Rákospalotai internálások és internálótáborok 2.

Rákospalota a Tanácsköztársaság eseményei után 1945-ben is internálótábor helyszíne lett. Ezúttal nem a Leánynevelő intézete szolgált a foglyok őrzésére, hanem az egykori Mühr-villa, az Árpád (mai nevén Énekes) u 10. szám alatt.

1942-től a kúria már bizonyosan vitéz fajszi Ányos Aladár nyugalmazott altábornagy lakhelye volt. Az épületet kisajátították és tábort alakítottak ki belőle.

A II. világháború során internáltak több csoportját lehet megkülönböztetni:

  1. A zsidó és cigány kisebbség tagjait éveken keresztül deportálták koncentrációs táborokba egészen 1945-ig.
  2. A másik nagy csoportja az internáltaknak a Szovjetúnióba hurcolt hadifoglyok voltak, akik lehettek a II. világháborúban szolgált magyar katonák, német identitású, anyanyelvű, nevű lakosok (akik nem voltak németellenesek, vagy netán német szervezet tagjai voltak), vagy szinte bárki akit valamely okból az internáló táborokba csuktak, majd onnan málenkij robotra elhurcoltak.
  3. Az internálások harmadik hulláma 1950-53 között zajlott, mikor az osztályidegen és gazdag személyeket és családtagjaikat fosztottak meg a javaiktól és költöztettek ki, legtöbbször falvakba.

Zsidó személyek elhurcolása:

A zsidók Rákospalotán jelképes gettóba voltak zárva, kijárási tilalom volt és természetesen sárga csillagot kellett viselniük. Nem gyűjtötték őket táborba, mindenkit a saját házából gyűjtöttek össze és hurcoltak el egy közeli internálótáborba, majd Nyugatra. A Magyar Közlönyben szereplő elhurcolt személyek adatai a halottányilvánítás során lettek közölve.

Újság 1942.11.06 18. évf. 252. szám 7. o.

Népszava 1945.05.29 73. évf .101. szám 6. o.

Magyar közlöny 1946.08.30 196. szám 4. o., 1946.09.22 216. szám 12. o., 1946.10.08 229. szám 11. o.

Magyar Közlöny 1948.01.13 9. szám 4. o.,1948.05.13 108. szám 4. o., 1948.10.12 229. szám 4. o., 1948.12.15 275. szám 3. o.

Magyar Közlöny 1949.02.11 32. szám 3. o.

Népszava 2007.07.12 134. évf. 161. szám 3. o.

Amit ezekből a cikkekből megtudhattunk, hogy a palotai zsidóság többségét elhurcolták. Kind Éliás a Vörösmarty Nyomda tulajdonosa volt. Feithék építőcéget vittek, többek közt ők építették a Városháza épületét is, Csillagék vitték a Colosseum Mozit.

Hadifoglyok és elhurcolások a Szovjetunióba:

A szovjet felszabadítás után (Rákospalota 1945.01.11-én szabadult fel), egyből megindult az utcáról a különféle indokok alapján elhurcolandó személyek begyűjtése.

Népszava 1945.04.15 73. évf. 67. szám 5. o.

Népszava 1945.04.28 73. évf. 78. szám 4. o.

Kossuth népe 1945.05.09 1. évf . 9. szám 6. o.

Kossuth népe 1945.05.10 1. évf. 10. szám 6. o.

Az internáló tábort egyből még 1945 tavaszán kialakíthatták, hiszen már májusban gyűjtötték is be az embereket. Először, ahogy a cikkekből is kiderül, a nyilasokat, a nyilasnak, fasisztának vélt és ismert személyeket szedték össze.

Népszava 1946.02.17 74. évf. 40. szám 5. o.

Fővárosi Közlöny 1946.08.24 57. évf. 36. szám 978. o.

A Szabad Szó és a Szabad Nép lehozta folyamatosan a Foksányból – a Romániában, a moldvai részen található városból, a Vörös Hadsereg az elhurcoltak részére kialakított logisztikai táborból – (Debrecenbe, Máramarosszigetre) hazatérő személyek névsorát, benne sok palotaival (valószínűleg van pár elírt név):

A Szabad Szó közlései:

1947.06.17: Bencze László, Málly György, Balázs Miklós.

1947.06.20: Varga Róbert, Kenyeres Béla, Kardsó Lajos.

1947.06.22: Kovács Imre, Nádai József, Szűcs Béla.

1947.06.26: Zsidi Sándor, Horváth Kálmán, Tamási László, Miletin Ferenc.

1947.06.29: Helf Ferenc, Bursik Károly, Geyer Pál, Kőműves Béla, Zsiga Sándor, Földházi József.

1947.07.04: Varga Sándor.

1947.07.16: Martus Ferenc.

1947.07.20: Haulik Sándor.

1947.08.02: Szőke Ferenc, Mester Károly.

1947.08.09: Gombás Mihály.

1947.08.19: Konc József, Berinkei Ferenc, Kulinszki József.

1947.08.27: Jantsek Lajos, Hortobágyi Mihály, Sümegi József, Bánffy Béla.

1947.08.28: Hencski László.

1947.08.29: Kovács Kálmán, Lukos Gáspár,Erdős Károly.

1947.09.03: Nagy Lajos, Jancsó Mózes, Szigeti Béla.

1947.11.05: Csiszár Dezső.

A Szabad Nép (Népszabadság) közlései (melyek részben fedik a másik újságban megjelent neveket):

1947.06.05: Gazdag András.

1947.06.08: Varga György.

1947.06.17: Dr. Véger Imre, Dömötör Ádám, Kocsány József.

1947.06.19: Tóth György, Horváth Kálmán, Glemba Tivadar, Krasznai László, Vohl László, Martin József, Ambrus Sándor, Kardsó Lajos, Németh árpád, Gaál László, Kiss Zoltán, Kenyeres Béla, Varga Róbert.

1947.06.20: Szűcs György, Csikós János, Pészely Géza, Buczkó István.

1947.06.21: Kovács Imre, Nádai József Mihály, Nitrai Béla Ferenc, Halász László.

1946.06.26: Repka József, Zsirai Vendel, Weschluzer László, Németh Sándor, Kovács Lajos, Mojzes János, Nagy Elek.

1947.06.28: Zsiga Sándor, Kőműves Béla, Geyer Pál, Helf Ferenc, Bursik Károly.

1947.06.29: Szukovszky Lajos, Balogh Lajos, Pajor Ferenc.

1947.07.01: Pázsi Géza, Sebő Géza, Pestújhelyi Aladár, Göndör Ferenc, Fazekas Sándor, Cinkota István.

1947.07.02: Vermes Sándor, Cinkota István, Pestújhelyi Aladár, Bíró Dezső, Nagy János, Herszeg Imre, Böhm Ferenc, Baksay Antal, Máyer István.

1947.07.03: Varga Sándor, Jankó László, Szavics László, Fábián László, Mikoleczki Béla.

1947.07.04: Somogyi József, Mackó István, Belák Károly.

1947.07.05: Belédi Károly.

1947.07.06: Farkas Lajos, Csengely Kálmán, dr. Ungváry Iván.

1947.07.08: Tóth Pál, Bortsa József, Sándorfi Béla, Dr. Salamon Géza, Huszár István.

1947.07.11: Lustig Károly, Kugler Lajos, Iskun Sándor.

1947.07.15: Détári István, Gombás Mihály.

1947.07.17: Varzsek József, Juhász István, Szűcs Sándor, Molnár István, Petrán Imre, Rőrich Géza, Vermeki István, Bartha Gábor, Monori Béla.

1947.07.20: Marányi Pál, Rácz Zsigmond, Vida Gábor, Gedai Imre.

1947.07.24: Nagy János, Sztraka Pál, Kovács József, Juth Károly, Illés József.

1947.07.25: Buschánszki Lajos. Cég László, Kristóf Károly, László Béla, Nagy Vendel, Németh Ferenc, Sebők János, Vértesi Jenő.

1947.07.27: Tihanyi István.

1947.08.08: Horváth István.

1947.08.12: Ár József, Berinkey Ferenc, Eperjesy Lajos, Gáspár Ferenc, Illés István, Orbán István, Vozdánvszky Antal.

1947.08.15: Bellner Sándor, Szatmári László, Hollósi József, Schmiedler István, Széles Sándor.

1947.08.21: Sümegi József.

1947.08.26: Ambró József, Jung István, Kalmár Lajos, Szabó István.

1947.08.28: Laczkó Zoltán, Novák Miklós, Sinka Mihály, Szigeti Béla.

1947.08.29: Bathó Boldizsár, Doböcsku Imre, Derbák Károly, Dudás Ferenc, Gergály István, Gyikos Ferenc, Horváth Károly, Ilhák István, Jancsics Mózes, Kobza András, Mezei Ferenc, Nagy Lajos, Pásztó Gyula, Panák Ferenc, Paláncs Imre, Steinberger József, Timár János, Varga Károly, Varga György.

1947.08.31: Blaskó István, Nagy Károly, Szép Andor, Snejder Károly.

1947.09.10: Egyed László, Kis József.

1947.09.11: Csurgó Sándor, Jenei József, Locsmándi Géza, Szatmári László, Vadász Jenő, Zünermann József.

1947.09.17: Sipos Károly.

1947.09.19: Briber István, Czender István, Gurtler Gyula, Gyepes Imre, Gombárszki István, Herber Lajos, Jekli László, Koller Ferenc, Kundl Vince, Lichtner István, Müller László, Menyhért Pál, Münhauser Lajos, Nell Béla, Reidhardt László, Rétfalvi Ferenc, Reiter Ferenc, Szunyogh József, Spáth Péter, Solti Gyula, Tuner Gyula, Ulman Károly, Velczer András, Vashegyi Gyula, Wiltmann Tivadar, Brendörfer Regina, Bak Lajosné, Berger Róza, Hergescheimer Lujza, Pásztor Angella, Rosenberger Irén, Vehinger Gizella.

1947.09.26: Brtzlan János, Kiss Kurt, Pilai Ervin, Varga István.

1947.09.28: Bozsung Sándor, Kakuk István, Leskó József, Szabó Lajos, Supert ?.

1947.09.30: Kisvölgyi Miron, Kovács Tibor, Mészöly László, Mecsekfalvi Jenő, Máté Endre, Sági Károly.

1947.10.21: Kárpátfalvi Márton.

1947.10.23: Dózsa Ferenc, Puskás János.

1947.10.30: Steiner József, Varga József.

1947.11.04: Fehér István, Major Rafael, Sidó István.

1947.11.26: Botos József, Farkas Nándor, Simon Károly.

1947.12.02: Páris János.

Szabad Nép 1947.08.20 5. évf. 188. szám 10. o.

Munkaszolgálat, emlékezet:

Szabad Nép 1947.10.14 5. évf. 233. szám 6. o.

Szabad Nép 1948.02.21 6. évf. 43. szám 6 o.

Tolnai Népújság 2009.10.28 20. évf. 252. szám 4. o.

A fenti cikkekből kiderül, hogy a tábor folyamatosan üzemelhetett 1945-től 1953 őszéig. Először nyilasokat (legyen csak párttag, vagy akár háborús bűnös is) majd munkaszolgálatosokat helyeztek el a barakkokban. Hogy a kúria körüli barakkok hol lehettek, még kutatandó. Azt sem tudom, hogy az eltűntekről megemlékező összeírás végül elkészült-e és megszületett-e az emlékmű.

1953 után Öregfaluban katonai létesítmény már nem üzemelt. Pestújhelyen a Munkáskórházat a szovjet katonaság vette birtokba, illetve Újpalotán a Pólus Center helyén, mellett működött a Szovjet laktanya egészen a rendszerváltásig. Az Irinyi laktanya elődje már 1956-ban megalakult, mint légvédelmi tüzérezred. A tőle északra fekvő területen pedig a zavaró adótornyok álltak. De ez már egy másik cikkben kerül az olvasók elé.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük