Bartók Béla (és Balázs Béla) Rákospalotán

Buza Péter Palotai tegnapok c. munkájában két képeslapot említ, ami Bartók palotai tartózkodását igazolja. Egyet írt az édesanyjának Palotára 1907.07.05-én, egyet pedig írt Dr. Sebestyén Gyulának 1907.10.09-én, ezt pedig Palotáról küldte. A mai Sín (korábbi nevén: Mária) utca 15-ös számú házon régóta ott díszeleg az emléktábla: 2004-ben, halálának 59. évfordulóján avatták fel.

Az alábbiakban közlöm a még fellelt palotai Bartók-jelenlét forrásait:

1. A Magyar Néprajzi Társaságban 1905-ben tűnik fel Bartók neve, mint Kolozsvárott, 1906-ban meg mint Pozsonyban élő tanárjelölt. 1908-ban már mint a Zeneakadémia, Liszt F. tér tanára szerepel a tagnévsorban. 1907-ben is előkerül, csak elírás miatt nem Bélaként, hanem Györgyként nevesítik. Neve mellett ott a “Zeneakad. tanár, Rákospalota” titulus. Bartók György filozófus tanárral keverhették össze, ki szintén ekkor lett tanárrá Kolozsváron.

2. Bartók nagynénje Voit Mária Irma (1849-1941) volt. A családdal élt együtt, amolyan házvezetőnőként és 8 évvel volt idősebb Bartók édesanyjánál Voit Paulánál. A húg korán elvesztette a férjét (id. Bartók Bélát), nővére segített az árván maradt gyermekeket nevelni. A két Voit lány csak németül beszélt egymást között valószínűleg, a Voitok felvidéki (Nyitra m.) származásúak voltak. Ebben a hirdetésben egy lakást keresnek:

A nagynéni hirdetése Az Újság 1907.06.07-i (5. évf. 135. sz. 28. o.) számában

3. Bodon Pál a kecskeméti zeneiskola igazgatója volt, ő vele készült 1948-ban egy cikk (az alábbi pár oldalban olvasható) Bartókkal történt találkozásairól. Ebben is szerepel Bartók rákospalotai otthona, sőt kiderül belőle, hogy itt írta “Az este a székelyeknél” című darabját. Bodon visszaemlékezése szerint még 1908-ban is Palotán lakott Bartók.

4. Az Újság 1907.05.19-i számában (5. évf. 119. szám 60. oldal) közlik az előző napi Budapestre érkezett ismert emberek névsorát, szállodánként lebontva: a Royal Nagyszállóba érkezett Bartók B. Rákospalotáról.

5. A Bartók Emlékház összeállítása szerint 1907. novemberétől 1911. májusáig lakott Bartók a Teréz körút 17-ben, ahol pár lakásra tőle lakott Bauer Herbert, a későbbi (1913-tól új nevén) Balázs Béla is. Balázs Béla írta a Kékszakállú herceg vára c. misztériumot, melyet Bartók 1911. márciusától 1911. szeptemberéig zenésített meg. Bauer Hilda visszaemlékezéséből (1955) közlök részletet (Bauer Hilda: Emlékeim-Levelek Lukácshoz – MTA Filozófiai Intézet, Lukács Archívum, 1985):

A visszaemlékezésből kiderül, hogy a Kékszakállút Bartók ekkor már jól ismerte és szerette. Kodályt 1905-ben, Bartókot 1906-ban ismerte meg Balázs Béla a népdalgyűjtések kapcsán. Gyakori vendégek voltak egymás otthonaiban és Balázs hol Kodállyal, hol Bartókkal is elutazott hosszabb idejű külföldi nyaralásra és tanulmányútra. A “Kékszakállú” a hozzáértők szerint rokonságot mutat az 1906-ban Ady által írt “A vár fehér asszonya” c. költemény hangulatával. Egyetlen cikket találtam arról, hogy állítólag a “Kékszakállút” Balázs Rákospalotán írta. Úgy képzelem, hogy Balázs lakhatott pár hetet 1907. nyarán Bartókéknál Palotán és ekkor írhatta a művét. Nem zárható ki, hogy az állítás igaz, még akkor sem, ha egyelőre nem találtam hiteles forrást igazolandó a cikkíró állítását (megjelent a Szekszárdi Vasárnap 2008.02.17-i (18. évf. 6. szám 15. oldal) számában:

Reménykedhetünk abban, hogy egy alaposabb kutatómunka, vagy a tömeges digitalizáció révén fel fog bukkanni olyan forrás, mely bizonyíthatja egyértelműen, hogy a fentebb említett két mű rákospalotai keletkezésű. A fenti forrásokból azt viszont ki is sejthetjük, hogy Bartókék nem csak a 1907. májusa és októbere között – ahogy ez az Emlékház gyűjtésében szerepel – laktak Palotán. Akár pár hónappal többet is Palotán tölthettek, úgy 1907. májusa előtt, vagy 1907. októbere után, bár ennek ellentmond, hogy valóban próbálkoztak (vagy a tulaj próbálkozott) már októberben a ház kiadásával.

Budapesti Hírlap 1907.10.01 (27. évf. 233. sz. 30. o.)

Az Ország-Világ 1907.05.12-án (28. évf. 19. sz. 372. o.) hasábjain megjelent képe

Rákospalotán gyűjtött népdalok

A Közgyűjteményi Portálon a Zeneművészeti Intézet Hangarchívuma is megtalálható immár. Jó néhány Palotán begyűjtött népdal is fellelhető benne. Ezek nem kimondottan palotai népdalok, hanem olyan dalok, amiket itt is énekeltek és vagy itt vettek fel, vagy itt egy eltérő verziót énekeltek a dalból, mint másutt, és emiatt került rögzítésre.

A rákospalotai kötődésű dalokat itt találhatja meg a kedves olvasó. Vannak kották és vannak hangfelvételek is a listában.

1851-ben Rákospalotán lejegyzett dal: “Pesttől fogva Debrecenig a’ vasút, a’ vasút. Azon ment el az én babám a’ kis rút, a’ kis rút. ….” Érdekesség, hogy a vasút csak 1857-ben ért el Debrecenbe.

Ezt a nótát 1852-ben jegyezték le: “Estve jár a’ hajdú a’ faluban, fogja a’ legényt a’ fonóban …” Ez elképzelhető, hogy helyi nóta volt, lévén szerepel benne a falu neve.

Dr. petróczi Petróczy Miklós, a véradás megszervezője

Jelen bejegyzés inkább csak emléket tud állítani a Petróczy Miklósnak, sem mint összegyűjteni mindent, amit róla tudni érdemes. A megszerzett iratok között van több curriculum vitae is, melyek elég teljesek ahhoz, hogy megismerjük a doktor úr életútját. 3 életrajz is előkerült, egy cca. 1922-ből, egy 1924-ből és egy tán 1932-ből. A gépelt verzión – bár elég rossz írógéppel készült stencil – a lényeg jól olvasható.

A fenti igazolás már 1945-ből való. Fényképe a Szentmiklóssy Géza által szerkesztett “A magyar feltámadás lexikona” c. munkában jelent meg 1930-ban:

Doromby József: A volt cs. és kir. 38. gyalogezred története és emlékkönyve (Budapest, 1936) c. művében is szerepel a doktor életrajzi adatokkal. 1930-tól város tisztiorvos, 1935-től ügyvezető tiszti orvos beosztásban volt. 1938-tól a városi Stefánia Szövetség ügyvezető elnöke. 1936-tól magyar királyi tisztiorvos. 1944.03.15-tel századosi rendfokozatú honvéd tartalékorvossá léptették elő a II. vh.-ban. 1947-ben már PPSK vármegye tisztifőorvosának I. számú helyettese volt. Még 1940 legelején megszervezte az első magyarországi véradást:

Sorakozó hetilap (1940.03.22 2. évf. 12. szám 6. o.)

Halotti anyakönyvi bejegyzése a rákospalotai polgári anyakönyvből, 1953.12.18.

1928-ig egészen biztosan, hogy az Erdősor utca 6/10 (átnevezését követően gr. Tisza István u. 10.,) szám alatt működött és lakott, 1931–től pedig szintén egészen biztosan az Erzsébet (a mai Sződliget u.) 53 szám. alatt lakott és dolgozott, egészen a haláláig. Telefonszáma korábban a Rákospalota 37, majd a 95-3-37 volt. Bár ősrégi nemesi család sarja volt, mégis a kisemberek és a nép lelkiismeretes orvosa volt hosszú évtizedeken át. Végezetül mellékelem még az édesapja és Petróczy doktor gyászértesítőjét:

Lehrbaum Gyula órásmester és családja

A kis cikk apropóját az adta, hogy hozzájutottam Lehrbaum Gyula pár iratához és kínálkozott az alkalom, hogy ezek alapján összeállítsam azt, amit az életéről tudhatunk.

A házassági anyakönyvi bejegyzéséből kiderül, hogy 1862.02.16-án született. Hogy életének első 30 évében mit csinált, nem tudni, de feltételezhetjük, hogy kitanulta az órás, ékszerész szakmát és előbb segédként dolgozott.

A kis szórólapjából annyit máris megtudni, hogy a legkorábbi ismert címe az V. ker. Bécsi u. 6. szám alatt volt. 1892-től már biztosan megvolt a mesterlevele. A lakcím-nyilvántartások alapján 1907-1910 között a IV. ker. Koronaherceg (a mai. V. ker. Petőfi S.) u. 18. alatt működött a műhelye. Ennek ellentmond az alábbi elöljárósági irat, melyben megszünteti a Koronaherceg utcai műhely még 1907.07.31-i nappal:

Bárhogy is történt, 1907-ben már Rákospalotán a Fő út 65-ben élt. Ez az épület a mai Karácsony Benő park területén feküdt, a Deák utca és a Pázmány utca között. Ezen a címen dolgozott egészen nyugdíjba menéséig (a Pest-Pilis-Solt-Kiskun Vármegye általános ismertetője és címtára 1930-31-ben még mindig működő órásként sorolta fel Lehrbaumot, aki ekkor már legalább 68 éves volt. A cím időközben Horthy Miklós út 77-re módosult, szintén a házszámozás átszámozása miatt).

1912-ben két adásvételi szerződésről is tudunk. Az egyik az én tulajdonom, a másik a BFL tulajdona (HU BFL – VII.222.a – 1912 – 0529 számon).

Itt is, ahogy a másik adásvételiben is már az Eötvös u. 11. van megadva lakcímnek. A levéltári példányban Zárits Miklós és neje a Bocskai u. 38-ból, míg itt Spenlinger Samu újpesti lakos az eladó. Mivel 1928-ban házszám újraszámozás történt, így a rendelkezésemre álló forrásokból egyelőre nem tudom megállapítani, hol vehetett Lehrbaum ingatlanokat a nejével. Az üzletét a házszámváltozás miatt újra be kellett jelentenie 1928-ban:

Margetin Mária Fabusz István Győző fodrász és borbély felesége volt. Fabusz már 1907-től ismeretlen címen tartózkodott, elhagyhatta a nejét. Valószínűleg 1911 második felében vagy 1912 elején tudta a nej a házasságot hivatalosan felbontatni. Utána házasodtak össze Lehrbaummal:

A kapcsolat érdekessége, hogy 1907-től Fabusztól Margetin Máriának úgy született 3 gyermeke, hogy távol volt. Ezek a gyermekek Lehrbaumtól származtak:

  • Ilona Piroska született: 1908.01.20, elhunyt: 1945
  • Ottilia Irma született: 1909.04.01, elhunyt: 1985
  • Tibor Károly született: 1911.03.16, elhunyt: 1996

1915-ben Lehrbaum a nevére vette a gyermekeket. Judit lánya már Lehrbaumként született 1912.11.27-én, (és 2000-ben hunyt el), Gábor Zádor fia szintén (született: 1914.08.26-án és 2001-ben hunyt el). A családból a férj Gyula, a nej Mária, és a gyermekek közül Piroska, Ottilia, Tibor és Judit is a rákospalotai temetőben nyugszik. Érdekes, hogy Tibor születési éve a sírfelirat szerint 1918. 1943-ban mikor az öreg órásmester Gyula elhunyt, Tibor vette át az üzletet. Tibor már korábban megházasodott Silbernágel Klárával és a fia szintén a Tibor nevet kapta. 1953-ban Margetin Mária is elhunyt. Judit esküvőjéről a Pester Lloyd 1944.07.02-i száma számolt be, Katzler Nándor vette el.

A gyermekek születésekor folyamatosan változott a címük: Eötvös u. 11., 14., 59., Bethlen u. 28.

Már 1913-ban beköltöztek az Eötvös u. 77-be, ami 1928 után a 93-as számot viselte. Vélhetően ez volt az egyik ingatlan, amit még 1912-ben vettek meg.

Érdekesség még hogy 1942.08.16-án betörtek az üzletbe, amit már Tibor vezetett és 60 karórát, 4 ezüst szelencét és sok más ezüst tárgyat vittek el mintegy 3500 pengő értékben. Szintén érdekesség, hogy Gyula (jócskán 70 éves kora után) 1935-ben feladott egy hirdetést, hogy kisgyermek nyaraltatását vállalja:

Lehrbaum Ottilia az ELTE-re járt, majd 1960-ból van adat arra, hogy a Bocskay utcai iskolában, mint nevelő dolgozik. 1943-tól tölt be tanári munkakört, 1949-ben a Szentendrei Gimnáziumban oktatott, franciát és németet és a testnevelés felügyelője volt.

Lehrbaum Gyulának azonban nem csak a fent említett gyermekei voltak. 1882-ben kezdődött kapcsolata Valter Lajosné. szül Privrel (Priosel) Rózával, aki titkos viszonyt folytatott Lehrbaummal. A nő csélcsap lehetett, mert az első Valterral közös gyermeküket már gyám nevelte. Az 1895-96-ban lefolytatott perben (HU BFL – VII.2.c – 1895 – V.0079) az 1880-ban létrejött házasságot felbontották, azonban a Lehrbaum Gyulával történő későbbi házasságra lépést hivatalból megtiltották. A házasságtörés időszaka alatt 1889-ben, 1891-ben és 1895-ben született gyermekeket az anyának ítélték. Az anyakönyvi információkból kiderül, hogy Lerhbaum a gyermekeket magához vette, Gyulát órásnak képezte, csak ő 16 évesen, idejekorán meghalt. Feltételezhető (bár az anya magatartásából egyáltalán nem következtethető), hogy az anyjukkal együtt költöztek ki Palotára “új életet kezdeni”. Lehrbaum jó atya módjára örökbe is fogadta a három gyermeket Lehrpán vezetéknévvel:

  • 1889.10.23 Bp. belváros rk. születésű Valter Róza Mária Gizella, Ferencvárosban ment hozzá Kocsis Gyula kereskedőhöz 1924.02.16-án és 1976.03.01-jén halt meg Budapest XVII. kerületében.
  • 1891.05.10 Bp. Belváros rk. születésű Valter Gyula Károly János, elhunyt 1908.01.09-én Rákospalotán.
  • 1895.01.27 Bp. Belváros rk. születésű Valter Gizella Teréz, Rákospalotán ment hozzá Petruska István lakatoshoz 1913.10.05-én.

Összefoglalásképpen elmondható, hogy a jólmenő belvárosi órásműhelyből származott tőke Rákospalotán elégnek bizonyult, hogy Lehrbaum – szinte holtig tartó – munka mellett eltartsa és felnevelje 8 gyermekét. Az Eötvös u. 11. és 93. számú háza még áll (a 11-est vélhetően 1928 után is a 11-es számot kapta). A Lehrbaum család egészen biztos, hogy legalább 110 éve(t) él, élt Palotán.

Bodrossy Félix, a magyar 3D-technika megteremtője

Ebben a kis cikkben szeretnék megemlékezni Bodrossy Félixről a magyar 3 dimenziós film atyjáról, aki Palotán a Bocskai u. 49-ben lakott nejével (a ’40-50-es években biztosan). Édesapja Bodrossy Lajos a rózsahegyi, lőcsei gimnáziumok, a temesvári főgimnázium, a budapesti Mária Terézia és Szilágyi Erzsébet leánygimnáziumok, illetve az újpesti Könyves Kálmán gimnázium természettan és kémia tanára volt. Az ő szavai pont idevalóak a cikk elejére, mint aki arról lamentál, hogy mennyire fontos a technikai haladás.

Megjelent: Magyar Kultúra, társadalmi és tudományos szemle (31. évf. 13-14. sz. 6. o.), 1944

Újítók lapja, 1952.02.15 (4. évf. 4. szám 13. o.)

A Bodrossy családot 1921 decemberében kiutasították Erdélyből politikai bűncselekmény vádjával, így kerültek át Budapestre. Félix az öt gyermek közül a negyedik volt, egyik bátyja Leo ismert állatorvos, “A Balaton regénye” mű szerzője (1913-2009). Volt egy lánytestvérük, Nóra tanár és védőnő, akit Nádas József vett el Palotán 1933-ban. Nóra életrajza innen érhető el. Félixből operatőr lett, számos díjat kapott, de ami miatt összeállítottam róla ezt a kis anyagot az az, hogy palotai lakosként fejlesztette ki a 3D technikát és palotán is tartotta az ősbemutatót. Ekkortájt csak az USA és a Szovjetunió tudott hasonló technikát produkálni, Bodrossy megoldása az alapja a mai 3D technikának is.

Bodrossy Félix életrajza:

Magyar Életrajzi Lexikon 1978-1991 (megjelent: 1994)

A két fenti kép az Imdb.com-ról, a világ legnagyobb filmekkel foglalkozó adatbázisából származik. A Toldi moziról készült kép a Fortepanon is elérhető.

További képei innen érhetőek el: MTVA Archívum – Fotótár . Hogy a találmány főpróbájára saját lakásán került sor, az alábbi cikkből derül fény:

A cikk a Pest megyei Hírlap 1989.07.15-i (33. évf. 165. szám 9. o.) számában jelent meg.

Rákospalotai kötődésű vívóbajnokok

A vívás az úszás, vízilabda, öttusa és a kajak-kenu mellett a legsikeresebb magyar sikersportág – legalábbis, ha az olimpiákat tekintjük (Lásd: KSH).

Álljon itt azoknak a sportolóknak, mesterek a neve, akik vívóként kötődtek Rákospalotához:

Halácsy Antal vívómester:

1893-1903 között nagy bizonyossággal a Wágner Manó Gimnázium vívótanára, illetve vívóleckéket ad Rákospalotán (Budapesti Hírlap 1893.07.04 13. évf. 182. sz. 6. o.).

A Turul labdajáték szabályairól szóló 1904-ben megjelent műve.

Besztercebányán született kb. 1862-ben. Rk. vallású. Kassán oktatott, mielőtt Budapestre ill. Rákospalotára jött volna. 1889-ben még Kassán született egy fia, Lajos Antal, de az egy hónapos korában elhunyt. Budapesten a Barcsay utcai (a mai Madách Imre) gimnáziumban volt tornatanár. A Turul labdajáték feltalálója. 1903 után Szegedre ment a Turul játékot népszerűsíteni. 1925.04.06-án Salgótarjánban hunyt el. Neje Kutenics Ludovika volt, aki csak 3 hónappal élte túl.

vitéz nádasi Tersztyánszky Ödön ezredes:

Édesapja Tersztyánszky Károly gyógyszerész volt. Sok helyen volt patikája élete folyamán, közte Rákospalotán is 1904-1906 között. Ez a “József főherceghez” nevű patika volt az akkori Károlyi (a mai Rädda Barnen) és Bocskai utcák sarkán. Csákváron, 1890.03.06-án született fia Ödön, aki értelemszerűen ebben a két évben biztos, hogy vele élt Rákospalotán.

Kétszeres olimpiai bajnok, olimpiai ezüst- és bronz-, illetve Európa-bajnoki ezüstérmes, tizenháromszoros magyar bajnok vívó. Kard és tőr fegyvernemben vívott. Az első világháborúban megsérült többször is, így tanult meg bal kézzel is vívni. 1929-ben súlyos motorbalesetet szenvedett Solymáron, melynek következtében pár nap múlva (1921.06.21-jén) Budapesten elhunyt.

Berczelly Tibor Rezső őrnagy:

Rákospalotán született 1912.01.03-án Berczelly Rezső Pál MÁV hivatalnok és Seifert Mária fiaként, az Arany János u. 14-ben. 1929-32 között járt a Ludovikára, 1930-tól a Tiszti Klub tagja, 1940-től vívómester. Italo Santelli tanítványa. Ő született balkezes volt Tersztyánszkyval szemben.

Háromszoros olimpiai és négyszeres világbajnok kardvívó, tőrvívó és sportlövő. 50-szeres magyar válogatott.

1935 és 1957 között huszonnyolc magyar bajnoki címet szerzett, ezzel ő a legtöbb egyéni magyar bajnoki címet szerzett vívó.

Forrás: MTI

Kulcsár Győző:

A Nemzet Sportolója, négyszeres olimpiai és háromszoros világbajnok magyar vívó, mesteredző, sportvezető. Kulcsár Krisztián világbajnok, olimpiai ezüstérmes párbajtőrvívó nagybátyja. A legeredményesebb magyar párbajtőröző, a párbajtőrözők “Paganinije”. 1962-től 1979-ig szerepelt mindkét fegyvernem válogatottjában.

1940.10.18-án született Budapesten és 2018. szeptember 19-én hunyt el. 2012-től (de lehet, hogy régebb óta) haláláig Rákospalotán élt.

Forrás: Nemzeti Sport

Csongrádi László:

1959.07.05-én született Budapesten.

Az 1988-as szöuli olimpián az aranyérmes kardcsapat tagja, vb. ezüstérmes, 4-szeres magyar bajnok kardozó. Ahogy az MTI képe megörökítette 1990-ben biztos a kerület lakosa volt, mert itt adta le voksát a 7-es választókerületben, a március 25-i választáson.

Forrás: MTI

Forrás: MTI

A palotai Hifi-berendezés

Attól tartok ez a magyar találmány sem kapott végül lehetőséget, hogy bizonyítson:

Magyar Nemzet 1969.08.30 (25. évf. 201. sz. 7. o.)

A Rákospalotai Kaszinó

Próbáltam összeszedni a Kaszinó működéséről a lehető legtöbb ismeretet. Akik itt most egy rulett-kerekes, kártyázós “bűnbarlangra”, szerencsejátékos helyszínre gondolnak, azok tévednek. A XIX. században létrejött kaszinók társadalmi egyletek voltak, ahol összejöttek a tagok, hogy eszmét cseréljenek, művelődjenek, gyűjtéseket, eseményeket és ünnepélyeket szervezzenek. A kaszinó azonban több volt, mint egylet, mert a helyszínt is biztosította – ez volt maga a kaszinó épülete. Ezek voltak a korabeli művelődési házak, csak ezek egyetlen egylet irányítása alatt álltak. Ami fontos, hogy ezek jó ideig csak férfiklubok voltak, de az eseményeken a tagok egész családja részt vehetett (a kisgyermekeket leszámítva). Tagsági felvétel és tagsági díj is volt. Az asztaltársaságok és olvasóegyletek pedig kisebb tagságú szerényebb csoportosulások voltak, talán pár tíz fővel és saját épület nélkül, sokszor egy-egy kávéházban, vendéglőben tartották az összejöveteleiket.

A hagyománnyal ellentétben nem 1891-ben alakult a Kaszinó, hanem 1866-ban. 1889-ben mint olvashatjuk, már a 24 éves a kaszinó. A rá következő évi híradás is ugyanezt az információt erősíti. Legelőször azonban 1879-ben van híradás a kaszinóról. A “bunyó” szereplői Rókay Sándor és tán a Laszip v. Lillik család egy tagja lehettek.

Ellenőr 1879.09.20 (11. évf. 452. szám 3. o.)

Budapesti Hírlap 1890.01.09 (9. évf. 9. szám 9. o.)

Pesti Napló 1891.02.05 (42. évf. 35. sz. 3. o.)

De hogy még egy hiteles forrást említsünk:

“1890. évben. Halottak estéjén.

Az elhunyt Kaszinói tagok sírjánál.

Gyászbeszéd.

Cziczeró szerint: “A halál csak azok előtt rettenetes, kiknek életével minden elvész, de nem rettenetes azok előtt kiknek dicsérete meg nem hallhat.”

Tisztelt gyászoló Tagtársak!

Igénytelenségemet tisztelte meg a tagtársi bizalom, hogy tolmácsa legyek egyesületünknek, midőn szokásunkhoz híven megemlékezünk az idén is az élők nevében a holtakról, azon alkalomból, hogy az emberiség egy jelentékeny része elhagyva a köznapi élet zűrzavarát, …

Tóth István volt bíró életrajza – részlet – kiadva: 1904 – Ezt a beszédet tehát 1890.11.02-án tartotta a községi bíró, mely egyértelműsíti szintén, hogy sok-sok éve működő egyletük hagyománya alapján tartja meg a beszédét az évben is.

Galgóczy Károly: Pest, Pilis és Solt törvényesen egyesült megye monographiája című 1877-es munkájában olvasóegyletnek titulálja egyébként a kaszinót (II. kötet 260. o.). Ezt cáfolandó ismert a Budapesti Közlöny 1875.07.28-i száma (9. évf, 170. szám 4975. o.) mely beszámol egy a Rákospalotai Kaszinó részére nem kézbesített 50 forint értékű küldeményről.

És íme pár esemény abból az időszakból:

Fővárosi Lapok 1880.01.30 (24. sz. 120. o.)

A Hon 1880.09.11 (18. évf. 236. sz. 2. o.)

Fővárosi Lapok 1881.06.14 (134. sz. 780. o.)

Budapesti Hírlap 1884.05.21 (4. évf. 140. szám 5. o.) – ekkor készül el a kaszinó 2. épülete a legrégebbi helyiség után

Budapesti Hírlap 1887.08.29 (7. évf. 237. sz. 7. o.) – A cikkíró téved és “letöröközi” Tóth István bírót.

Pesti Hírlap 1893.02.28 (15. évf. 59. sz. 4. o.) – 1894-re készül el immár a 3. épületük.

Pesti Hírlap 1894.11.18 (16. évf. 322. sz. 10. o.)

Pesti Hírlap 1895.11.15 (17. évf. 314. sz. 8. o.) – a 3. épület helyére fény derül: a Vasút (a mai Pozsony) utca a helyszín. Talán a Kajár – Pozsony u. sarkán levő korábbi vendéglő épülete, vagy egy nagyobb épület lehetett a Leányjavító tőszomszédságában a Pozsony u. 34.-es ház mellett, illetve ami még szóba jöhet, az a mai Pozsony u. 8. – Kert köz 2. szám alatti L alakú épület, amiben a Kinizsi TTK székel.

A kaszinók működési helyei:

Ófalu (I. kerület):

1866 – 1883 – ismeretlen helyszín

1884 – 1893 – ismeretlen helyszín – új épületben

1894 – 1902 – Vasút utca – új épületben (elárverezésre került)

Hazánk 1901.12.17 (8. évf. 297. sz. 10. o.)

Váci Hírlap 1902.06.22 (16. évf. 25. sz. 4. o.) – fellebbezést követően a második kör már eredményes volt.

Budapesti Hírlap 1902.07.06 (22. évf. 183. sz. 31. o.) – Ófaluban, hogy “megszűnt” a Kaszinó helyett megalapították a Rákospalotai Társaskör Egyesületet.

Budapesti Közlöny 1902.12.07 (36. évf. 282. sz. 2. o.) – Mivel ugyanazok a személyek voltak mindkét egylet tagjai, az új egyleti lét csak ahhoz kellett, hogy az adósságtehertől megszabadítsák magukat és folytatódhassék az egyleti élet.

Újfalu (II. kerület):

1902 – 1911 – Eötvös u. 3. (A ház, a Vilma-lak, melyben Olbertné Demek Vilma 1902 nyarán elhunyt. A homlokzaton ma is halványan kiolvasható a Rákospalotai Kaszinó Egylet felirat.) Valószínű, hogy az ófalusi kaszinó csődje után a társaskör itt folytatta a tevékenységét. Ezt alátámassza, hogy a Magyarország 1911.03.18-i száma (18. évf. 66. sz. 5. o.) már megemlíti a már újra kaszinónak titulált egyletet ezen a címen.

Széchenyi-telep (III. kerület):

Budapesti Hírlap 1905.10.11 (39. évf. 235. sz. 2. o.)

1905 – 1927? – Ilona u. 35.

Budapesti Hírlap 1916.07.21 (36. évf. 201. sz. 16. o.) – Egészen 1927-ig szólnak híradások a pestújhelyi kaszinó helyiségről, így lehet, hogy végül csak jó 10 év múlva adták el.

Egyesült Kaszinó:

A Pest-Pilis-Solt-Kiskun-Vármegye általános ismertetője és címtára c. kiadványban, mely 1931-ben látott napvilágot 1911.07.11-i nap van megjelölve az Egyesült Kaszinó létrejöttére.

1911 – 1934 – Eötvös u. 3.

Nemzeti Újság 1934.09.25 (16. évf. 216. sz. 11. o.)

1934 – 1946 – Eötvös u. 15.

Összefoglalható tehát, hogy a palotai kaszinóegylet 1866-tól egészen 1946-ig folyamatosan működött. 1946-ban törvényileg szüntették be a társadalmi szervezeteket.

id. Dr. Gyökössy Endre: Fehér galamb száll a falu felett

A Rákospalotát otthonául választó Gyökössy Endre nem csak kormányfőtanácsos és MÁV igazgatóhelyettes volt, de író, költő is. 1997. október 23-án kapta vissza a tőle megvont korábbi díszpolgári címet. A ’20-as ’30-as évek kedvelt zeneszerzője Murgács Kálmán zenésítette meg több versét.

Falvédő a Göcseji Múzeum gyűjteményéből. Sok ilyen készült a II. vh. előtt a konyhák falára.

A dalt több előadó is elénekelte, úgy mint Zeisky Irma vagy Kalmár Pál.

Gyökössy másik, Murgács által megzenésített verse a Ha te büszkélkedtél… – Forrás: Keszthelyi Múzeum gyűjteménye, mandadb.hu, 1937, képeslap