Dalbosfalvy Illés, a nyilaskeresztes

Előrebocsátás: jelen cikk mint palotai lakosként tekint Dalbosfalvy Illésre, és ezért mutatom be az életét. A tettei, az akkori részvétele a hatalom megszerzésére és az ország nyilaskeresztes irányítására semmiképp sem szolgálhatnak példaként, kizárólag csak okulásul.

Képe a “Rákospalotai Hősihalottak és Hadirokkantak Albuma”-ban. Dalbosfalvy a Hadirokkantak, Hadiözvegyek és Hadiárvák Országos Nemzeti Szövetsége rákospalotai csoportjának volt tagja.

Élete első feléről a Pest-Pilis-Solt-Kiskun Vármegye Általános Ismertetője és Címtára (1931) alapján tájékozódhatunk:

Élete tehát azokban az időkben gyakorlatilag “hétköznapinak” indult, az első világháború harcai megedzették, ugyanakkor egyetemre is járt. A Horthy korszakban megindult revíziós törekvések, majd a fajvédelem került a ténykedése középpontjába. Az 1926 januárjában megint rákospalotai Levente Egyesület főoktatója lett. A levente mozgalom az ifjúság katonai jellegű testnevelésére irányult.

Házassági anyakönyvi bejegyzése – 1920.05.16. Budapest, I. ker.

Orvosnak tanult, de ao orvosi karon elvégzett 7 félév után 4 bölcsészeti félévet is elvégzett a Pázmány Péter Tudományegyetemen 1936-ig. Orvosként nem találtam a működésére bizonyítékot, így lehet, hogy végül bölcsészként végzett. Folyamatosan a haza és a rendvédelem járt a fejében. Szerepel az 1941-ben kiadott “Az 1919. augusztus és 1921. október között fennállott Tudományegyetemi Csendőrtiszti Zászlóalj Tagnévsora”-ban is.

Ebből az is következik, hogy az egyetemet folyamatos megszakításokkal végezte, hiszen ha 1920-tól már egyetemista volt és még 1936-ban is, akkor beláthatjuk, hogy nem törekedett a gyors diplomaszerzésre.

A Budapesti Közlöny 1931.10.09-i számában jelenik meg a hír, hogy gyermekeit, az 1920-ban született Illés Lajos és az 1922-ben született Szilvia Emma Zsuzsanna családnevét Dalbosfalvyra kérte módosíttatni (Születésükkor még Pitia családnévvel lettek anyakönyvezve). Valamikor 1924-25 körül költözhetett a család Palotára, az akkori Erzsébet, mai nevét Sződliget u. 14. szám alá.

A Magyarság vasárnapi mellékletében, 1926.05.30-án megjelent fotó a leventeegylet irredenta előadásáról

1927-tól-ben a Városházán is egy irredenta színművet, a Ne csüggedj magyart! játszatja el a leventéivel. Hogy az apa túlzó elvárásai, harcias tevékenysége (kiképzés, fajvédelem, gárda szervezés, stb.) mennyire hatott ki a fiára, az mennyire tudta az otthon látottakat megérteni, feldolgozni, vagy ideggyengesége volt-e az ok öngyilkossági kísérletére, nem tudni:

Magyarország 1937.02.20 (44. évf. 41. sz. 5. o.)

Az apa, a Beszkárt-nál (a korabeli BKV-nél) 1933-ban már tiszti pozícióban dolgozik. Aztán 1938. januárjából van hírünk arról, hogy az ifjú vitézek a Rákospalotai Kaszinóban ünneplik vitéz Kálmán Béla volt járási vitéz hadnagy születésnapját. 1938-ban aztán a korábbi Szálasi-féle pártok (Nemzeti Akarat Pártja, Magyar Nemzeti Szocialista Párt) betiltása után Hubay Kálmán létrehozta a Nyilaskeresztes Pártot hozta létre. Szálasi volt az, akinek az eszméit gondolkodás nélkül követte már évek óta Dalbosfalvy. Fanatikusak voltak, a nemzetmentő messiástudat vezérelte őket, és bár Szálasit 1938-ban megint bebörtönözték, Dalbosfalvynak a párt parlamentbe kerülése óriási lehetőséget jelentett. A párt székháza egyébként abban az Andrássy út 60-ban volt, melyet még anno a Villasoron élő Perlmutter Izsák festő építtetett.

Magyarság 1938.08.05 (19. évf. 175. sz. 6. o.)

A Magyar Országos Tudósító 1938.12.17-én közli a hírt, hogy a szervezkedés miatt perbe fogták többek között Dalbosfalvyt is.

Részlet Malkovics Tibor “Jószomszédi (v)iszonyok” – A jobboldali (nemzeti) radikalizmus és a hazai „gárdák”kapcsolathálózati elemzése c. disszertációjából, 2010, 173. oldal.

Dalbosfalvy végül 8 hónapi börtönt kapott, állásából elbocsátották. Tevékenységét ezután is folytatta, mint a nyilaskeresztes párt pártvédelmi alakulatának megszervezője.

A város népmozgalmi nyilvántartásában Dalbosfalvyról készült karton, 1940.01.25, saját tulajdon

Hogy az első világháborúban milyen sebesülést szerzett, amiből egyébként rokkantsága eredt, nem tudni. 1940-ben Dalbosfalvyt tragédia érte, ezúttal fia sikeres öngyilkosságot hajtott végre. Elképzelhető, hogy társai apjával szekálták, lehet tényleg a rossz tanulmány volt az ok, vagy az apa haragjától való félelem. Sosem derül ki.

Dél-Amerikai Magyarság 1940.08.17 (11. évf. 1623. sz. 10. o.)

1942.10.23-án hirdetésben közli, hogy bevonult katonai szolgálatra. 1944 év végén még a nyilaskeresztes párt funkcionáriusa volt. Horthy 1944. év végén történt kiugrási kísérlete után Szálasi átvette a hatalmat. Ezután Dalbosfalvynak is állt zászló, Szálasi maga intézkedett a rehabilitálásról. Részlet a Honvédségi Rendeletek 1945.02.23-i számából:

Szálasit 1945 májusában az amerikaiak elfogják, egy évre rá felakasztják. Dalbosfalvy is népbíróság elé áll háborús tevékenységéért, 1949-ben bebörtönzik, végül 5 év fegyházat kap. Már 1946-ban is született ellene ítélet, annak részleteit nem ismerem. 1954. márciusában szabadult.

Valószínűleg a börtönt követően 1955 után nyugdíjas lett, hiszen ekkor már 62 éves volt és akkoriban tán 55 év volt a nyugdíjkorhatár. Vélelmezem csak, hogy Zamárdiban volt a családnak hétvégi háza, ahol a neje 1970-ben, majd ő 1978-ban elhunyt. 1970-ben még ( lehet már kb. 1925-től – de a 30-as évek második felétől biztosan – folyamatosan) a mai Sződliget u. 14-ben laktak.

A halotti értesítőn doktor fokozata is szerepel, melyből arra lehet következtetni, hogy végül a 30-as évek vége fele befejezte a tanulmányait. Az egész életét végül is a magyar identitástudat, a magyar területek visszaszerzése, a magyar faj fennmaradásának biztosítása szőtte át, de ezt csak az erőszakon, harcon keresztül, mások legyőzésével, pusztítás mellett képzelhette el, semmiképp sem pacifista megoldással. Egy fantasztát szolgált vakon és maga sem vette tudomásul, hogy ennek az ideológiának végül hány honfitársa köszönheti a halálát és nyomorúságát. Nem véletlen, hogy ahogy Szálasi, úgy ő is a román kisebbség tagjaként, de még a királyi Magyarországon született erdélyi görögkatolikus volt. Elképzelhető, hogy volt szerepe abban, hogy több szélsőjobbos, náci emberről lett Palotán utca elnevezve (Gömbös, Mussolini, Hitler).

Róbert bácsi palotai esküvője

A képeken a már öreg Feinsilber Róbert (neve tükörfordításban: Színezüst Róbert. ) Vagy, ahogy már hallottak róla: Róbert bácsi. Mindenkinek a jótékonykodó férfi jut az eszébe, aki a nyomorgókat etette (innen a mondás is: “Nem vagyok én Róbert bácsi”). Nem is értem, hogy nem forgattak még filmet a kalandos életéről. Neki még Horthyné is gyűjtött adományt. Ő az első, aki segített az öngyilkosjelölteken is, a mai telefonos lelkisegély-szolgálatok előfutára volt a jótékonysági vállalkozása. A sok jótét mellett azonban volt egy sötét oldala is. A kapott pénzadományokat kölcsönadta, busás gazdagságra tett szert szép csendben. Amikor mindez kiderült, akkor – 1930 körül – kiutasították az országból. Róbert bácsi 1933-ban titokban visszaszökött, hogy 75 évesen Palotán megnősüljön. Öreg vőlegényként Gyagyovszky bácsi (az előző bejegyzésemben írtam róla) lett a példaképe. Akit érdekel, elolvashatja Szilágyi György és Nyáry Krisztián hosszabb írásait Róbert bácsiról.

Pesti Hírlap 1927.03.30 (49. évf. 72. sz. 5. o.) – Petráss Sári színésznő segít az ételosztásban

Tolnai Világlapja 1927.03.16 (27. évf. 12. sz. 22. o.) – Róbert Bácsi a Kálvin téren

Kis Ujság 1933.06.18 (46. évf. 136. sz. 10. o.)

Utóirat: Tulajdonképpen megörökítették Róbert bácsit filmen. A Régi idők mozija c. Sándor Pál fimben (1973) van egy jelenet Róbert bácsiról, ahogy méri a levest.

Az aggastyán Gyagyovszky Ferenc asztalosmester

Ebben a bejegyzésben Gyagyovszky asztalosról próbáltam meg információkat felkutatni, aki, mint a legöregebbként nősült ember, a legöregebb apa és a legöregebb palotai férfi címek tulajdonosa lett életében. Vagy mégsem?

Kis Újság 1937.08.03 (50. évf. 174. sz. 4. o.)

Halotti anyakönyvi bejegyzése, Újpest, Árpád Kórház, polgári ak. 1937.07.25.

A 30-as években Gyagyovszky sokat szerepelt az újságokban, de rengeteg alkalommal téves híradás készült. Hol a nevét írták Józsefnek, Jánosnak, hol a korát kerekítették felfelé. Hogy a korával ő “hősködött-e” vagy tényleg csak újságírói tévedés történt, ma már kideríthetetlen. Az anyakönyvi bejegyzés 96 évesnek jelöli meg, mely hiteles adat. Ettől függetlenül még lehetett ő 1937-ben a legöregebb palotai ember. Hogy tényleg 96 évesen halt meg, azt további anyakönyvi bejegyzés igazolja:

2. házasságának anyakönyvi bejegyzése 1917.03.29 Rákospalota polgári ak.

Első neje elhunyt, ahogyan a második is:

Mindkét nej Rákospalotán hunyt el. Érdekes, hogy a második nej a községházán hunyt el, aki idősebb is volt Gyagyovszkynál. Ami biztos, egy gyermeke bizonyosan volt, még a legelső házasságából:

A fia még apja halála előtt, 1934-ben Gyöngyösire változtatta a nevét. 1972-ben hunyt el 94 évesen, így hasonlóan agg kort élt meg, mint apja. Egész életében a városban ill. a kerületben élt asztalosként, a Kassa u. 102. volt az utolsó címe.

Ami tehát teljes bizonyossággal megállapítható, hogy Gyagyovszky asztalos jó géneket örökölt, volt gyermeke és eltemetett két asszonyt is, mikor az alábbi hírbomba robbant:

Kis Újság 1933.09.07 (46. évf. 203. sz. 4. o.)

A cikkben megint olvashatunk több tényállítást. Egyetlen gyermekére leltem rá, az állítólagos már megszületett 27-ből, így ez csak mese. Hogy a legújabb neje a 3. a sorban az igazolt tény. Hogy nem 94 éves volt ekkor, csak 90? Még talán elmegy, hogy rosszul emlékszik rá, bár az anyakönyvvezető kiszámolja a házasságkötéskor a korát, vagy lejegyzi a születési dátumot, így tudnia kellett volna az öregnek röviddel a házasságkötést követően a pontos korát. A cikkíró vagy 3 évnyi együttélésről ír, miközben az asztalosmester második neje csak másfél évvel korábban hunyt el, így a románc legfeljebb bő egy éves lehetett. Hogy a lányt Erdélyből kiutasították, ez nem elképzelhetetlen, már az I. világháború után Romániában sok magyar család, ember lett persona non grata. A munkákról, amelyekről ír vélhetően tényleg megtörténtek. Újpesten élt és így dolgozott is. Volt egy 1888-ban megesett tűzeset, amit egy 15 éves kisinasa okozott. Ebben az esetben 1891-ben döntött a Kúria és végül felmentették az inast, mert kiskorúként nem volt felelősségre vonható.

Címei: 1890: VII. ker. István tér 9., 1896: Újpest, Virág u. 5. 1901: Újpest, Virág u. 9. (lehet csak átszámozás), 1903: Újpest, Gyár u. 49., 1908: Újpest, Árpád út 109-111. 1909-től élt Palotán a Toldi sor 7. szám alatt.

1900-ban történt vele az alábbi (Magyar Nemzet 1900.09.19 19. évf. 257. sz. 5. o.):

Valószínűleg ezért kellett (mármint, hogy az anyagiak miatt) a Virág utcából aztán évenként ide oda költöznie, mire végül kikötött Palotán.

Ami még érdekes, hogy a házassága oly népszerű hír lett, hogy még a Délamerikai Magyarság c. folyóirat is lehozta. A Kis Újság cikkét az ismert genealógus nagybátyja Csávossy Leó, későbbi sportújságíró írta, míg az alább közölt cikket az a Bodó Béla írta, aki az ismert Brumi könyvek szerzője volt. Jelenleg az 1933-as házassági és születési adatok még nem kutathatóak, így végül nem tudok beszámolni arról, hogy vajon megszületett-e a gyermek és azt a nevére vette-e az asztalosunk. Azt gondolom, hogy megeshetett a szíve a lányon, magához vette, de, ha született gyermek, az nem tőle származott. Talán ezért is lódítottak több évnyi együttlétet, hogy igazolják a gyermek törvényes születését. Nem ez volt első és nem is az utolsó (részben) érdek házasság, mindenesetre egy érdekes színfoltja lehetett a pár gazdasági világválság után talpra álló Palotának.

Érdekes, hogy az elhalt feleségei korára jobban emlékezett e cikkben, mint a sajátjára.

A Tolnai Világlapja is közölt képet. 1933.06.14 (35. évf. 25. szám 40. o.)

Bartók Béla (és Balázs Béla) Rákospalotán

Buza Péter Palotai tegnapok c. munkájában két képeslapot említ, ami Bartók palotai tartózkodását igazolja. Egyet írt az édesanyjának Palotára 1907.07.05-én, egyet pedig írt Dr. Sebestyén Gyulának 1907.10.09-én, ezt pedig Palotáról küldte. A mai Sín (korábbi nevén: Mária) utca 15-ös számú házon régóta ott díszeleg az emléktábla: 2004-ben, halálának 59. évfordulóján avatták fel.

Az alábbiakban közlöm a még fellelt palotai Bartók-jelenlét forrásait:

1. A Magyar Néprajzi Társaságban 1905-ben tűnik fel Bartók neve, mint Kolozsvárott, 1906-ban meg mint Pozsonyban élő tanárjelölt. 1908-ban már mint a Zeneakadémia, Liszt F. tér tanára szerepel a tagnévsorban. 1907-ben is előkerül, csak elírás miatt nem Bélaként, hanem Györgyként nevesítik. Neve mellett ott a “Zeneakad. tanár, Rákospalota” titulus. Bartók György filozófus tanárral keverhették össze, ki szintén ekkor lett tanárrá Kolozsváron.

2. Bartók nagynénje Voit Mária Irma (1849-1941) volt. A családdal élt együtt, amolyan házvezetőnőként és 8 évvel volt idősebb Bartók édesanyjánál Voit Paulánál. A húg korán elvesztette a férjét (id. Bartók Bélát), nővére segített az árván maradt gyermekeket nevelni. A két Voit lány csak németül beszélt egymást között valószínűleg, a Voitok felvidéki (Nyitra m.) származásúak voltak. Ebben a hirdetésben egy lakást keresnek:

A nagynéni hirdetése Az Újság 1907.06.07-i (5. évf. 135. sz. 28. o.) számában

3. Bodon Pál a kecskeméti zeneiskola igazgatója volt, ő vele készült 1948-ban egy cikk (az alábbi pár oldalban olvasható) Bartókkal történt találkozásairól. Ebben is szerepel Bartók rákospalotai otthona, sőt kiderül belőle, hogy itt írta “Az este a székelyeknél” című darabját. Bodon visszaemlékezése szerint még 1908-ban is Palotán lakott Bartók.

4. Az Újság 1907.05.19-i számában (5. évf. 119. szám 60. oldal) közlik az előző napi Budapestre érkezett ismert emberek névsorát, szállodánként lebontva: a Royal Nagyszállóba érkezett Bartók B. Rákospalotáról.

5. A Bartók Emlékház összeállítása szerint 1907. novemberétől 1911. májusáig lakott Bartók a Teréz körút 17-ben, ahol pár lakásra tőle lakott Bauer Herbert, a későbbi (1913-tól új nevén) Balázs Béla is. Balázs Béla írta a Kékszakállú herceg vára c. misztériumot, melyet Bartók 1911. márciusától 1911. szeptemberéig zenésített meg. Bauer Hilda visszaemlékezéséből (1955) közlök részletet (Bauer Hilda: Emlékeim-Levelek Lukácshoz – MTA Filozófiai Intézet, Lukács Archívum, 1985):

A visszaemlékezésből kiderül, hogy a Kékszakállút Bartók ekkor már jól ismerte és szerette. Kodályt 1905-ben, Bartókot 1906-ban ismerte meg Balázs Béla a népdalgyűjtések kapcsán. Gyakori vendégek voltak egymás otthonaiban és Balázs hol Kodállyal, hol Bartókkal is elutazott hosszabb idejű külföldi nyaralásra és tanulmányútra. A “Kékszakállú” a hozzáértők szerint rokonságot mutat az 1906-ban Ady által írt “A vár fehér asszonya” c. költemény hangulatával. Egyetlen cikket találtam arról, hogy állítólag a “Kékszakállút” Balázs Rákospalotán írta. Úgy képzelem, hogy Balázs lakhatott pár hetet 1907. nyarán Bartókéknál Palotán és ekkor írhatta a művét. Nem zárható ki, hogy az állítás igaz, még akkor sem, ha egyelőre nem találtam hiteles forrást igazolandó a cikkíró állítását (megjelent a Szekszárdi Vasárnap 2008.02.17-i (18. évf. 6. szám 15. oldal) számában:

Reménykedhetünk abban, hogy egy alaposabb kutatómunka, vagy a tömeges digitalizáció révén fel fog bukkanni olyan forrás, mely bizonyíthatja egyértelműen, hogy a fentebb említett két mű rákospalotai keletkezésű. A fenti forrásokból azt viszont ki is sejthetjük, hogy Bartókék nem csak a 1907. májusa és októbere között – ahogy ez az Emlékház gyűjtésében szerepel – laktak Palotán. Akár pár hónappal többet is Palotán tölthettek, úgy 1907. májusa előtt, vagy 1907. októbere után, bár ennek ellentmond, hogy valóban próbálkoztak (vagy a tulaj próbálkozott) már októberben a ház kiadásával.

Budapesti Hírlap 1907.10.01 (27. évf. 233. sz. 30. o.)

Az Ország-Világ 1907.05.12-án (28. évf. 19. sz. 372. o.) hasábjain megjelent képe

Rákospalotán gyűjtött népdalok

A Közgyűjteményi Portálon a Zeneművészeti Intézet Hangarchívuma is megtalálható immár. Jó néhány Palotán begyűjtött népdal is fellelhető benne. Ezek nem kimondottan palotai népdalok, hanem olyan dalok, amiket itt is énekeltek és vagy itt vettek fel, vagy itt egy eltérő verziót énekeltek a dalból, mint másutt, és emiatt került rögzítésre.

A rákospalotai kötődésű dalokat itt találhatja meg a kedves olvasó. Vannak kották és vannak hangfelvételek is a listában.

1851-ben Rákospalotán lejegyzett dal: “Pesttől fogva Debrecenig a’ vasút, a’ vasút. Azon ment el az én babám a’ kis rút, a’ kis rút. ….” Érdekesség, hogy a vasút csak 1857-ben ért el Debrecenbe.

Ezt a nótát 1852-ben jegyezték le: “Estve jár a’ hajdú a’ faluban, fogja a’ legényt a’ fonóban …” Ez elképzelhető, hogy helyi nóta volt, lévén szerepel benne a falu neve.

Dr. petróczi Petróczy Miklós, a véradás megszervezője

Jelen bejegyzés inkább csak emléket tud állítani a Petróczy Miklósnak, sem mint összegyűjteni mindent, amit róla tudni érdemes. A megszerzett iratok között van több curriculum vitae is, melyek elég teljesek ahhoz, hogy megismerjük a doktor úr életútját. 3 életrajz is előkerült, egy cca. 1922-ből, egy 1924-ből és egy tán 1932-ből. A gépelt verzión – bár elég rossz írógéppel készült stencil – a lényeg jól olvasható.

A fenti igazolás már 1945-ből való. Fényképe a Szentmiklóssy Géza által szerkesztett “A magyar feltámadás lexikona” c. munkában jelent meg 1930-ban:

Doromby József: A volt cs. és kir. 38. gyalogezred története és emlékkönyve (Budapest, 1936) c. művében is szerepel a doktor életrajzi adatokkal. 1930-tól város tisztiorvos, 1935-től ügyvezető tiszti orvos beosztásban volt. 1938-tól a városi Stefánia Szövetség ügyvezető elnöke. 1936-tól magyar királyi tisztiorvos. 1944.03.15-tel századosi rendfokozatú honvéd tartalékorvossá léptették elő a II. vh.-ban. 1947-ben már PPSK vármegye tisztifőorvosának I. számú helyettese volt. Még 1940 legelején megszervezte az első magyarországi véradást:

Sorakozó hetilap (1940.03.22 2. évf. 12. szám 6. o.)

Halotti anyakönyvi bejegyzése a rákospalotai polgári anyakönyvből, 1953.12.18.

1928-ig egészen biztosan, hogy az Erdősor utca 6/10 (átnevezését követően gr. Tisza István u. 10.,) szám alatt működött és lakott, 1931–től pedig szintén egészen biztosan az Erzsébet (a mai Sződliget u.) 53 szám. alatt lakott és dolgozott, egészen a haláláig. Telefonszáma korábban a Rákospalota 37, majd a 95-3-37 volt. Bár ősrégi nemesi család sarja volt, mégis a kisemberek és a nép lelkiismeretes orvosa volt hosszú évtizedeken át. Végezetül mellékelem még az édesapja és Petróczy doktor gyászértesítőjét:

Lehrbaum Gyula órásmester és családja

A kis cikk apropóját az adta, hogy hozzájutottam Lehrbaum Gyula pár iratához és kínálkozott az alkalom, hogy ezek alapján összeállítsam azt, amit az életéről tudhatunk.

A házassági anyakönyvi bejegyzéséből kiderül, hogy 1862.02.16-án született. Hogy életének első 30 évében mit csinált, nem tudni, de feltételezhetjük, hogy kitanulta az órás, ékszerész szakmát és előbb segédként dolgozott.

A kis szórólapjából annyit máris megtudni, hogy a legkorábbi ismert címe az V. ker. Bécsi u. 6. szám alatt volt. 1892-től már biztosan megvolt a mesterlevele. A lakcím-nyilvántartások alapján 1907-1910 között a IV. ker. Koronaherceg (a mai. V. ker. Petőfi S.) u. 18. alatt működött a műhelye. Ennek ellentmond az alábbi elöljárósági irat, melyben megszünteti a Koronaherceg utcai műhely még 1907.07.31-i nappal:

Bárhogy is történt, 1907-ben már Rákospalotán a Fő út 65-ben élt. Ez az épület a mai Karácsony Benő park területén feküdt, a Deák utca és a Pázmány utca között. Ezen a címen dolgozott egészen nyugdíjba menéséig (a Pest-Pilis-Solt-Kiskun Vármegye általános ismertetője és címtára 1930-31-ben még mindig működő órásként sorolta fel Lehrbaumot, aki ekkor már legalább 68 éves volt. A cím időközben Horthy Miklós út 77-re módosult, szintén a házszámozás átszámozása miatt).

1912-ben két adásvételi szerződésről is tudunk. Az egyik az én tulajdonom, a másik a BFL tulajdona (HU BFL – VII.222.a – 1912 – 0529 számon).

Itt is, ahogy a másik adásvételiben is már az Eötvös u. 11. van megadva lakcímnek. A levéltári példányban Zárits Miklós és neje a Bocskai u. 38-ból, míg itt Spenlinger Samu újpesti lakos az eladó. Mivel 1928-ban házszám újraszámozás történt, így a rendelkezésemre álló forrásokból egyelőre nem tudom megállapítani, hol vehetett Lehrbaum ingatlanokat a nejével. Az üzletét a házszámváltozás miatt újra be kellett jelentenie 1928-ban:

Margetin Mária Fabusz István Győző fodrász és borbély felesége volt. Fabusz már 1907-től ismeretlen címen tartózkodott, elhagyhatta a nejét. Valószínűleg 1911 második felében vagy 1912 elején tudta a nej a házasságot hivatalosan felbontatni. Utána házasodtak össze Lehrbaummal:

A kapcsolat érdekessége, hogy 1907-től Fabusztól Margetin Máriának úgy született 3 gyermeke, hogy távol volt. Ezek a gyermekek Lehrbaumtól származtak:

  • Ilona Piroska született: 1908.01.20, elhunyt: 1945
  • Ottilia Irma született: 1909.04.01, elhunyt: 1985
  • Tibor Károly született: 1911.03.16, elhunyt: 1996

1915-ben Lehrbaum a nevére vette a gyermekeket. Judit lánya már Lehrbaumként született 1912.11.27-én, (és 2000-ben hunyt el), Gábor Zádor fia szintén (született: 1914.08.26-án és 2001-ben hunyt el). A családból a férj Gyula, a nej Mária, és a gyermekek közül Piroska, Ottilia, Tibor és Judit is a rákospalotai temetőben nyugszik. Érdekes, hogy Tibor születési éve a sírfelirat szerint 1918. 1943-ban mikor az öreg órásmester Gyula elhunyt, Tibor vette át az üzletet. Tibor már korábban megházasodott Silbernágel Klárával és a fia szintén a Tibor nevet kapta. 1953-ban Margetin Mária is elhunyt. Judit esküvőjéről a Pester Lloyd 1944.07.02-i száma számolt be, Katzler Nándor vette el.

A gyermekek születésekor folyamatosan változott a címük: Eötvös u. 11., 14., 59., Bethlen u. 28.

Már 1913-ban beköltöztek az Eötvös u. 77-be, ami 1928 után a 93-as számot viselte. Vélhetően ez volt az egyik ingatlan, amit még 1912-ben vettek meg.

Érdekesség még hogy 1942.08.16-án betörtek az üzletbe, amit már Tibor vezetett és 60 karórát, 4 ezüst szelencét és sok más ezüst tárgyat vittek el mintegy 3500 pengő értékben. Szintén érdekesség, hogy Gyula (jócskán 70 éves kora után) 1935-ben feladott egy hirdetést, hogy kisgyermek nyaraltatását vállalja:

Lehrbaum Ottilia az ELTE-re járt, majd 1960-ból van adat arra, hogy a Bocskay utcai iskolában, mint nevelő dolgozik. 1943-tól tölt be tanári munkakört, 1949-ben a Szentendrei Gimnáziumban oktatott, franciát és németet és a testnevelés felügyelője volt.

Lehrbaum Gyulának azonban nem csak a fent említett gyermekei voltak. 1882-ben kezdődött kapcsolata Valter Lajosné. szül Privrel (Priosel) Rózával, aki titkos viszonyt folytatott Lehrbaummal. A nő csélcsap lehetett, mert az első Valterral közös gyermeküket már gyám nevelte. Az 1895-96-ban lefolytatott perben (HU BFL – VII.2.c – 1895 – V.0079) az 1880-ban létrejött házasságot felbontották, azonban a Lehrbaum Gyulával történő későbbi házasságra lépést hivatalból megtiltották. A házasságtörés időszaka alatt 1889-ben, 1891-ben és 1895-ben született gyermekeket az anyának ítélték. Az anyakönyvi információkból kiderül, hogy Lerhbaum a gyermekeket magához vette, Gyulát órásnak képezte, csak ő 16 évesen, idejekorán meghalt. Feltételezhető (bár az anya magatartásából egyáltalán nem következtethető), hogy az anyjukkal együtt költöztek ki Palotára “új életet kezdeni”. Lehrbaum jó atya módjára örökbe is fogadta a három gyermeket Lehrpán vezetéknévvel:

  • 1889.10.23 Bp. belváros rk. születésű Valter Róza Mária Gizella, Ferencvárosban ment hozzá Kocsis Gyula kereskedőhöz 1924.02.16-án és 1976.03.01-jén halt meg Budapest XVII. kerületében.
  • 1891.05.10 Bp. Belváros rk. születésű Valter Gyula Károly János, elhunyt 1908.01.09-én Rákospalotán.
  • 1895.01.27 Bp. Belváros rk. születésű Valter Gizella Teréz, Rákospalotán ment hozzá Petruska István lakatoshoz 1913.10.05-én.

Összefoglalásképpen elmondható, hogy a jólmenő belvárosi órásműhelyből származott tőke Rákospalotán elégnek bizonyult, hogy Lehrbaum – szinte holtig tartó – munka mellett eltartsa és felnevelje 8 gyermekét. Az Eötvös u. 11. és 93. számú háza még áll (a 11-est vélhetően 1928 után is a 11-es számot kapta). A Lehrbaum család egészen biztos, hogy legalább 110 éve(t) él, élt Palotán.

Bodrossy Félix, a magyar 3D-technika megteremtője

Ebben a kis cikkben szeretnék megemlékezni Bodrossy Félixről a magyar 3 dimenziós film atyjáról, aki Palotán a Bocskai u. 49-ben lakott nejével (a ’40-50-es években biztosan). Édesapja Bodrossy Lajos a rózsahegyi, lőcsei gimnáziumok, a temesvári főgimnázium, a budapesti Mária Terézia és Szilágyi Erzsébet leánygimnáziumok, illetve az újpesti Könyves Kálmán gimnázium természettan és kémia tanára volt. Az ő szavai pont idevalóak a cikk elejére, mint aki arról lamentál, hogy mennyire fontos a technikai haladás.

Megjelent: Magyar Kultúra, társadalmi és tudományos szemle (31. évf. 13-14. sz. 6. o.), 1944

Újítók lapja, 1952.02.15 (4. évf. 4. szám 13. o.)

A Bodrossy családot 1921 decemberében kiutasították Erdélyből politikai bűncselekmény vádjával, így kerültek át Budapestre. Félix az öt gyermek közül a negyedik volt, egyik bátyja Leo ismert állatorvos, “A Balaton regénye” mű szerzője (1913-2009). Volt egy lánytestvérük, Nóra tanár és védőnő, akit Nádas József vett el Palotán 1933-ban. Nóra életrajza innen érhető el. Félixből operatőr lett, számos díjat kapott, de ami miatt összeállítottam róla ezt a kis anyagot az az, hogy palotai lakosként fejlesztette ki a 3D technikát és palotán is tartotta az ősbemutatót. Ekkortájt csak az USA és a Szovjetunió tudott hasonló technikát produkálni, Bodrossy megoldása az alapja a mai 3D technikának is.

Bodrossy Félix életrajza:

Magyar Életrajzi Lexikon 1978-1991 (megjelent: 1994)

A két fenti kép az Imdb.com-ról, a világ legnagyobb filmekkel foglalkozó adatbázisából származik. A Toldi moziról készült kép a Fortepanon is elérhető.

További képei innen érhetőek el: MTVA Archívum – Fotótár . Hogy a találmány főpróbájára saját lakásán került sor, az alábbi cikkből derül fény:

A cikk a Pest megyei Hírlap 1989.07.15-i (33. évf. 165. szám 9. o.) számában jelent meg.