Gyökössy Sándor fényképész

Talán a legtöbb életrajzi adattal róla rendelkezünk, ugyanakkor munkásságáról kevés adat maradt fenn.

A testvére Gy. József halotti értesítője, melyből elénk tárul az anyuka és a testvérek nevei, köztük Sándoré is.

Gyökössy Sándor nagyon késői gyermek volt, hiszen édesapja Gyökös(ssy) József szabó 1847-ben született Szeghalmon.

Sándor 1905.03.06-án született Szarvason. A szarvasi evangélikus gimnáziumba járta ki az első négy évfolyamot 1918-ig. Testvére id. Gyökössy Endre 1880-as születésű volt (25 évvel volt tehát idősebb!), aki 1908-án helyezkedett el a MÁV-nál, mint tanfelügyelő. Az ő fia ifj. Gyökössy Endre, aki már itt született Palotán 1913-ban majd Újpesten telepedett le a II. v. h. után és ott volt lelkész. Elképzelhető, hogy Sándor felköltözött a testvére közelébe szerencsét próbálni. A következő adatunk róla, hogy 1929-ben megnősül.

Gyökössy Sándor házassági ak. bejegyzése a palotai polg. anyakönyvből, 1929.11.09

Házassága idején már fényképész segéd. Ekkor még a Clarisseum mögött a Zárda utcában, míg neje a Szent Korona utcában lakott.

Színházi Élet – 1934. 35. sz. 41. o. – A gyermek és a kutya c., az újság által meghirdetett fotópályázatra Gyökössy is beküldött egy képet.

Testvéréről id. Gy. Endréről készült portré 1940.06.09-én, szignózva. Forrás: A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Budapest Gyűjteménye. Akkori címe: (Beller) Imre u. 86. Közvetlen ezután költözik át az akkor épp Hitler Adolfról elnevezett mai Illyés Gyula u. 8. szám alá.

Itt pedig egy olyan fotója látható, ahol szándékosan az általa kreált címerből hiányzik a műterem címe. 1940-es évek. Saját tulajdon.

Pesti Hírlap 1941.07.05 (63. évf. 151. sz. 9. o.) – tanítványokat vára műtermébe.

Egy család fotója 1943. januárjából, már a címerbe illesztett új címével. Saját tulajdon.

Halotti anyakönyvi bejegyzése – 1964.09.09 Budapest XII. (MÁV Tüdőszanatórium) – Ekkor a Dózsa György (Fő) út 78.-ban lakott. Az épületben ma a Víg Kalmár Vendéglő működik. Azért kerülhetett a szanatóriumba, mert testvére a MÁV vezérigazgató-helyetteseként halt meg 1957-ben és rendelkezhetett még a rokonság kapcsán kedvezménnyel.

59 évesen hal meg. Ha már 24 évesen segéd volt valamelyik palotai mester keze alatt, akkor kb. 1929-59 között kellett, hogy dolgozzon, ha az utolsó 5 évét esetleg már betegeskedve élte is le. Sajnos a II. vh. utáni működésére még nincs kézzel fogható bizonyíték. Továbbá kérdéses az 1939 előtti műterem címe is.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük