Az (Érkövy-) Mühr-Fellner – villa

A Hampel-villa melletti épületet általában Érkövy-villaként, vagy Fellner-villaként említik. De hívhatnánk Mühr-kúriának is. Címe: Énekes (korábbi elnevezése: Árpád) u. 10. Ahogy a Hampel-villánál már jeleztem, 1830-ban Mühr Ferenc uradalmi tiszt már palotai lakos volt és az ekkori piciny faluban, ha valahol, akkor itt lakhatott a számtartó, nem volt több olyan úri épület, ahol egy komoly gazdatiszt székelhetett.

A Károlyi birtokok jószágainak 1824-27 közti leírása az alábbi (Forrás: A nagy-károlyi gróf Károlyi család összes jószágainak birtoklási története, második kötet)

Tehát ahogy gondoltuk, Mühr a tiszttartói lakásban lakott a falun belül abban az épületben, ami már az 1820-as években is állott (és talán az 1810-es években épült a gróf utasítására, mivel 1808-ban vásárolták meg Csekonicstól a fóti uradalmat és vele együtt Sikátorpusztát, Palotát és Káposztásmegyert), így már valóban lehetett palotai illetékességű és tartózkodású 1830-ban 8. gyermeke születésekor (Persze feltehetnénk a kérdést, de hogy hát honnan tudjuk, hogy Mühr tényleg ebben az épületben lakott? Onnan, hogy 1820 körül csak a Felvég és Alvég létezett, a lakosság száma 1000-1500 fő volt, mely 150-200 házat jelentett. E házak mindegyike parasztház volt. A tiszttartó tanult, még akár világot járt ember is volt, aki képes volt egy uradalmat vezetni, pénzügyeket, könyvelést, adásvételt, szervezést, irányítást végezni. Egy ilyen személy cselédet tartott, nem végzett fizikai munkát. Nem vályogház volt az otthona, hanem egy csinos polgári lak, téglából.)

Az 1860-as térképen, amit a Hampel-villáról írt cikkben bemutattam, látható, hogy ez a villa megegyező tájolással bírt, mint a Hampel-villa. Az 1883-as térképen pedig már a mai állapot látható:

A 60-as számmal jelölt, az angol parkkal rendelkező villa a Hampel, míg a 67-es számmal és már észak-nyugat fele tájolt épület az Érkövy-villa. A Hampel birtok felett északi irányban az olajgyár épületei találhatóak.

Ezek szerint az épületet 1860-83 között átépítették. Még közelebb jutunk a megoldáshoz, ha megnézzük a II. katonai felmérésen készült rajzot, ami nagyságrendileg 1866-69 közé datálható (a térképen már rajta van az újpesti lóvasút, így ezért tudom leszűkíteni az intervallumot):

Látjuk a rajzon a Hampel és a már észak-nyugat felé fordított Érkövy-villát. Mivel ez országnyi méretű térkép volt, nagyíthatósága korlátozott, de a lényeg rajta van. A Hampel villa alatti L alakú épület lehetett pár évig Reményi nyaralója.

Ha a térképeknek hihetünk, akkor 1866-69 között volt az átépítés. Ezt az állítást tovább cizellálja a W. Lindley térképe, mely 1868 februárjára készült el, s melyen az eredeti tájolású ház szerepel még (a “k” betű száránál látható). Nagy bizonyossággal állíthatjuk tehát, hogy 1868-69-ben készült el az új (átépített) ház.

És akkor lássuk sorrendben a tulajdonosokat / a bent lakókat, hátha közelebb kerülünk a megoldáshoz.

Első lakója tehát Mühr Ferenc (neje: Helm Magdolna) tiszttartó volt. Korábban a Károlyiak derékegyházi birtokát vezette, ahol még mint lovász kezdett az 1810-es években dolgozni. Testvére Mühr István a káposztásmegyeri majort vezette (ispáni minőségben, neje Thribler Mária volt). Érkövy Adolf (korábbi nevén Ploetz Vencel, *1818.09.28 Erstein, Elzász +1883.12.13 Keszthely) szintén Károlyi birtokokon kezdte pályafutását, neje Olsavszky Constantia volt. A másik nővért Olsavszky Máriát az a Burg Károly – Károlyi másik jószágkormányzója – vette el, aki Újpest alapítólevelének aláírásakor Lukácsy Sándorral együtt jelen volt. Érkövy vette át a fóti uradalom irányítását 1840 körül. 1848-tól Derékegyházára került és több uradalmat irányított (kutatásaim során fellelt gyermekei: Kálmán, Adolf 1845 Mogyoród, Tivadar 1846, Kornélia 1849 Derékegyháza, Viktória 1856 Derékegyháza). Annyi polgári elfoglaltsága volt, hogy rengeteget utazott a tisztségei kapcsán. 1866-ban nyugdíjazta Károlyi és 1867-ben Pécskára tette át székhelyét. 1880-tól Keszthelyen élt már vakon, 1883-as haláláig. A halálakor írt cikk szerint Pesten a Zrínyi házban illetve Budán a Svábhegyen lakott. A Svábhegy ugyanolyan kiránduló célpont volt, mint Palota, így ként nyári lakot biztosan nem tartott fenn. Úgy tűnik a sok “össze-vissza” adatból, hogy Mühr 1859-ban még Palotán él, mert kertészkedik, de már nyugállományba vonult. Érkövy olyan pozícióba került és olyan szerteágazó tudással és kapcsolatokkal bírt, vállalkozásokban vett részt, hogy vagyont is tudott szerezni, így megvehette idővel az épületet. Mivel az épület átépítése egybeesik nyugdíjazásával és költözésével, így az életrajza szerint 1857-es Pestre költözése utáni 10 évben tölthetett a házban időt (a gazdasági egylet, nejének rokonsága, a kertészet, stb. kapcsán ideális nyári lakként szolgálhatott számára). Megállapítható, hogy Mühr helybeli tisztként funkcionálva Palotán élhetett, Érkövy pedig esetleg az 1858-1864-es időszakban – míg fiai Pesten tanultak – lakhatott itt.

De akkor most jönnek a kérdések….Miért Érkövy-villának hívják az épületet, ha ennyire nem is kötődött hozzá Érkövy, és akkor is csak egy rövid időszak köthető hozzá? (tudniillik Szabó Tivadar és Strauch Árpád: Rákospalota monográfiája művében Érkövy-villának aposztrofálja az épületet, a mű azonban csak 1927-ben jelent meg.) Az önkormányzat Építészeti Értéktárában ráadásul, Érkövyt bárónak titulálják. Attól tartok, hogy ha ennyire szegényes és kevés forrás áll rendelkezésre, és csak találgatunk, hogy Érkövy egyáltalán lakta az épületet, könnyen lehet, hogy mindvégig Mühr lakta azt. Mert akkor miért szerepel az 1884-es térképen a ház úgy, mint “egykori Mühr-Kastély”?

Az 1884-es térkép a Néprajzi értesítő 1913-as kiadásában.

A Hampel “kastély” esetén sem egy korábbi tulajdonos nevén nevezték az épületet és nem azt írták, hogy gróf Traun Ferencné villája. Éppen ezért okunk van feltételezni, hogy a térkép elkészülte előtti időkig a Mühr családé az Árpád u. 10-es épület.

1883-tól a Fellner család sok jeles rákospalotai esemény résztvevője (főleg Fellner Károlyné és Fellner Milka). Fellneréknek vagy 11 gyermekük született 1867-1885 között 1894-tól a dokumentumokban a Fellner család szerepel, mint aki a házat lakja. Fellner József ferencvárosi háztulajdonos, fűszerkereskedő majd likőr és ecetgyáros (mely gyár 1876 előtt létesült), neje Keller Franciska, Fellner Károly, Fellner Simon, Fellner Franciska , dr. Ferenczy Sándor orvos és neje Fellner Józsa, lányuk Lívia – nevekkel találkozunk az Árpád u. 10 címen. Simon, aki gépészmérnök, kir. törv. autószakértő (!) volt 1925-40 között lakta az épületet, de pl. 1929-ben itt lakott dr. Ferenczi Endre kir. törvényszéki jegyző is.

A dokumentumokban az 1900-as évek legelején ráadásul Fellnerék címe többször is az Árpád u. 10-12. Ezek szerint lehet, hogy Hampeléktől ők bérelték a 12-es számú villát is, mielőtt azt a Szanatóriumnak át ne engedték volna 1908-tól.

Fellner József halotti anyakönyvi bejegyzése – 1907.01.02 – a címe Árpád u. 10-12.

dr. Ferenczy Sándorné Fellner Józsa (Jozefin) halotti anyakönyvi bejegyzése – 1941.11.25 – a cím még mindig Árpád u. 10.

1942-ben vitéz fajszi Ányos Aladár nyug. altábornagy lakik itt. 1945-ben a politikai rendőrség Budapesten 13 internáló tábort létesített a nyilasok részére, az Árpád u. 10. szám alatt is létrehoztak egy 350 főt befogadó létesítményt. (Ennek a szervezetnek lett a neve 1946-tól ÁVO). A szocializmus éveiből semmilyen adatra sem leletem, ami a házat illeti. 1987-től a Cigány Módszertani Központ, a Főv. Önk. Cigány Háza – Romano Kher székhelye.

A kerületi építész iroda úgy véli itt lakhatott 1903-1904 táján Wickenburg Márk gróf. Semmilyen adatot nem leltem erre, azon túl, hogy egy cikk szerint a gróf palotai lakásán készül róla egy portré.

Egy árverési hirdetményből tudjuk, hogy a Fellner-féle ház 1892-ben a Vasút utcában volt. Kimondott villaépület csak a Sommariva-féle kúria van az utcában, illetve van több kisebb kúria is. Ez még vizsgálandó, hogy Fellnerék voltak-e akár csak pár évig is a Sommariva-villa tulajdonosai, még mielőtt az Árpád u. 10-be költöztek?

Összefoglalóként elmondható tehát, hogy valamikor az 1810-20-as években épül(hetet)t kisebb tiszttartói lakást Mühr Ferenc tiszttartó lakta már talán 1830-tól családjával akár 50 éven át. 1868-69-ben építhették át. Érkövy Adolf jelenlétére bizonyítékot nem találtam. Legalább 1894-től 1940-ig a Fellner család és azok rokonai lakták a házat. 1945-ben internáló tábor majd fővárosi kezelésbe került az ingatlan, kb. 1954-84 között orvosi rendelő volt, az utolsó 30 évben pedig a cigány kisebbség intézményének adott otthont.

2 hozzászólás “Az (Érkövy-) Mühr-Fellner – villa” bejegyzéshez

  1. Véletlenül találtam rá erre a– számomra — nagyon érdekes leírásra … fantasztikus a feltáró munkája —- nekem a családkutatásaimhoz adott felbecsülhetetlen értékű információkat …már régebben is olvastam erről a villáról , sőt el is mentem személyesen megnézni ,,, vonzott a család ,,,egy része a kutatásaimnak igazolást nyert és bizonyos szempontból ” összeállt ” a hiányos kép …..Nagyon örülök , hogy rátaláltam erre a leírásra ,,
    További eredménye kutató -és tájékoztató tevékenységet kívánok ! Fellner Gertrud

    1. Kedves Gertrúd, én meg örülök, ha van értelme a munkámnak, igaz ez nekem nem munka, sokkal inkább hobby. Az meg főleg nagyon örömteli, hogy úgy tetszett megítélni, hogy nem írtam sok hülyeséget. Ha tudok segíteni, kérem keressen meg! Üdvözlettel, Horváth Csaba

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük