Rákospalota Trianonja

100 éve annak, hogy a versailles-i Nagy-Trianon kastélyban aláírták az első világháborút lezáró békeszerződést. A vesztes Magyarország elvesztette területének kétharmadát. A cikkemben bő száz év alatt (1831-1950) a területeinek szintén jelentős részét elvesztő Rákospalotával foglalkozom. A párhuzam a területvesztésen túl az elszenvedett gazdasági hátrányok terén is megállja a helyét, mely hátrányokat még mind a mai napig sem tudta kiheverni az immár kerületként létező korábbi falu. Az igaz, hogy a párhuzam annyiban sántít, hogy Palota nem háborúzott, csak szomorúan tudomásul vehette az uradalmi, ispáni, bírósági döntéseket, melyek folyamatosan térdre kényszerítették.

A középkori határok az egyes középnemes vagy főnemes családok (mely családok hosszabb-rövidebb idők után cserélődtek) birtokai között feküdtek. A török uralom alatt Palota nem néptelenedett el, Megyer, Keszi, Alag, Sikátor és még több település a környéken azonban igen. Az újkorban több ízben volt határkijelölés, Pest városa és más uradalmak is terjeszkedni próbáltak. 1695-ben a Határ-csárdánál (Pest és Palota határán, a régi újpesti lóvasút remíz helyén) megerősítették a határt és innen kelet felé haladva a régi négy jelet megerősítették és további 14 új határjelet emeltek (ezek újabb határköveiből áll pár a Körvasút soron). Szentmihály-Palota-Pest hármashatár kijelöléssel ért véget a munka. A Palotát Szentmihály-pusztával elválasztó határ vonalában fut most a Rákospalotai határút. Ezek a határok gyakorlatilag az elmúlt 300 évben nem változtak. Nyugatról a palotai határ maga a Duna volt. A Korábban Csigás-,vagy S(z)abán- vagy Pesti-szigetnek is hívott Népsziget északi részét az az uraság birtokolta, akié a palotai uradalom is volt. (Pest városa az 1860-as évekre már szinte az egész Népszigetre „rátette a kezét”, a kialakult Újpestnek már csak a felső gát maradt a tulajdonában.) A ma már nem létező Palotai-sziget is a palotaiak használatában volt. Északon Dunakeszi, Fót és Csömör volt határos Palotával. Ezen határok sem különösebben változtak az évszázadok alatt. Ezek a határok Fót esetében nagyjából a Csömöri-patak, Dunakeszi esetében a Mogyoródi-patak voltak.

Palota képletes határai egy 1775-ös térképre rávezetve. A délnyugati határ valóban szinte egyenes volt, ez volt a pesti határ, a délnyugat-északkelet tájolású határ a szentmihályi határ, ez nyilván nem lehetett ilyen egyenes, az egyes földrajzi pontok és a “vetők” vége jelentette a határt. Az északi részen húzódó Csömör alatt északnak kanyarodó határ a Csömöri-patak mentén húzódhatott úgy, hogy még magában foglalta Sikátort és így futott ki egészen a Dunáig.

Palota határa egy 1820-as térképen. A határvonalak nem változtak az 1775-ös határokhoz képest.

A területvesztés kezdete az 1831. év volt mikor az ún. „István-hegyen” (durván a mai Váci út-Fóti út-Megyeri út-Attila utca-Árpád út közötti terület) Károlyi István gróf megengedte, hogy bárki szőlő parcellát béreljen. Ez csak egy homokos dombhát volt a Megyeri út vonalában. Mildenberger fogadós a mai Löwy Izsák utca és a vasúti töltés között építette fel Újpest első házát és kocsmáját. Ő bérelte ekkor a Megyeri Csárdát is. A kialakuló gyarmat (ahogy akkor hívták), előbb Új-Megyer, majd Lőwy Izsák javaslatára az Újpest nevet kapta. A terjeszkedés A mai Árpád út-Váci út kereszteződésétől egyrészt Palota felé (később több párhuzamos utcányi szélességben), másrészt a Váci út mentén a Duna parton (később már mindkét oldalán) ment végbe. Azt történt tehát, hogy Károlyi az uradalmát már nem egységesen a palotai parasztoknak adta bérbe, hanem kihasított mindig újabb és újabb parcellákat, ahova az újonnan érkezők házat építettek és ezzel együtt  ipari és egyéb szolgáltatásokat indítottak be. A területért bérleti díjat fizettek. A mezőgazdasági művelés a pesti határtól egyre jobban északabbra és egyre jobban Palotai irányába szorult vissza.

Nagyon jól érzékelteti az állapotokat az újpesti határ leírása 1851-ből:

„Újpest határa kezdődik nyugat felől a Duna balpartján a Váczra vezető országút mellett Pest városi határkőnél, honnan a nevezett folyó balpartján fel Vácz felé egész a Spitzer-féle ház szegletéig egyenes irányban mintegy 498 lépésnyi távolságra meghajlik a vonal s innen tovább úgy 178 lépésnyire végződik a Morigia Vicze-féle házszegletével összeütköző káposztásmegyeri puszta szántóföldjeinél. Innen jobbra felkanyarodva a káposztásmegyeri szőlőkerteknek árkáig 75 lépésnyi egyenes vonalon keresztül tör a Pest-Váczi országút, mely országút, és a szőlőkertek közös árka partján van Újpest részéről mintegy határt mutató faoszlop, melyen felül egy fekete táblácskán e szavak: Újpest, Pest megye olvashatóak. Ezen oszloptól a mondott szőlő és országút árka mellett lefelé 142 lépésnyi távolságra, a Schossberger –féle háztelek szegleténél fel keletnek vezet úgy 68 lépésnyi egyenes vonal egész a káposztásmegyeri pusztához tartozó Szekrényesi-féle szőlőkertben fekvő nyári lakig. Itten ismét meghajlik a vonal, egészen délnek egy csekély távolságig úgy 25 lépésnyire, honnan kezdve 41 lépésnyire ezen vonal ismét keletnek tér vissza, hol balról a káposztásmegyeri szőlőskertek, jobbról pedig a Schossberger-féle ház telek kertje díszlik, az elsőket elválasztja az utóbbinak akácfával szép rendben beültetett eleven kerítése. Ezen eleven kerítés és a nevezett ház háta megett lefelé délnek 146 lépésnyi távolság után egy árok szegletétől emellett egyenes vonalban 90 lépésnyire halad kelet felé a vonal, balról szántóföldek, jobbról pedig egy magányosan álló Kardoss-féle házat tekintőleg egész ezen ház végső szegletéig. Mely háztelek szegletétől lefelé délnek 64 lépésnyi távolságra Fülöp kőműves féle ház szegletéig kanyarodik a Megyerre és Palotára vezető kocsiutat is keresztül törő vonal. Honnan ismét fel keletnek balról a mondott kocsiutat, jobbról pedig az újpesti házak elejét szemlélve megy a rákospalotai legelő földeket Újpestről elzáró vonal valami 73 lépésnyire egész a Rózsa-féle ház telek szegletéig. Ezen szeglettől s községből Megyerre szolgáló út mellett mintegy 50 lépésnyi távolságra a vonal befelé a községnek kanyarodik. De innen ismét a csak mondott utat keresztül hasítva fel keletnek visz a vonal 163 lépésnyi távolságig a háztelkek hátulsó rovásai mellett, balról mindenütt a rákospalotai legelőföldeket hagyván maga mellett egész ezen vonalon fekvő utolsó ház telek szegletéig, megjegyzendő, hogy ezen háztelek másik elhaladt oldalánál Káposztásmegyerre egy szekérút vezet. Ezen háztelek leírt szegletétől mellette fel a Rákospalota fő útig, hol e ház ismét megszegleltetik, 67 lépés számoltathatik. Honnan diagonális vonalban keresztül a most nevezett fő úton, egész a másik oldalon fekvő Hirad-féle szélső ház szegletéig 70 lépésnyi távolság olvasható. Ezen szeglettől le egyenesen délnek a háztelek mellett a hátulsó szegletéig 69 lépésnyi távolság vagyon. Honnan diagonális vonalban a Janitsch-féle háztelek szegletéig 163 lépés számolhatandó. Ezen szeglettől azután le nyugot felé a házak hátulsó kerítése és a pióczás árok között és mellett 175 lépésnyi távolságra feltaláltatik a temetőbe vezető út. Ezen úton megállapodva mindjárt szemlélhető az érintett árkon keresztül az úttól 10 lépésnyi távolságra haladva, hogy a zsidóság imaházába vezető út kezdetét veszi. Honnan fel délkeletnek diagonális vonalban 205 lépésnyi távolságban van az izraelita új temető árok legvégső szeglete. Ezen szegletárok mellett le délnyugotnak 97 lépésnyi vonalban találtatik Pest főváros határárka. Honnan lefelé nyugotnak 100 lépésnyi távolságra van a Pest városi kettős határdomb, melyek egyike valaha a káposztásmegyeri puszta határjele lehetett. Ezen határdomboktól 185 lépésnyi egyenes vonalban megy a határ egy Pest városi határkőig. Ezen határkőtől végre 55 lépésnyi távolságra a Pest-Váczi országúton keresztül törve azon határkőig vezet a Duna folyó felé ezen vonal, honnan a határ kezdete jelöltetett ki. Kelt Újpest január 3-án 1851.” (Pár nevet javítottam az eredeti szöveghez képest, ami Csabai Imre: Újpest: Község-nagyközség-város 1950-1918 munkájában szerepel.)

Az 1852-es térképen látszik a Váci út és Árpád út mentén kialakuló Újpest és a Szent István-hegynek elkeresztelt megyeri szőlő.

Újpest 1852-es határa egy 1865-ös térképre szerkesztve. A szövegben szereplő házbirtokosok fellelt telkeit feliratoztam.

Újpest 1850-es területe mindösszesen 12 katasztrális (kataszteri) hold volt. Ez 12*1600= 19200 négyszögöl, ami nem egész két hektár. Az 1865-ös térképen a legtöbb telek 300 négyszögöl, ami nagyságrendileg 64 házat jelent, de a gyárak területe miatt kb. 53 házzal számolhatunk (az 1852-es forrás ennyit említ). A lakosság ekkor kb. 700 fő volt. A határleírásban egy lépés 2-2,5 lábbal egyezett meg, ami 63-79 centiméternek felelt meg. A Duna-part majd 500 lépésnyi hossza durván 350 méternek felelhetett meg, mely a leghosszabb táv volt az egész leírásban. Az 1865-ös térképen a még beazonosítható házbirtokosok nevét megkeresve igyekeztem megrajzolni az akkori újpesti határt. Újpesten csak háztelkek voltak, nem volt külterülete, így szántója, legelője, rétje sem, minden irányból Káposztásmegyer, Palota ölelte körül. 1870-ben le is írták, hogy a községnek azért nincs térképe, mert minden évben  a kiosztandó házhelyek által növekszik és változik. 1890-ig nem készült új emiatt új határleírás. Több ízben előfordult, hogy úgy lettek házhelyek kiosztva, hogy Újpest kellős közepén olyan területdarabok maradtak, melyek Rákospalota községhez tartoztak. Végül 1890-ben az alispán rendelkezett úgy, hogy Rákospalota ilyen – 59 katasztrális holdnyi – beékelt területei, továbbá  Káposztásmegyer határából 53 kat. holdnyi rész, valamint a Megyeri- (Palotai)-sziget ezentúl Újpesthez tartozzanak. A Duna-partot 1887-ben csatolták el Palotától Újpest számára.

A fentiekből kitűnik mindenki számára, hogy az uradalom folyamatosan növelte a bérbe adott házhelyek számát és ezzel a saját bevételeit. Az másodlagos szempont vagy leginkább egyáltalán figyelembe sem vett körülmény volt, hogy Újpest terjeszkedésével Palota elvesztette szigetét, Duna-partját, és Megyeren a szántó- és legelőterületeit.

Azokból az évekből, melyekből találtam teljes Újpest térképeket, elkészítettem a palotai és újpesti határokat is jelző határ-térképeket (a rákospalotai határ Csömör-Fót-Dunakeszi szakasza a mai határvonal, mert ezen határok pontosabb régi vonala általam nem ismert).

Rákospalota (pirossal) és Újpest (lilával) 1837-es határa

Rákospalota (pirossal) és Újpest (lilával) 1864-es határa

Rákospalota (pirossal) és Újpest (lilával) 1868-as határa

Rákospalota (pirossal) és Újpest (lilával) 1883-es határa

Rákospalota (pirossal) és Újpest (lilával) 1894-es határa

A XX. században Újpest (ill. Károlyi gróf) által elcsatolt területek: Duna-part – 1887, Palotai-sziget – 1890, Pestújhely kiválása Rákospalotából – 1910, Villasor és Palotai-erdő – 1922, Káposztásmegyer és Sikátorpuszta – 1922, Újmajor Rákospalotához csatolása Fóttól kárpótlás gyanánt – 1923, végül Istvántelek – 1950 (Újmajor és Sikátorpuszta határai csak jelzés értékűek)

Kárpótlásul tehát Újmajort kapta meg egyedül Palota a sok-sok elcsatolt területért cserébe. 1950-ben, mikor Nagy-Budapest része lett az összes peremtelepülés, így Újpest, Rákospalota és Pestújhely is, végül is XV. kerület név alatt ismét fuzionált Rákospalota és Pestújhely. Az 1960-as évek végén megálmodott új városrész Újpalota lett. A XV. kerület területe 26,94 km2, a IV. kerületé (Újpesté) pedig 18,82 km2. Ez azt jelenti, hogy az eredeti rákospalotai határból körülbelül 40-45% terület veszett oda az elcsatolások révén (Újpest és Fót javára). Egy a mezőgazdaságból élő községnek elvesztenie a külterületeinek 40-45%-át felért egy trianoni veszteséggel.

+1 elcsatolás: Akármilyen hihetetlen 1927-ben a “világ legkisebb területelcsatolása” is lezajlott Palota és Újpest között. Az elcsatolás tárgya nem volt más, mint Semsey Aladár Újpest polgármesterének a telke (a mai Szilágyi u. 18.), mely hol máshol feküdt volna, mint Palotán. A teljes cikk (Friss Újság 1927.11.27 31. évf. 270. szám 6. o.) itt olvasható:

Források:

  • Újpest Története, 1977, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó,
  • az OpenStreetMap,
  • a Hungaricana.hu térképadatbázisa.
  • az Arcanum adatbázisa.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük