Papírrégiségek, tárgyak

Az alábbiakban a tulajdonomba került Rákospalotával és annak múltjával kapcsolatos tárgyaim fotóit teszem közzé.

1898-as zárt levelezőlap (díjjegyes) Palotáról Zágrábba
Családi kép Gyökössy Sándor Hitler Adolf (a mai Illyés Gyula) út 8. szám alatti műterméből. 1943.01 hó.
Kissé elmosódott kép, 1941.06.08-án készült a Hősök szobráról.
Szintén 1941.06.08-i kép a régi, lebontott barokk református templomról. A kerítése még megvan, tán óvoda lesz a helyén.
Benke Erzsébet 5. osztályos tanuló képe a tanító nénijének, a Bauer fényképészetből. Bauer bizonyíthatóan 1924-32 között a Bocskai u. 18-ban dolgozott. A kislány így kb. most lenne 100 éves, ha 1928-ban készült a kép, 10 éves korában.
A menyasszony cca. 1940-45 között állt modellt Gyökössy műtermében.
1942-44 között a Colosseum mozit Botondra keresztelték, így a jegyet akkor kellett volna felhasználni.
A “Tilda Fényirda” a Batthyány u. 19 szám alatt működött, bizonyíthatóan 1902-ben Szokoly festő által, így a kép már vagy 115 éves.
(Hutiray) Lukácsy Sándor rokona Czillinger Jozefa halotti értesítője 1909-ből, melyet Czillinger Jánosnak küldött a család. A híres Pávay Vajna familiával is volt rokonság, ahogy a gimnázium-alapító Szabó Alajossal is.
Két olaszországi (Bozen) képeslap 1906-1907-ből Tanay Irmának. Apja id. Tanay József a Pesti Könyvnyomda Rt. igazgatója, a Német Becsületrend és a Ferenc József-rend lovagja, és az Arany Érdemkereszt tulajdonosa volt.
A Schmidt Testvérek Ny. Rt. 1930-ban alakult és az Országh László Orgonagyár helyén kezdte meg a működését. 1948-ban a háború után a XIII. kerületi Rokolya utcába költözött, majd államosították a Hartmann Testvérek gyárával összevonva, és Budafokra költöztették az új nemzeti vállalatot. Ott Budafoki Nyomdafestékgyár, majd Nyomdafestékgyár, végül Budacolor Festékgyár neveket kapott az idők folyamán. 1993-ben privatizálták, jelenleg egy olasz cég magyar gyáraként működik, továbbra is Budafokon. A Schmidt Testvérek Rt. leányvállalat volt első pillanattól kezdve, az 1878-ban Frankfurtban alapított hasonló nevű cég fekete, majd 1900-tól már színes nyomdafestéket is gyártott. A cég a Flint Group részeként működik (flintgrp.com)

Hajnal Miksa Fakereskedése A Fő u. 57-59 sz. alatti telken – melynek a hátsó bejárata a Bácska u. 14. szám volt – működött 1922-től a második világháborúig. A Kalchbrenner-féle iskola működött a helyén korábban később pedig itt épült fel a Szarka-féle Kismotorgyár, a mai Jármű Zrt. jogelődje.

A megrendelőt indigóval töltötték ki és igen halovány. 1938.07.02-án íródott.

A Fő út és a Rákos út tele volt kereskedésekkel, a mai építőanyag telepek boltok már kiszorultak a Régi-Fóti, Szentmihályi út és Pázmány Péter utcákra. Domány 1933 év végén indította el üzletét. 1935-ben elvette Légrády Irént, előző neje Fuhrmann Olga volt. 1941-ben árdrágításért perelték be. 1943-ban még biztosan a Rákos úton működött, 1948-ban már a XIII. ker. Újpalotai út 22-be tette át működését.

Az evangélikus nagytemplom harangszentelési ünnepsége. A harangot tartó szerkezet a földön, az egyik torony mellett ott egy létra és benne a keresztgerendák. Bajkó Ferenc úr, aki a magyarharangok.hu honlap szerkesztője, azt írja, hogy a harangokat 1941-ben hozták át a nagytemplomba a kistemplomból. Ennek ellentmond a kép dátumozása, ami szerint mikor a Tatabányára készült harangot megkapta a kistemplom, akkor azzal egyidőben a kistemplom harangjait áthozták a nagytemplomba. Természetesen nincs különösebb jelentősége, hogy a harangok mikor érkeztek meg a pár száz méterre levő kistemplomból. A képen látható, hogy a templom még kívülről sincs kész. 1941-ben szentelték fel.

Kazi Sándor cserép- és palafedő iparos állította ki a számlát 1941.12.20-án László György mérnöknek. László György a kerület díszpolgára, a fentebb levő evangélikus nagytemplom és másik 200 épület tervezője (1896-2004), aki 107. életévét betöltve szenderült el.

Szintén László György részére íródott, ez esetben egy felszólítólevél Dr. Szűcs József ügyvédtől, hiszen még egy egyetemi tanár is kerülhetett pénzügyi zavarba. Szűcs ügyvéd 1888-ban született, a hódmezővásárhelyi ref. Bethlen gimnáziumban végzett, sejteni vélem, hogy az őszirózsás forradalom során túszként került a rákospalotai internálótáborba, itt telepedhetett, le majd virilis lett, a korábban vele történtek miatt szélsőjobb nézeteket vallott, belépett a MÜNE-be is, 1945-ben 5 év börtönre ítélte a Népbíróság.

László György váltója 1935-ből. Hátoldalán 1934-es felülnyomású 1929-es illetékbélyegek.

1875-ben Lukácsy Sándor részére visszaküldött hivatalos értesítő. Lukácsy felügyelte az országos községi faiskola programot. 1921-ig Mosony megye része volt mind Védeny (Weiden am See), mind Nezsider (Neusiedl am See) is, ahol a postára adás történt. E települések azóta Ausztria részei.

Almási Mihály szabó már 1922-ben a palotai adófelszólamlási bizottság póttagja volt, így tehát a város megbecsült iparosa volt. E bizottságban rendes tag volt többek közt Kovácsi Kálmán lelkész és a Helle kötélgyár vezetője Zorn János is, Mészáros József vendéglős és Szarka Ferenc lakatos pedig póttagok voltak szintén. 1930-ban a Bocskai u. 88/a alatt működött, ami csak 3 házzal van arrébb, mint a jegyzéken szereplő Arany J. u. 33.

A korabeli Horthy Miklós u 73. a mai Fő út 73. Jelenleg orvosi rendelőként funkcionál az eredeti épület. Müller Ádám vaskereskedésének fotója képeslapon is megjelent, a képeslapok közt megtalálják.

A fenti kép egy levélboríték báró Prónay Gáborné született Podmaniczky Karolina részére. A bélyeg egy 1871-es 5 koronás réznyomat. Karolina 1875 elején elhunyt, így 1871-75 között íródott a levél. A Prónay-ház Pesten a Gottergasse 18. szám alatt volt, Az utca neve később Bálvány utca lett, a mostani neve pedig Október 6. utca. A házszám időközben 20-ra változott. Prónay Gábor az evangélikus egyház egyetemes felügyelője volt. Nyilvánvalóan nem egy palotai parasztember írhatta a levelet, sokkal inkább egy magasabb pozícióban levő személy, lévén a címzés franciául van fogalmazva. A hátoldala pecsétviasszal került lezárásra pecsétnyomó (gyűrű) használatával. Egy pajzson álló gótbetűs M monogrammal. A Kalchbrenner Karolina-féle leányképzőben oktattak franciát. De se ő, se Stettner Istvánné Szabó Katalin nem M monogramos. Szabó Alajos, Hampel Antal, Reményi Ede, Pejacsevichék, Érkövy Adolf, Lukácsy Sándor, Sommariva Aurél márki sem M monogramos. Aki szóba jöhet ebből az időszakból az Horváth Mihály és neje. Dr. Márki Sándor 1917-ben a Magyar Történelmi Társulat alapításának 50. évfordulójára írta meg Horváth Mihály életrajzát. Ebben a műben szerepel Horváth 1845-ös pecsétjének lenyomata:

Sajnos nem tudtam olyan nagyítást készíteni, amin jól látszik a gót M betű, mert a borostyánszerű viasz csillog. Berajzoltam a címerképet, persze az m betű nem ilyen laza, hanem katonás gót élekkel ékeskedik. Nagyító alatt mozgatva gyönyörűen kirajzolódik a betű.

A rendelkezésre álló információk alapján a legvalószínűbbnek azt találom, hogy Horváth Mihály – vagy neje – küldhette a levelet. Horváth 1872-ben megvásárolta a Sommariva-villát, azt 1878-as haláláig, használta nyári laknak. Ugyanúgy ahogy Prónay, száműzetésben élt, élt többek közt Franciaországban és Svácjban, hatalmas műveltségű történetírónk volt, 1867-től a Magyar Történelmi Társulat elnöke lett. Mind Horváth, mind Prónay az MTA tagja volt. Horváth 1864-ben találkozott a feleségével – Marie Michelle Voignoux-val – a francia Ferneyben, akit csakhamar elvett, majd az amnesztiát követően 1867-ben jöhetett haza a pár. A francia nyelv használata és az, hogy nem egy férfinak, hanem hölgynek íródott a levél, a nejét Marie-t erősíti a levélírói szerepben. A hölgy a hölgynek egy rövidke kisméretű üdvözletet küldött talán. Egyelőre itt zárul le a kutatásom.

A Mabéosz 15 báziskörének egyike a palotai “Szent István Bélyeggyűjtő kör”. Az emléklap szerint 1938-ban alakult. Pontosabban azon év április 20-án. Az emléklap kiadása évében volt a csúcsán az egylet 350 fős taglétszámmal. 2000-ben a Csokonai Művelődési Ház gondozásában jelent meg a Szent István Bélyeggyűjtő Kör története című könyv. Az egylet jelenleg is működik.

A Magyar Hírek szerkesztőségének fotója 1972.07.04-i datálású (inkább május-júniusi, mert valaki még köpenyben van, tehát évzáró előtti a kép). Sok-sok, a szerkesztőség által készített kép a Fortepan gyűjtemény része. A képen baloldalt elől a Páskom park 5-ös ház látható, a jobboldalon az első szalagház a Legénybíró u. 5-17. a mögötte levő szalagház a Nyírpalota u. 23-35., végül a leghátsó a Nyírpalota u. 1-21. Ez a mászóka már nincs meg, a munkás mögötti játszótér a “Páskom parki játszótér” viszont megvan. A László Gyula (lila) gimnáziummal szemben bezárt fémszínű oktatási intézmény még nincs a képen – mert akkor még nem épült fel.

A Magyar Dolgozók Pártja által készíttetett érem 8 nappal annak megalakulása után készült. Az MKP utódpártja és az MSZMP jogelődje volt. A Bácska u. elején volt a pártiroda a plébániával szemben.

Ezek a jegyek a volt Lyra/Munkás/Palota nevű moziból valók, mely mozi Újfaluban volt, az Arany János és a Klapka György u. sarkán. Rátonyi Gábor kedves ismerősöm már foglalkozott a két Palota mozival, így a múltjukról nem is írnék. Ezt a mozit 1947 táján zárták be, így a dátumozatlan jegyek is valószínűleg még a II. világháború idejében készülhettek. Ezúton szeretném megköszönni Páll Zoltán mozigépész úrnak ezeket a csodás jegyeket, melyeket tőle kaptam. Elmondta nekem, hogy az 1970-es években – mikor kisfiú volt – és még mikor állt a mozi épülete, az ahhoz csatlakozó házban lakott az egyik cimborája. Felmentek a külső vaslépcsőn a gépházba, annak ellenére, hogy azon ott függött a tábla: “Gépház – Tilos a bemenet!” és amit akkor már csak raktárnak használt az egyik lakó. A jegyek egy kartondobozban lapultak!

Ezek a jegyek pedig a másik Palota mozi jegyei. A másik alatt a volt Colosseum majd Botond, József Attila végül Palota mozit kell érteni, ami szintén Újfaluban az Arany János és Eötvös utca sarkán állt 1989. augusztusáig. Páll Zoltán mozigépész úr a mozi bezárását követően még járt a moziban és fotókat is készített és ahol a jegyek a jegypénztárban voltak fakkokban. Ezeket a relikviákat is akkor menekítette meg. Ezúton is hálás vagyok a kincsekért.

Kerületünkben a B15 Testvériség Galambász Egyesület 1912 óta működik. Már az 1896-os milleniumi kiállításon is kapott rákospalotai galambász kitüntetést. Az 1903-as első országos galambkiállításon részt vett az Újpest-Rákospalotai Galambkedvelők Köre is. Az érme nagy valószínűséggel 1934-39 között készült. A legismertebb postagalambász Horváth János volt a 30-as évektől jó 30 éven át. A Csokonai Művelődési Házban szokott lenni galambkiállítás is.

Székely László tanító, később tanár több ízben elkészítette Rákospalota – iskolai használatra rajzolt – térképét. Nagyobb scannelő híján darabokból állítottam össze a képet. Fischer Dezső adta ki a nyomatot. Ez eredeti és restaurált térkép, melyhez Haide István úrtól jutottam hozzá. A térkép nincs datálva, az ismereteim és a feltüntetett tereptárgyak alapján 1910-esre datálom. Ez az első kiadás még 30 fillér volt. Egy kiadás a Rákospalota Monografiája c. könyv mellékleteként is megjelent 1927-ben, az 60 fillér volt. A Rákospalotai Múzeumban ki van állítva egy térképe mely 50 fillér volt így 1923 után nem sokkal készülhetett. Az a 3. kiadás volt, így még készült egy térkép az 1911-1922 közti időszakban is. Az elsőn kívül az összes nyomat már a Vörösmarty Nyomda terméke volt (lévén Fischer az 1910-es években befejezte a működését).

Veres Mária személyigazolványa 1945-ből. A lakása (Gergely u. 31.), a mai Gergő u. és Pestújhelyi út sarkán álló, a múzeum épülete melletti épület.

A Társadalmi Lapok Újpesten jelent meg 1897 óta, a Független Újság 1903-ban indult Palotán. A helyi lapok csak a helyi hírek tolmácsolásában tudtak egymással versengeni, a régi pesti újságok az ország és Budapest ügyeit mind megírták így is, úgy is. A lapok folyamatosan egymásnak is üzengettek, hogy ki, mit és hogyan tálalt a két település olvasóinak és az mennyire volt tényszerű.

Szöllőssy Elek szabómester 1930-ban a Bezerédy u. 67-ben dolgozott. Valamikor a 30-as évek vége, 40-es évek legeleje az, amikor átköltözött a mai Lenvirág ( az akkori Dr. Szabó Ferenc u.) utcába az olajgyár mögé – ekkor készült a papírzacskó is. 1969-ben még élt.

Ez egy katonaapukáról készült kép, melyet a család őrzött, míg az apa a fronton volt. A kép mindössze 9 x 6 cm. A katona mellkasán lövészbojt található, melyet 1869-től a vadászzászlóaljak első osztályú lövészei viselhettek. A keret rózsával és tán gyöngyvirággal van díszítve. A képet egy Filipics Zsigmond nevű arcképfestő és fényképész készítette. Működéséről még a Nemzeti Múzeum adatbázisában sincs adat. 1910-12 között az Imre u. 24-ben működött, és egyébként őt váltotta a műterem élén Porosz Jenő fényképész. 1915-ben már a neje Mühlhaupt Vilma hirdeti magát. Ekkor az Erzsébet u. 15-ben laktak. 1916-ban nevet változtatott: Faludi Zsigmond lett belőle (ahogy a két gyermeke Etel és György is új nevet kapott). Újpestre (Erzsébet u 61.) költöztek át, ott már csak mint festő működött. 1934-ben hunyt el.

Hungarian Lego by 43. sz. ÁÉV. (1971.04.08 MTI Fotó – Mező Sándor)

Készül az Erdőkerülő utca útburkolata (MTI Fotó 1972.02.10)

“NewPalota” (1975.04.04 MTI Fotó – Horváth Péter)

Műanyag szandis, zoknis ovis a kőcsúszdán (MTI Fotó – Páhok Péter 1975.09.18)

Go Well – Go Shell …….. Hevesi Gyula út (MTI Fotó, Páhok Antal) 1970-es évek (Nyírpalota u.)

A kép címe: Újpalota: új formák – új életforma (MTI Fotó, Horváth Péter, 1974.03.26) igazi kubista gyöngyszem!

Mikor a történelem ismétli önmagát. 1970-es évek, Erdőkerülő utca (MTI Fotó, Páhok Antal) – a mai nap (2020.03.20) gyakorlatilag hasonló forgalom volt, mint 50 éve.

Nagy ütemben épül az újpalotai lakótelep (MTI Fotó, Kunkovács László, 1971.06.24) A képen az Erdőkerülő u. 29-45-ös számú ház látható az utca másik házának pinceszintjét épp zsaluzzák a képen.

Vénusz napraforgó étolaj üvege, 1965.05.01-i dátumozással.

Talán ricinust árulhattak benne. az üveg alján található körben a felirat: Rákospalotai Növényolajgyár. Cca. fél literes lehet.

Rákospalotai Levente Egyesület kitűző. [Készült: Kálmán (?) Újpest] Az RPL 1926. szeptemberében alakult és a a II. vh.-ig működött. Aktív egylet volt, a kismotor versenyeiről volt híres.

A Nagy Háború egyik következménye volt többek között az élelmiszerhiány. Akkoriban egy ember sem maradt túlsúlyos a napi negyed kiló liszttől, amit az utalvány beváltásával kapott. Durván hasonló tömegű kenyeret lehetett belőle sütni. Akkora volt az éhínség és a tűzifahiány, hogy a százéves palotai erdőnek írmagja sem maradt.

1921. augusztus 2.: A Colosseum Mozgó (Palota Mozi Arany J.-Eötvös u. sarka) előtt fényképezés: Dr. Hegyeshalmy Lajos kereskedelmi miniszter, valamint Egry Péter Pál rendőrfőkapitány helyettes a gép elé állók között. Az esemény az aznapi Nemzeti Újságból kiderül: az új törvény értelmében majd munkaruhát, munkacipőt fognak kapni a postások. Továbbá a tanoncidővel foglalkoztak még, ill. korlátozták, hogy egyes iparosok más ipart űzzenek, mint amihez jogosultságuk van.

1921.08.02. még mindig, és még mindig a Colosseum előtt fényképezkednek: 3 férfi kezében csokrok, ők: Demény Károly államtitkár, Dr. Szűcs István miniszteri tanácsos (Antall József nagyapja), Budaházy László nemzetgyűlési képviselő. Bal oldalon Schwarcz Gusztáv plébános, pápai prelátus látható. A jobb oldali hirdetőtáblán nagyítóval kivehető A Falusi Kislány Pesten c. film plakátja, melynek előszavát Czuczor Gergely hasonló című verse adta, továbbá játszik benne Tanay Frigyes, akinek nagybátyja a híres nyomdász Tanay József a mai Sződliget utcában lakott. Czuczor verse hogy-hogynem egy almaárus – tán egy palotai – lányról szól. Czuczor unokatestvére Dr. Szabó Alajos volt, aki a Dózsa Gimnázium jogelődjét alapította. Ez az egyik legkorábbi kép, ami a Colosseumról ismert (1910/11-ben nyitották a mozit).

Rákospalotai sportolók 1948.05.22 – Képeslap, Vagács Fotóriporter Rákospalota Eötvös u 87. – Páran mezben is vannak Az évben június végén volt a Rákospalota Kupa, melyen a Reac, a Hutter II, a Testvériség és a Rákospalota MaDiSz vett részt, tán ez is egy hasonló kupa volt. Vagács pár fotóját az MTI Fotóarchívuma is őrzi, ott is csak a vezetékneve maradt fenn.

Kabinetfotó Borsy Béla műterméből (Tavasz u. (a mai Bácska) u. 2), Jancsó Irma és Imre, cca. 1910. – sajnos nem találtam a két gyerekről adatot…

Frisch Jenő a gazdasági világválság során 1929-ben került csődbe, 1932-ben rendezte a tartozását. 1928-ban a Tavasz u. 8.-ban, majd a Bocskai u 141.-ben, végül a Rákos út 88.-ban volt boltja. A válság idején a Sparber Testvéreknek is tartozott. A Rákospalotai Piaci Kiskereskedők és Kisiparosok Egyesületének társelnöke volt 1930-tól. 1944.07.15-én hunyt el.

Stein Lipótné 1920-ban már vállalkozó volt, mert elvesztette iparigazolványát.

“Aranyosi Ilonkának és Károlynak szeretettel: Loli néni, 1921.08.04. Szigeti Fényképészeti Műterme. R.Palota-Újfalu Eötvös utca 85.”