Dalbosfalvy Illés, a nyilaskeresztes

Előrebocsátás: jelen cikk mint palotai lakosként tekint Dalbosfalvy Illésre, és ezért mutatom be az életét. A tettei, az akkori részvétele a hatalom megszerzésére és az ország nyilaskeresztes irányítására semmiképp sem szolgálhatnak példaként, kizárólag csak okulásul.

Képe a “Rákospalotai Hősihalottak és Hadirokkantak Albuma”-ban. Dalbosfalvy a Hadirokkantak, Hadiözvegyek és Hadiárvák Országos Nemzeti Szövetsége rákospalotai csoportjának volt tagja.

Élete első feléről a Pest-Pilis-Solt-Kiskun Vármegye Általános Ismertetője és Címtára (1931) alapján tájékozódhatunk:

Élete tehát azokban az időkben gyakorlatilag “hétköznapinak” indult, az első világháború harcai megedzették, ugyanakkor egyetemre is járt. A Horthy korszakban megindult revíziós törekvések, majd a fajvédelem került a ténykedése középpontjába. Az 1926 januárjában megint rákospalotai Levente Egyesület főoktatója lett. A levente mozgalom az ifjúság katonai jellegű testnevelésére irányult.

Házassági anyakönyvi bejegyzése – 1920.05.16. Budapest, I. ker.

Orvosnak tanult, de ao orvosi karon elvégzett 7 félév után 4 bölcsészeti félévet is elvégzett a Pázmány Péter Tudományegyetemen 1936-ig. Orvosként nem találtam a működésére bizonyítékot, így lehet, hogy végül bölcsészként végzett. Folyamatosan a haza és a rendvédelem járt a fejében. Szerepel az 1941-ben kiadott “Az 1919. augusztus és 1921. október között fennállott Tudományegyetemi Csendőrtiszti Zászlóalj Tagnévsora”-ban is.

Ebből az is következik, hogy az egyetemet folyamatos megszakításokkal végezte, hiszen ha 1920-tól már egyetemista volt és még 1936-ban is, akkor beláthatjuk, hogy nem törekedett a gyors diplomaszerzésre.

A Budapesti Közlöny 1931.10.09-i számában jelenik meg a hír, hogy gyermekeit, az 1920-ban született Illés Lajos és az 1922-ben született Szilvia Emma Zsuzsanna családnevét Dalbosfalvyra kérte módosíttatni (Születésükkor még Pitia családnévvel lettek anyakönyvezve). Valamikor 1924-25 körül költözhetett a család Palotára, az akkori Erzsébet, mai nevét Sződliget u. 14. szám alá.

A Magyarság vasárnapi mellékletében, 1926.05.30-án megjelent fotó a leventeegylet irredenta előadásáról

1927-tól-ben a Városházán is egy irredenta színművet, a Ne csüggedj magyart! játszatja el a leventéivel. Hogy az apa túlzó elvárásai, harcias tevékenysége (kiképzés, fajvédelem, gárda szervezés, stb.) mennyire hatott ki a fiára, az mennyire tudta az otthon látottakat megérteni, feldolgozni, vagy ideggyengesége volt-e az ok öngyilkossági kísérletére, nem tudni:

Magyarország 1937.02.20 (44. évf. 41. sz. 5. o.)

Az apa, a Beszkárt-nál (a korabeli BKV-nél) 1933-ban már tiszti pozícióban dolgozik. Aztán 1938. januárjából van hírünk arról, hogy az ifjú vitézek a Rákospalotai Kaszinóban ünneplik vitéz Kálmán Béla volt járási vitéz hadnagy születésnapját. 1938-ban aztán a korábbi Szálasi-féle pártok (Nemzeti Akarat Pártja, Magyar Nemzeti Szocialista Párt) betiltása után Hubay Kálmán létrehozta a Nyilaskeresztes Pártot hozta létre. Szálasi volt az, akinek az eszméit gondolkodás nélkül követte már évek óta Dalbosfalvy. Fanatikusak voltak, a nemzetmentő messiástudat vezérelte őket, és bár Szálasit 1938-ban megint bebörtönözték, Dalbosfalvynak a párt parlamentbe kerülése óriási lehetőséget jelentett. A párt székháza egyébként abban az Andrássy út 60-ban volt, melyet még anno a Villasoron élő Perlmutter Izsák festő építtetett.

Magyarság 1938.08.05 (19. évf. 175. sz. 6. o.)

A Magyar Országos Tudósító 1938.12.17-én közli a hírt, hogy a szervezkedés miatt perbe fogták többek között Dalbosfalvyt is.

Részlet Malkovics Tibor “Jószomszédi (v)iszonyok” – A jobboldali (nemzeti) radikalizmus és a hazai „gárdák”kapcsolathálózati elemzése c. disszertációjából, 2010, 173. oldal.

Dalbosfalvy végül 8 hónapi börtönt kapott, állásából elbocsátották. Tevékenységét ezután is folytatta, mint a nyilaskeresztes párt pártvédelmi alakulatának megszervezője.

A város népmozgalmi nyilvántartásában Dalbosfalvyról készült karton, 1940.01.25, saját tulajdon

Hogy az első világháborúban milyen sebesülést szerzett, amiből egyébként rokkantsága eredt, nem tudni. 1940-ben Dalbosfalvyt tragédia érte, ezúttal fia sikeres öngyilkosságot hajtott végre. Elképzelhető, hogy társai apjával szekálták, lehet tényleg a rossz tanulmány volt az ok, vagy az apa haragjától való félelem. Sosem derül ki.

Dél-Amerikai Magyarság 1940.08.17 (11. évf. 1623. sz. 10. o.)

1942.10.23-án hirdetésben közli, hogy bevonult katonai szolgálatra. 1944 év végén még a nyilaskeresztes párt funkcionáriusa volt. Horthy 1944. év végén történt kiugrási kísérlete után Szálasi átvette a hatalmat. Ezután Dalbosfalvynak is állt zászló, Szálasi maga intézkedett a rehabilitálásról. Részlet a Honvédségi Rendeletek 1945.02.23-i számából:

Szálasit 1945 májusában az amerikaiak elfogják, egy évre rá felakasztják. Dalbosfalvy is népbíróság elé áll háborús tevékenységéért, 1949-ben bebörtönzik, végül 5 év fegyházat kap. Már 1946-ban is született ellene ítélet, annak részleteit nem ismerem. 1954. márciusában szabadult.

Valószínűleg a börtönt követően 1955 után nyugdíjas lett, hiszen ekkor már 62 éves volt és akkoriban tán 55 év volt a nyugdíjkorhatár. Vélelmezem csak, hogy Zamárdiban volt a családnak hétvégi háza, ahol a neje 1970-ben, majd ő 1978-ban elhunyt. 1970-ben még ( lehet már kb. 1925-től – de a 30-as évek második felétől biztosan – folyamatosan) a mai Sződliget u. 14-ben laktak.

A halotti értesítőn doktor fokozata is szerepel, melyből arra lehet következtetni, hogy végül a 30-as évek vége fele befejezte a tanulmányait. Az egész életét végül is a magyar identitástudat, a magyar területek visszaszerzése, a magyar faj fennmaradásának biztosítása szőtte át, de ezt csak az erőszakon, harcon keresztül, mások legyőzésével, pusztítás mellett képzelhette el, semmiképp sem pacifista megoldással. Egy fantasztát szolgált vakon és maga sem vette tudomásul, hogy ennek az ideológiának végül hány honfitársa köszönheti a halálát és nyomorúságát. Nem véletlen, hogy ahogy Szálasi, úgy ő is a román kisebbség tagjaként, de még a királyi Magyarországon született erdélyi görögkatolikus volt. Elképzelhető, hogy volt szerepe abban, hogy több szélsőjobbos, náci emberről lett Palotán utca elnevezve (Gömbös, Mussolini, Hitler).

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük