Rákospalota postai, távirdai és telefonszolgáltatása

Palota a hírközlés területén sem maradt le, ahogy azt az alább cikkekkel illusztrálom. Az első postahivatal 1857.12.11-én kezdett el működni, erről az alábbi hír tudósított (korábban a csekély létszámú község Pest rendkívüli közelsége miatt – s mert nem is volt sok értelme – nem rendelkezett postával):

Budapesti Hírlap 1857.12.15 (286. szám 5. oldal)

Egyelőre nem akadtam nyomára, hol működhetett a posta, egy biztos, hogy a palotai 1-es posta a legrégibb ilyen intézmény, 1857-ben pedig csak Ófalu létezett és a Fő utca környéke, így ha nem is még a jelenlegi épületben, de a közelében működhetett. Az 1914-es Budapesti Czim- és Lakásjegyzékben a Batthyány u. 4. szám alatt szerepel a posta. Így vélelmezhető, hogy ez volt az első (?), még 1907-ben kért – és tán a 30-as években végre megkapott – kincstári postaépület előtt használt épület. Ezután egy ideig a Bem utcában volt a posta épülete (1929-es címjegyzékben a Bem u. 2-es cím szerepel). 1935-ben a Budapesti Hírlap közli a távbeszélő névsor átvételi lehetőségek címjegyzékét, azaz a postákat. Akkor már a Fő út 68. szám alatt működött az 1-es posta.

Budapesti Közlöny 1902.07.30 (36. évf. 174. szám 2. oldal) – a 2. posta megnyitása – pár éve zárták be a Rákos út és Dembinszky u. sarkán álló postát – elképzelhető, hogy a kezdetektől az volt az Újfalu postaépület. 1922-ben a Bethlen u. 94 szám alatt volt az újfalui posta.

Pesti Hírlap 1907.04.24 (29. évf. 98. szám 9. oldal) – a palotai postát különféle vállalkozók vitték a kezdetektől, akik bolttal rendelkeztek, ők szerződtek a postaigazgatósággal a jogra. 1907-ben már nem lehetett halogatni az önálló épületet a megnövekedett igény miatt.

Pesti Hírlap 1912.09.11 (34. évf. 215. szám 24. oldal) – már 110 éve is gond volt a sebességgel, ez mára sem változott, nap, mint nap tapasztalom

Az Újság 1912.04.07 (10. évf. 84. szám 48. o.) – még egy reklamáló olvasói levél

Kisfaludi Júlia: Postatörténeti kronológia 1867–1900-ig – 1942-ben nyílt meg a Rákospalota 3-as posta

A Kis Újság 1931.11.15-i száma (44. évf. 260. szám 6. o.) – elképzelhető, hogy a Batthyány utcából a Bembe költözött át a posta, majd innen került a Fő út-Rákóczi u. sarkára. Mindenesetre a postaszekrény valóban mind a mai napig a Leányjavító Pozsony u. – Károlyi S. utcai sarkán áll. Hogy a levélíró által említett Berlin u. melyik mai utca lehet, rejtély… A Bem u. 1. szám alatt volt a postaépület 1922-ben.

A táviratot (telegram) elektromos úton távírdagéppel, külön erre a célra létesített vezetékhálózaton küldték az egyes felvevőhelyek a másiknak. Hazánkban 1847-ben indult meg a vezetékek kiépítése, 1850-re lett összekötve Bécs-Budapest, a vasút mentén, földalatti kábelen. Morze jelekkel lehetett kommunikálni rajta. Az első ideiglenes palotai távírda felállítására 1852-ben került sor. A gép olyan ritka volt, hogy a mai Főpolgármesteri Hivatalnak otthont adó Károly laktanyából hozták ki Palotára, ahova biztonsági okokból került az első ilyen gép (a szabadságharc után a Pozsonyig kiépített vezetékek ekkor értek el Pestre). Így esett meg, hogy tulajdonképpen Palotán előbb volt működő távírda-szolgáltatás, mint Pesten, mert az összes általam fellelt forrás október 1-jét jelöli meg, mint a pesti távírdai szolgáltatás megindulásának a napját.

Pesti Napló 1852.09.13 (3. évf. 753. szám 3. oldal)
– a palotai hadgyakorlatról és a Park Vendéglőben felállított távírdáról szóló cikk

Pesti Napló 1852.10.05 (3. évf. 772. szám 2. oldal)
– Pestre viszik a távíró készüléket

Hogy mikor kapott végleges távíróállomást a palotai indóház, nem tudom. Első ízben a Magyarország és a Nagyvilág 1865-ben majd másodízben A Hon számolt be róla 1874-ben:

Magyarország és a Nagyvilág 1865.12.17 (1. évf. 12. szám 187. oldal) – ismét Ferenc József látogatása kapcsán tesznek említést a palotai távíróról

A Hon 1874.06.24 (12. évf. 143. szám 2. oldal)

Galgóczy Károly: Pest, Pilis és Solt törvényesen egyesült megye monographiája c. 1877-es munkájában is már, mint távírdával rendelkező helyiséget említi Palotát. A postaépület is kapott a későbbiekben távírót:

Magyar Királyi Posta és Távirda Rendeletek Tára 1899.08.30 (31. szám)

Ezen rendelet is megerősíti, hogy már ekkor volt Palotán telefonszolgáltatás. A legkorábbi adatunk Palota telefonszolgáltatásáról az alábbi cikkből tudható meg:

A Pesti Napló 1895.08.15-i számából (46. évf. 222. szám 12. o.) megtudhatjuk, hogy 3 előfizető volt ekkor Palotán

Az tehát biztos, hogy 1895-ben már volt Palotán magán telefonszolgáltatás, vélhetően az alábbiakban közölt 1894-es nyilvános állomással egyidőben jöttek létre ezen telefonelőfizetések.

Az első ismert palotai telefonszám: Helle Antal kötélgyárának a száma 1899-ből: 1149 – Nos ennyire korán ideért a modern kor. Országh Sándornak is volt 1899-ben telefonja, de nem tudni, hogy a palotai vagy a VI. kerületi címén használta-e. A nyilvános telefont 1894-ben vezették be a palotai postahivatalba, és a következő években szép lassan elterjedt:

Vasúti és Közlekedési Közlöny 1894.01.12 (25. évf. 5. szám 26. oldal)

Távbeszélő hálózatok előfizetőinek és nyilvános állomásainak betűrendes névsora 1906. november

1906-ra tehát az előfizetők alapján megállapítható, hogy végig a Fő úton futhatott egy vezeték a vasúti vágányoktól (Fő úti átjáró) egészen az Olajgyárig. Félúton leágazott a Pozsony utcába is (Leányjavító). Illetve a Bácska utca előtt elágazott a Szentmihályi út felé, egészen Irinyi Pusztáig (ahol kb. a mai szánkódomb van). Természetesen volt telefon a vasútállomáson és a postán is. 1907-ben már volt budapesti telefonszáma a Niedermann Szanatóriumnak (79-72). 1908-ban kapott a Gimnázium is telefon, az övék lett a rákospalotai 10-es szám.

A telefonhírmondó a rádióadás elődjének tekinthető. A rákospalotai elindulásáról itt olvashatunk:

Pesti Napló 1897.10.07 (48. évf. 279. szám 8. o.)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük