsolódó létesítményei beruházási javaslatának jóváhagyására: 1. rész , 2. rész

1988.09.26 Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottságának Közlekedési Főigazgatósága: Előterjesztés a Tervgazdasági Bizottság részére az észak-déli metróvonal továbbépítési feltételeiről és a Dél-Buda – Rákospalota vonal I. szakaszának beruházási javaslatáról: 1. rész , 2. rész

Az eredeti észak-déli (M3) vonal tervei. A megépült szakasz: Újpest Városkapu és Újpest Központ a térképen a fekete folytonos vonal első két megállója lett (Árpád út felirattal). A jelenlegi alagút vége a képen Rózsa u. névvel van illetve (Árpád Üzletház). Innen kell folytatni az alagutat Rákospalota-Újpest vasútállomásig (a mai felüljáró alatti terület), majd a Czabán Samu térig, amely megálló szerintem a mai Illyés Gyula u. és Régi Fóti út sarkán álló benzinkút helyén valósulhatott volna meg. Ezután az alagút a Régi Fóti út alá kanyarodva érte volna el a járműtelepet, mondjuk a mai Lidl áruház helyén. Készült egy leágazás is, mikorra Káposztásmegyer teljesen kiépül és a Váci út alatt vagy akár felszínen érte volna el a mai Újpesti Ipari Park vagy a Homoktövis Lakóparkot.

Az eredeti metróvonal tervek. A már fent említett észak-déli metró a Régi Fóti útnál egy járműteleppel ér véget. Ehhez kapcsolódott volna a Dél-Buda – Rákospalota vonal (M4) északi nyomvonala, mely a Szentmihályi úton (vagy alatta) haladva érte volna el a Nyírpalota utat, és haladt volna befele a Drégelyvár, majd Csömöri úton a Bosnyák térre és onnan a Keleti Pályaudvarhoz. A rajz stilizált, a Régi Fóti út alatt egy alagút lett volna csak értelemszerűen, ahova befordul az M3-as metró szerelvénye, mikor a járműtelepre megy, és ahonnan a járműtelep felől elindul az M4-es szerelvénye, hogy beforduljon a Szentmihályi útra, hogy megkezdje az útját. A rajzok még annyira nem voltak átgondoltak, hiszen így átszállási lehetőséget nem biztosítottak volna a két metró között, hacsak nem a járműtelepnél is lett volna megálló, ami csak azért hihetetlen, mert a Régi Fóti úton a Szilas-patak felett véget is Rákospalota. Ott nincs értelme egy átszállóhelynek, ahol a kutya sem lakik. Ennél sokkal ideálisabb járműtelep a mai Asia Center melletti terület a Szentmihályi út mellet, ahol a Nyírpalota út torkolata van. Ezen a területen egyúttal buszpályaudvar is van és a lakótelep és a bevásárlóközpontok tőszomszédsága.

Zubreczki Dávid újságíró 2016-ban írt cikket az Uvaterv megmentett metróterv térképéről, mely – mint fotó – aztán a Fortepanra került fel. A terv egyezik a most általam közöltekkel, ami az M3 és M4 vonalak rákospalotai elképzeléseit illeti. Az Uvaterves rajzon az M4-es nyomvonala végül nem a Szentmihályi úton, hanem a Szilas-patak felső oldalával párhuzamos nyomon érte volna el a Régi Fóti útra tervezett járműtelepet.

Esti Hírlap 1986.02.24 (31. évf. 46. szám 4. oldal) – elkészül a leágazás és az Óceánárok utcai végállomás

Népszabadság 1998.07.31 Budapest melléklet – 4 új megállóval bővítik a vonalat a Megyeri útig

A mai ismereteink szerint az eredeti terv nyomvonala Rákospalota-Újpest vasútállomásig megvalósul, onnan felszínen a 14-es villamos nyomvonalán halad majd a metró és az Óceánárok utcánál és a Járműtelep utcánál lenne két megállója mielőtt elérné a Megyeri út végállomást. Állítólag 2021-től elkezdődhet az építkezés. Ami érdekesség: a 12-es villamos jelenleg úgy üzemel, mintha a 14-es villamos szárnyvonala lenne, holott fordítva van a dolog. 1872 óta jár a lóvasút, majd 1896 óta villamos a jelenlegi útvonalán (“A” majd 90-es viszonylat) és csak annyi történt, hogy építettek egy leágazást 1986-ban Káposztásmegyer felé a Szilágyi utcától az Óceánárok utcáig, majd ezt 1998-ban hosszabbították meg a Megyeri útig. A metró elkészültével vélelmezem, hogy a 14-es viszonylat megszűnik, és ismét csak a 12-es villamos fogja a teljes pályát használni. Vagy a két számozás megmarad és a 14-es a nyomvonal egyik részén, míg a 12-es a másik részén fog közlekedni. A 14-es vonalán jelenleg meglévő Atlétikai stadion, Bőröndös és Bőrfestő utca megállóhelyek meg fognak szűnni.

Újpest 1840-es alapítása óta folyamatosan “lopkodott” el területeket Rákospalotától, mivel Rákospalotához tartozott a Dunáig minden terület. Újpest város létrejötte, majd a Villasor, Istvántelek, a palotai erdő, Káposztásmegyer, mind mind újabb kihasítások voltak Palota területéből. Egyetlen kis útszakasz, a Szilágyi utca palotai oldala maradt meg Palotának, ezáltal továbbra is palotai területen fekszik a vasút és így az állomás is.

Ezért, ha végre megépül az M3-as vonal északi folytatása, Palotának is lesz végre saját metróállomása.

Hogyha már minden villamosvonalat fonódó vonallá bővítenek, vajon nem volna-e értelme a 12-es villamost a régi Jókai u. – Fő út – Beller Imre utca – Szentkorona utca nyomvonalon a 62-es és 69-es végállomásával újra összekötni? Vagy ha nem ezen a nyomvonalon, akkor a Fő út – Jókai u. – Szentmihályi út – Bánkút utca nyomvonalon például. De alkalmas utcák az Arany János és a Tompa Mihály utca is arra, hogy egyirányú vágányzatot kapjanak és a két irány egy-egy párhuzamos utcában kapjon helyet a szűkebb szélesség miatt. Jelentősen jobb lenne a villamos kihasználtsága is, mert Régi- és Újpalotát kötné össze az új szakasz. A buszok most folyamatosan a Szerencs utcában vagy a Szentmihályi úton állnak a dugókban, lévén buszsávnak már nincs hely és az M3-as Szerencs utca kereszteződés még mindig egyszintű. Ha ezen a ponton aluljáró épülne, akkor a villamos is el tudna itt haladni, kiváltva akár a Szerencs utcai buszjáratokat is. Nagy kérdés persze, hogy azok, akik a pénzeket elosztják és döntési helyzetben vannak, figyelembe veszik-e az átlagemberek érdekeit. Ha nem, akkor csak még több autó és így még több dugó lesz, mert nem lesz az autónak alternatívája. A két leghosszabb járat (megállók számát tekintve az 5-ös, menetidőben a 133E) szintén rákospalotai végállomással bír. Egy olyan buszjárat, aminek közel 50 megállója van, vagy egy olyan buszjárat mely másfél órás menetidővel bír, vajon mennyit képes késni, ha bárhol az irgalmatlan hosszú útvonalán terelés, dugó, baleset következik be? Lássuk be, ezért kell a metró és a kötöttpályás járművek, hogy ne töltsük feleslegesen életünk jelentős részét utazással 174 évvel azután, hogy megépült az első vasút….itt Palotán.

Hírlapi érdekességek Rákospalotáról #8 – Az eltűnt kápolna

Több XX. század eleji térképen is a Régi Fóti út és a Széchenyi tér melletti (Szent Imre téri), a mára bezárt temetőben jeleztek egy kápolnát. Most sikerült kicsit utánanézni a kápolna sorsának.

A képen (saját tulajdon) a már megszűnt temető lebontott kápolnája látható a Régi Fóti út felől fotózva. A térképet alaposan szemlélve kiderül, hogy a Penny Market helyén állt, a főbejárattal szemben. Az építéséről is van már információnk:

Váczi Közlöny 1892.09.04 (14. évf. 36. szám 3. oldal)

Váczi Közlöny 1894.04.29 (16. évf. 17. szám 2. oldal)

Tehát másfél év alatt épült fel a barokkos jegyeket magán hordó kápolna. A képen már kopottas homlokzatát látjuk, azt gondolom, hogy a kép az 1940-es évek elején készülhetett. Az alábbi térkép 1949-50-ben keletkezett. Közvetlen ezután dózerolhatták el a temetőt, és tűnt el örökre ez a szép kis kápolna, hiszen az 50-es években épült meg a jelenlegi stadion, melynek területe a térképen látható katolikus temetői részbe annak teljes szélességében belóg. Az új temető 1904-ben nyílt, ha 50 évet kellett várni a bezárás utáni felszámolással, akkor a régi temető 1904+50=1954 körül szűnhetett meg, így erre az évre tenném a kápolna lebontásának dátumát.

M. Állami földmérés 1949. évi XXVI törvény alapján Budapest, azelőtt Rákospalota térképének másolata – Budapest térképeinek katalógusa 5080 – A kápolna a temető római katolikus síroknak fenntartott szakaszában a Penny Market főbejárata mögött, az épület mögötti út helyén feküdt.