Szódavizes rokonok – avagy az unokatestvérek – Czuczor Gergely, Jedlik Ányos és Szabó Alajos – története a szódával

Czuczor, Jedlik és dr. Szabó Alajos anyai ágon rokonok voltak. Czuczor, mint költő; Jedlik, mint feltaláló; Szabó pedig mint orvosdoktor majd iskolaalapító futott be. Szabó alapította a Dózsa György Gimnázium jogelődjét, melyet vejéről Wágner Manóról ismer mindenki. Czuczor és Jedlik Győrött kezdte pályafutását, majd már az 1830-as évek közepétől Pesten tanítottak és dolgoztak. Szabó 18 évvel fiatalabb volt náluk, ő ekkor már egyetemet végzett fiatalemberként a vegytan után érdeklődve találkozott unokatestvérével Jedlikkel, aki 1841-ben mutatta be a több ízben továbbfejlesztett szódavíz készítő gépét, és akivel végül közösen gyártották a szódát. Ez volt az első magyar szódavízgyár.

Ez az életrajz a Pannonhalmi Szent Benedek rend Győri Katolikus Czuczor Gergely Gimnáziumának értesítőjében jelent meg 1936-ban. Írta Ferenczy Viktor tanár.

Az Erdélyi Hiradó 1841.09.17 száma (2. félév 23. szám 91. oldal) is lehozta, hogy Jedlik megvendégelte a tudóstársait szódával.

A Regélő Pesti Divatlap 1847.10.07-i számában (41. szám 1297. o.) “ekézik” Szabó szódaüzemét. Már akkor is a magyar a magyarnak farkasa volt.

A 1844-es (1842-es) fóti szüretet és a fröccs megszületését Hegedűs Géza írta meg a “Világmindenség első fröccse” írásában (http://faypreshazetterem.hu/legenda-a-froccs-eredeterol/). Ezt a tényt Baksa Péter 2012.10.06-án megjelent “Mi az igazság a fröccs körül?” című cikkében tételesen szedi ízekre. (https://taban-anno.blogspot.com/2012/10/mi-az-igazsag-froccs-korul.html). Akárhogy is a szóda elindult világhódító útjára és megszületett a fröccs is.

Az viszont hihető, hogy Czuczor, Jedlik és Szabó biztosan ittak szódát, ha még fröccsöt nem is, hiszen gépük volt hozzá és egyedül ők ihattak akkor, amikor csak akartak…

Ami biztos, hogy Fótra Palotán vezetett az út Pestről, Jedlik így előbb Palotán kocsikázott végig a szerkezetével, míg Fótra ért (a vasút akkor még nem létezett, azt 1845 őszén helyezték próbaüzembe, a négy gőzmozdony kazánjainak ellenőre épp Jedlik volt….) 1869-ban van az első ismert adat, hogy Szabó Alajos Palotán villát vett, s melyben pár év múlva, nyugdíjazása után megnyitotta iskoláját. Az öreg Jedlik Ányos többször járt nála Palotán.

Ugyan nem Palota szülötte, de az elmondható, hogy az első szikvízgyáros, Szabó Alajos Palotán telepedett meg, alapított családot és indított iskolát és így nemcsak a szikvízgyártás terén alkotott unokatestvérével maradandót.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük