Díszpolgárainkról

Több helyen is megjelentek már kerületi díszpolgári listák, próbáltam a legpontosabb listáját összeállítani, igaz csak 1945-ig.

1897.02.11 Kemény (Koch) Gusztáv váci járási főszolgabíró nyugalomba vonulásakor választott Palota díszpolgárává. *1896.12.29

1906.02.02: Aznap Kovácsi Kálmán és Benkő István lelkészek nyújtották át Fazekas Ágost Pest vármegye főjegyzőjének a díszpolgári oklevelet. 1905.11.19 előtt már döntés született a díszpolgári cím odaítéléséről. * 1905.11.17

1908.11.06: Az aznapi képviselő testületi ülésen 3 férfit választottak meg díszpolgárnak: Hédervári Lehel országos képviselőt, Kossuth Ferenc kereskedelemügyi minisztert és Szterényi József kereskedelemügyi államtitkárt. 1909.03.09-én került sor a díszoklevelek átadására Budapesten. A küldöttséget Kovácsy Kálmán lelkész és Jónás Emil helyi képviselő vezette, Kossuth Ferenc ágyban fogadta a küldöttség felét, 50 főt. *1908.10.15

1910.12.04: Kovácsy Kálmán evangélikus lelkész, a helyi függetlenségi párt elnöke és a fülöpszállási kerület országgyűlési képviselője díszpolgári címet kap, melyet a 09.01.-i képviselő testületi ülésen ítéltek oda neki. Beszédet mondott Wágner Manó gimnázium igazgató. Jelen volt Ugró Gyula dr. Újpest polgármester is. A díszoklevelet Vághó Ferenc főjegyző, T. Varga Antal községi bíró pedig az egyéb kitüntetéseket adta át a ceremónián. *1910.09.01

1917.05.09: Wágner Manó díszpolgári címéről átveszi az oklevelet. Dr. Schwarcz Gusztáv celebrált misét, majd a községházán volt az ünnepség, a sorokban ott ült Dr. Szűcs István vallás- és közoktatási miniszter is.Pornó Rezső énektanár vezette az énekkart. Haitsch Sámuel, Dr. Badics Ferenc, Strauch Árpád, Dr. Rákóczy Géza, Bauer Soma, Dr. Nádaskay Béla, Kovács István, Vághó Ferenc, Tanay Frigyes. Olsavszky István, Droppa Vilmos, Klein Károly, Sándor Szilárd. *1917.06.20

1923.11.05: A képviselő testület Agorasztó Tivadart, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye alispánját – immár a város – díszpolgárnak választja meg, Dr. Gyökössy Endre tartja az ünnepi beszédet. *1923.11.06

1923: Dr. Szabó Ferenc (ügyvezető) tisztifőorvos kinevezéséről semmilyen adatot sem találtam, de 1927-ben halálakor, mint a város díszpolgárát említik, igaz csak egy forrásban. Mivel Agorasztó Tivadar volt a várossá alakult Rákospalota első díszpolgára, így valószínű, hogy nem 1923-ban lett Szabó díszpolgár, ha lett egyáltalán.

1926.07.04: Díszpolgári oklevelet adtak át Chobot Ferenc volt palotai plébánosnak, aki már Romhányban működött ekkor. Kovácsy Kálmán, Dr. Lukács József, Szőts Bertalan, Labinek Gyula, Szőts József, Kovácsy Márton, Jónás Emil, Kohn Jakab, T. Varga Antal, N, Varga István, Balogh István, Horváth Géza, Szlacsányi Ferenc köszöntötték. *1925.06.30

1928.05.05: Ivánka Pál volt váci főszolgabíró haláláról értesülünk, aki Rákospalota díszpolgára volt. Nincs adat egyelőre, hogy a címet mikor ítélték oda neki. Újpest 1907-ben adományozott neki címet, valamikor pedig 1905-1906 körül kaphatott Rákospalotától 1910-ben már bizonyosan létezett az Ivánka Pál utca is.

1930.09.07: Cserba Elemér polgármester vezetésével díszközgyűlést tartottak, melyen Dr. Preszly Elemér főispánt díszpolgári címmel tüntették ki, de csak 1932.02.04-én adták át a díszpolgári oklevelet. *1930.09.03

1932.11.18: Dr. Darás Sándor közalapítványi főtanácsost díszpolgárrá választották. 1934.03.10-én adták át a díszoklevelet a kitüntetettnek. *1932.10.10

1933.06.08: Gömbös Gyula miniszterelnököt díszpolgárrá választják. Cserba Elemér, Lampel Ignác, Moór Jenő, Dr. Schwarcz Gusztáv, dr. Gyökössy Endre, Reisz Gábor, Szász Géza méltatják. 1933.11.05-e helyett végül 1934.06.22-én volt az ünnepélyes díszoklevél átadás. Erről az eseményről külön bejegyzésben is foglalkoztam. *1933.07.05

1934.10.04: Díszpolgárrá választják Dr. Schwarcz Gusztáv pápai prelátust, apátplébánost. Cserba Elemér és Horváth Géza méltatta. 1935.06.29-én Péter-Pál napján tartották az ünnepélyes oklevél átadást. *1934.10.04

1936.10.25: cikk jelenik meg arról, hogy Darányi Kálmán miniszterelnököt egy palotai mozgalom díszpolgárrá kívánja választatni. Nincs híradás arról, vajon megtörtént-e a díszpolgári cím odaítélése.

Palota-Újpest 1938.04.02 (18. évf. 14. sz. 2. o.) Az én listában a két kérdőjeles személlyel együtt 16 fő szerepel. Valószínű. hogy Dr. Szabó Ferenc díszpolgár lett, míg Darányi Kálmán nem, így jöhet ki az említett 15 fő.

1942.04.24: Dr. Gyökössy Endre írót, a MÁV-vezérigazgató helyettesét, kormányfőtanácsost díszpolgárrá választják.

Természetesen voltak olyan kitüntetettek, akiktől időközben visszavonták a kitüntetést. Gyökössy Endre esetén visszavonták, a rendszerváltás után azonban ismét teljes jogú díszpolgárként szerepel a neve a listán. Gömbös Gyulát a korábbi tetteiért, így a Nemzeti Munkaterv kidolgozása kapcsán terjeszthették fel a kitüntetésre, a későbbi ténykedése azonban már semmilyen erkölcsi alapot nem szolgáltathatott arra, hogy ezt a címet vissza ne vonják tőle. Részleteket azonban nem ismerek.

  • A Magyar Városok és Vármegyék Monográfiája: A Rákospalota és Rákosvidék c. munkában szereplő dátumok.

A palotai beton hirdetőoszlopok

Ernst Litfass találta fel (ki) a hirdetőoszlopot és Berlinben helyezték üzembe az elsőt 1855-ben. Budapesten 1888-ban kerültek ki az utcára az első ilyen oszlopok. A palotai hirdetőoszlop anyagát tekintve nem öntöttvas, hanem beton és kisebb (feleakkora), mint a körútiak és sokkal puritánabb is. Ugyanakkor az elmaradhatatlan „gomba kalap” ezeken az oszlopokon is ott díszeleg.

Esztergomban már 1930-ban készültek ilyen betonoszlopok, a palotai oszlopok talán a ’30-’50-es évek szülöttei. Zalaegerszegen ugyanakkor már 1964-ben lebontották őket, mert zavarták az autósok kilátását a kereszteződésekben. 1952-ből is van híradás arról, hogy 150 kútgyűrűt szeretne az Állami Hirdető Vállalat eladni, melyek hirdetőoszlop-bontásból származnak.

Népszava 1927.10.30 (55. évf. 247. szám 23. o.) – Frecska Lajos állít fel hirdetőoszlopokat Palotán. Sajnos nem derül ki a híradásból, hogy ezek milyen anyagú oszlopok voltak.

Az (ezidáig ismert) egyetlen rákospalotai oszlop a plébánia templom oldalában áll a Széchenyi tér 6. előtt. Tóth László és Kovács Emília csoporttársaim (a Rákospalota Anno Képei facebook-csoportból) még azonosítottak két hasonlót Pestújhelyen: Az Árvavár-Orosháza utca sarkán, valamint a Pestújhelyi téren a Bezsilla Nándor utcai oldalon. Egyelőre megmondhatatlan, hogy ezek az 1927-től felállított oszlopok darabjai-e, vagy később állított példányok. Mindenesetre védendő kerületi értékeink lehetnének.

Gaubek cége Esztergom mellett Tokajban, Gyulán is állított fel betonoszlopokat. Látható, hogy tényleg csak a legfrekventáltabb helyekre került oszlop, hiszen egy városba elég volt 16 darab.

Városok Lapja – 1939.03.01 (34. évf. 5. szám 97. o.) – a plakátokról – Igen komoly helyen szerepel az országos listán Palota.

A hirdetés szerint már 1928-ban is állt hirdetőoszlop a községházánál, az A és C villamosok végállomásánál. (Pesti Hírlap 1928.03.08 50. évf. 56. szám 24. o.) – Hogy vajon ez betonoszlop volt-e, nem tudni. Valószínű, hogy ezt az oszlopot már Frecska Lajos állíttatta a várossal kötött szerződés értelmében.

Kiegészítés (2022.09.07) : Frecska 1929-ben meghalt 51 évesen, a MÁV-nál volt géplakatos. Elképzelhető tehát, hogy ő – ha végül el is készült a vállalásával – akkor fémből készítette a hirdetőtáblákat.

Kind Éliás ismert vállalkozó volt, nyomdát tartott fenn a Deák utcában. A Palota-Újpest 1937.11.27 (17. évf. 48. sz. 1. o.) jelent meg a híradás, hogy végül is 14 oszlopot felállíttathatott. Elképzelhető, hogy ezek a mai betonoszlopaink és akkor a koruk is ismert, idén 85 évesek.

Kocsis Zoltán, a lakótelepi zongorista

Magam is csak most szembesültem vele, hogy a világhírű, 4 éve, jócskán idő előtt elhunyt zongorista Kocsis Zoltán tíz éven át az újpalotai lakótelepen élt. A XIII. kerületben élt 1952-es születésétől 18 éven át. Az újpalotai lakótelepet 1969-től építették ki. Nagyjából 1970 és 1980 között élhetett a Nyírpalota út 33. 9. emeletén.

Kocsis Zoltánról Urbán Tamás 1972-ben készített képe

Ez idő alatt kapta meg a Liszt-díjat és a Kossuth-díjat. Abban az időben rengeteg művész lakott emeletes tanácsi házban, és bizony sok konfliktus volt a lakók és a zeneművészek között. Kocsissal is ez történt.

A Hétfői Hírek 1975.09.22-i (19. évf. 38. szám. 4. o.) számában olvasható ez a cikk részlet

Az Újpalotai Szabadidő Központ 30 éves jubileuma alkalmából kiadott emlékkönyvből

Kocsis először 1977.12.19-én, majd 1979. januárjában is fellépett a Neptun utcai „piros” iskolában (1979.01.14. Népszabadság, 37. évf. 11. szám 6. o.). 1981.03.13-án pedig újra itt, az akkori nevén Frankovics Mihály Általános Iskolában (1981.02.27 Magyar Nemzet 37. évf. 49. szám. 6. o.) Ez az iskola a mai Hubay Jenő Zeneiskola elődintézménye volt. Sajnos az akkor sajtó nagyon szűkszavúan írt Kocsis magánéletről, ezért alig-alig találtam csak információkat. Aztán előkerült ez az összeállítás, melynek utolsó pár percében Kadosa Pál tanszékvezető tanárral beszélget Kocsis Zoltán a saját lakásában:

Bacsó Péter filmrendező hallott Kocsis kálváriájáról, ami a 10-emeletes házban zajló zongorázását illeti, és egy remek szatirikus filmet készített „Zongora a levegőben” címmel. Kállai Ferenc, Pécsi Ildikó, Tomanek Nándor, Őze Lajos, Major Tamás, Körmendi János szerepel a filmben, a főszereplő zongoristát Kicsi Dánielt Juraj Ďurdiak pozsonyi színész játssza, aki maga is képzett zenész és alkatra, külsőre is hasonlított Kocsisra.

Ifjúsági Magazin 1976.02.01 (12. évf. 2. szám 6. o.)

Új Tükör 1977.11.13 (14. évf. 46. szám 30. o.)

Kocsis Zoltán emléktáblája a Nyírpalota út 33. ház bejáratánál

Végezetül, aki szeretné érteni az akkori világot és hogy Kocsis hogyan is élhetett a panelban, mint zongorista, az nézze meg ezt a remek filmet: