Rákospalota postai, távirdai és telefonszolgáltatása

Palota a hírközlés területén sem maradt le, ahogy azt az alább cikkekkel illusztrálom. Az első postahivatal 1857.12.11-én kezdett el működni, erről az alábbi hír tudósított (korábban a csekély létszámú község Pest rendkívüli közelsége miatt – s mert nem is volt sok értelme – nem rendelkezett postával):

Budapesti Hírlap 1857.12.15 (286. szám 5. oldal)

Egyelőre nem akadtam nyomára, hol működhetett a posta, egy biztos, hogy a palotai 1-es posta a legrégibb ilyen intézmény, 1857-ben pedig csak Ófalu létezett és a Fő utca környéke, így ha nem is még a jelenlegi épületben, de a közelében működhetett. Az 1914-es Budapesti Czim- és Lakásjegyzékben a Batthyány u. 4. szám alatt szerepel a posta. Így vélelmezhető, hogy ez volt az első (?), a még 1907-ben kért – és tán a 30-as években végre megkapott – kincstári postaépület előtt használt épület. Ezután egy ideig a Bem utcában volt a posta épülete (1929-es címjegyzékben a Bem u. 2-es cím szerepel).

Ide kívánkozik egy frissítés. A Rendőrségi zsebkönyv 1908-as kiadásában már a Bem utcát jelölik meg a posta helyéül. Így a fentiekben említett Batthyány u 4. szám (mely keresztezi a Bem utcát) lehet csak elírás volt, és már az 1900-as évek első évtizedében egészen a 30-as évekig itt üzemelt a posta. Természetesen az sem zárható ki, hogy csak pontatlan valamelyik forrás és az ős posta lett a Batthyány utca – Fő út sarkáról a Pozsony u. – Bem u. sarkára áthelyezve. Az 1922-es Rendőrségi Útmutatóban Bem u. 1. szám alatt szerepel a posta, amely közlés szintén azt mutatja, hogy pontatlanok a meglévő források. Még több forrásanyag szükségeltetik e probléma feloldására.

1935-ben a Budapesti Hírlap közli a távbeszélő névsor átvételi lehetőségek címjegyzékét, azaz a postákat. Akkor már a Fő út 68. szám alatt működött az 1-es posta. (Frissítés: a Posta (Rendeletek Tára a Magyar Királyi Posta részére) 1934-ben már szintén közli az 1-es posta címét.)

Budapesti Közlöny 1902.07.30 (36. évf. 174. szám 2. oldal) – a 2. posta megnyitása. (1903.12.01-i nappal lett ügynökségből hivatal.) 1922-ben a Bethlen u. 94 szám alatt volt az újfalui posta. 1929-ben a Bocskai u. 104. majd 1936-ban már a Rákos út 62. alatt találjuk.

Pesti Hírlap 1907.04.24 (29. évf. 98. szám 9. oldal) – a palotai postát különféle vállalkozók vitték a kezdetektől, akik bolttal rendelkeztek, ők szerződtek a postaigazgatósággal a jogra. 1907-ben már nem lehetett halogatni az önálló épületet a megnövekedett igény miatt.

Pesti Hírlap 1912.09.11 (34. évf. 215. szám 24. oldal) – már 110 éve is gond volt a sebességgel, ez mára sem változott, nap, mint nap tapasztalom

Az Újság 1912.04.07 (10. évf. 84. szám 48. o.) – még egy reklamáló olvasói levél

Kisfaludi Júlia: Postatörténeti kronológia 1867–1900-ig – 1942.01.05-én nyílt meg a Rákospalota 3-as posta a Rákos út 185. szám alatt. Ezt a postát pár éve zárták be, a Rákos út – Wysocki u. sarkán áll az épület (A MÁV-telepen élők már 1934-ben kérték egy itteni postahivatal felállítását). A 4. posta is megnyílt 1946-47 táján a Károlyi Sándor út 41-ben a Közvágóhíd utcai kereszteződésnél. Az 5. posta csak 1975-ben nyílt meg, már Újpalotán.

A Kis Újság 1931.11.15-i száma (44. évf. 260. szám 6. o.) – elképzelhető, hogy a Batthyány utcából a Bembe költözött át a posta, majd innen került a Fő út-Rákóczi u. sarkára. Mindenesetre a postaszekrény valóban mind a mai napig a Leányjavító Pozsony u. – Károlyi S. utcai sarkán áll. Hogy a levélíró által említett Berlin u. melyik mai utca lehet, rejtély…

Magyarság 1935.10.06 (42. évf. 228. sz. 7. o.) – egy vicces eset

Széchenyi-telepen (Pestújhelyen) 1909.10.01-jén nyílt meg a postahivatal, ezzel váltva az addig működött postaügynökséget. A rákospalotai 1-es postát 1959-ben kibővítették és korszerűsítették, 1993-ban újították fel, Schamschula György miniszter adta át ünnepélyesen.

A táviratot (telegram) elektromos úton távírdagéppel, külön erre a célra létesített vezetékhálózaton küldték az egyes felvevőhelyek a másiknak. Hazánkban 1847-ben indult meg a vezetékek kiépítése, 1850-re lett összekötve Bécs-Budapest, a vasút mentén, földalatti kábelen. Morze jelekkel lehetett kommunikálni rajta. Az első ideiglenes palotai távírda felállítására 1852-ben került sor. A gép olyan ritka volt, hogy a mai Főpolgármesteri Hivatalnak otthont adó Károly laktanyából hozták ki Palotára, ahova biztonsági okokból került az első ilyen gép (a szabadságharc után a Pozsonyig kiépített vezetékek ekkor értek el Pestre). Így esett meg, hogy tulajdonképpen Palotán előbb volt működő távírda-szolgáltatás, mint Pesten, mert az összes általam fellelt forrás október 1-jét jelöli meg, mint a pesti távírdai szolgáltatás megindulásának a napját.

Pesti Napló 1852.09.13 (3. évf. 753. szám 3. oldal)
– a palotai hadgyakorlatról és a Park Vendéglőben felállított távírdáról szóló cikk

Pesti Napló 1852.10.05 (3. évf. 772. szám 2. oldal)
– Pestre viszik a távíró készüléket

Hogy mikor kapott végleges távíróállomást a palotai indóház, nem tudom. Első ízben a Magyarország és a Nagyvilág 1865-ben majd másodízben A Hon számolt be róla 1874-ben:

Magyarország és a Nagyvilág 1865.12.17 (1. évf. 12. szám 187. oldal) – ismét Ferenc József látogatása kapcsán tesznek említést a palotai távíróról

A Hon 1874.06.24 (12. évf. 143. szám 2. oldal)

Galgóczy Károly: Pest, Pilis és Solt törvényesen egyesült megye monographiája c. 1877-es munkájában is már, mint távírdával rendelkező helyiséget említi Palotát. A postaépület is kapott a későbbiekben távírót:

Magyar Királyi Posta és Távirda Rendeletek Tára 1899.08.30 (31. szám)

Ezen rendelet is megerősíti, hogy már ekkor volt Palotán telefonszolgáltatás. A legkorábbi adatunk Palota telefonszolgáltatásáról az alábbi cikkből tudható meg:

A Pesti Napló 1895.08.15-i számából (46. évf. 222. szám 12. o.) megtudhatjuk, hogy 3 előfizető volt ekkor Palotán

Az tehát biztos, hogy 1895-ben már volt Palotán magán telefonszolgáltatás, vélhetően az alábbiakban közölt 1894-es nyilvános állomással egyidőben jöttek létre ezen telefonelőfizetések.

Az első ismert palotai telefonszám: Helle Antal kötélgyárának a száma 1899-ből: 1149 – Nos ennyire korán ideért a modern kor. Országh Sándornak is volt 1899-ben telefonja, de nem tudni, hogy a palotai vagy a VI. kerületi címén használta-e. A nyilvános telefont 1894-ben vezették be a palotai postahivatalba, és a következő években szép lassan elterjedt:

Vasúti és Közlekedési Közlöny 1894.01.12 (25. évf. 5. szám 26. oldal)

Távbeszélő hálózatok előfizetőinek és nyilvános állomásainak betűrendes névsora 1906. november

1906-ra tehát az előfizetők alapján megállapítható, hogy végig a Fő úton futhatott egy vezeték a vasúti vágányoktól (Fő úti átjáró) egészen az Olajgyárig. Félúton leágazott a Pozsony utcába is (Leányjavító). Illetve a Bácska utca előtt elágazott a Szentmihályi út felé, egészen Irinyi Pusztáig (ahol kb. a mai szánkódomb van). Természetesen volt telefon a vasútállomáson és a postán is. 1907-ben már volt budapesti telefonszáma a Niedermann Szanatóriumnak (79-72). 1908-ban kapott a Gimnázium is telefon, az övék lett a rákospalotai 10-es szám.

A telefonhírmondó a rádióadás elődjének tekinthető. A rákospalotai elindulásáról itt olvashatunk:

Pesti Napló 1897.10.07 (48. évf. 279. szám 8. o.)

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük