Az alábbiakban a tulajdonomba került Rákospalotával és annak múltjával kapcsolatos tárgyaim fotóit teszem közzé.
Hajnal Miksa Fakereskedése A Fő u. 57-59 sz. alatti telken – melynek a hátsó bejárata a Bácska u. 14. szám volt – működött 1922-től a második világháborúig. A Kalchbrenner-féle iskola működött a helyén korábban később pedig itt épült fel a Szarka-féle Kismotorgyár, a mai Jármű Zrt. jogelődje.
A megrendelőt indigóval töltötték ki és igen halovány. 1938.07.02-án íródott.
A Fő út és a Rákos út tele volt kereskedésekkel, a mai építőanyag telepek boltok már kiszorultak a Régi-Fóti, Szentmihályi út és Pázmány Péter utcákra. Domány 1933 év végén indította el üzletét. 1935-ben elvette Légrády Irént, előző neje Fuhrmann Olga volt. 1941-ben árdrágításért perelték be. 1943-ban még biztosan a Rákos úton működött, 1948-ban már a XIII. ker. Újpalotai út 22-be tette át működését.
Az evangélikus nagytemplom harangszentelési ünnepsége. A harangot tartó szerkezet a földön, az egyik torony mellett ott egy létra és benne a keresztgerendák. Bajkó Ferenc úr, aki a magyarharangok.hu honlap szerkesztője, azt írja, hogy a harangokat 1941-ben hozták át a nagytemplomba a kistemplomból. Ennek ellentmond a kép dátumozása, ami szerint mikor a Tatabányára készült harangot megkapta a kistemplom, akkor azzal egyidőben a kistemplom harangjait áthozták a nagytemplomba. Természetesen nincs különösebb jelentősége, hogy a harangok mikor érkeztek meg a pár száz méterre levő kistemplomból. A képen látható, hogy a templom még kívülről sincs kész. 1941-ben szentelték fel.
Kazi Sándor cserép- és palafedő iparos állította ki a számlát 1941.12.20-án László György mérnöknek. László György a kerület díszpolgára, a fentebb levő evangélikus nagytemplom és másik 200 épület tervezője (1896-2004), aki 107. életévét betöltve szenderült el.
Szintén László György részére íródott, ez esetben egy felszólítólevél Dr. Szűcs József ügyvédtől, hiszen még egy egyetemi tanár is kerülhetett pénzügyi zavarba. Szűcs ügyvéd 1888-ban született, a hódmezővásárhelyi ref. Bethlen gimnáziumban végzett, sejteni vélem, hogy az őszirózsás forradalom során túszként került a rákospalotai internálótáborba, itt telepedhetett, le majd virilis lett, a korábban vele történtek miatt szélsőjobb nézeteket vallott, belépett a MÜNE-be is, 1945-ben 5 év börtönre ítélte a Népbíróság.
László György váltója 1935-ből. Hátoldalán 1934-es felülnyomású 1929-es illetékbélyegek.
1875-ben Lukácsy Sándor részére visszaküldött hivatalos értesítő. Lukácsy felügyelte az országos községi faiskola programot. 1921-ig Mosony megye része volt mind Védeny (Weiden am See), mind Nezsider (Neusiedl am See) is, ahol a postára adás történt. E települések azóta Ausztria részei.
Almási Mihály szabó már 1922-ben a palotai adófelszólamlási bizottság póttagja volt, így tehát a város megbecsült iparosa volt. E bizottságban rendes tag volt többek közt Kovácsi Kálmán lelkész és a Helle kötélgyár vezetője Zorn János is, Mészáros József vendéglős és Szarka Ferenc lakatos pedig póttagok voltak szintén. 1930-ban a Bocskai u. 88/a alatt működött, ami csak 3 házzal van arrébb, mint a jegyzéken szereplő Arany J. u. 33.
A korabeli Horthy Miklós u 73. a mai Fő út 73. Jelenleg orvosi rendelőként funkcionál az eredeti épület. Müller Ádám vaskereskedésének fotója képeslapon is megjelent, a képeslapok közt megtalálják.
A fenti kép egy levélboríték báró Prónay Gáborné született Podmaniczky Karolina részére. A bélyeg egy 1871-es 5 koronás réznyomat. Karolina 1875 elején elhunyt, így 1871-75 között íródott a levél. A Prónay-ház Pesten a Gottergasse 18. szám alatt volt, Az utca neve később Bálvány utca lett, a mostani neve pedig Október 6. utca. A házszám időközben 20-ra változott. Prónay Gábor az evangélikus egyház egyetemes felügyelője volt. Nyilvánvalóan nem egy palotai parasztember írhatta a levelet, sokkal inkább egy magasabb pozícióban levő személy, lévén a címzés franciául van fogalmazva. A hátoldala pecsétviasszal került lezárásra pecsétnyomó (gyűrű) használatával. Egy pajzson álló gótbetűs M monogrammal. A Kalchbrenner Karolina-féle leányképzőben oktattak franciát. De se ő, se Stettner Istvánné Szabó Katalin nem M monogramos. Szabó Alajos, Hampel Antal, Reményi Ede, Pejacsevichék, Érkövy Adolf, Lukácsy Sándor, Sommariva Aurél márki sem M monogramos. Aki szóba jöhet ebből az időszakból az Horváth Mihály és neje. Dr. Márki Sándor 1917-ben a Magyar Történelmi Társulat alapításának 50. évfordulójára írta meg Horváth Mihály életrajzát. Ebben a műben szerepel Horváth 1845-ös pecsétjének lenyomata:
Sajnos nem tudtam olyan nagyítást készíteni, amin jól látszik a gót M betű, mert a borostyánszerű viasz csillog. Berajzoltam a címerképet, persze az m betű nem ilyen laza, hanem katonás gót élekkel ékeskedik. Nagyító alatt mozgatva gyönyörűen kirajzolódik a betű.
A rendelkezésre álló információk alapján a legvalószínűbbnek azt találom, hogy Horváth Mihály – vagy neje – küldhette a levelet. Horváth 1872-ben megvásárolta a Sommariva-villát, azt 1878-as haláláig, használta nyári laknak. Ugyanúgy ahogy Prónay, száműzetésben élt, élt többek közt Franciaországban és Svácjban, hatalmas műveltségű történetírónk volt, 1867-től a Magyar Történelmi Társulat elnöke lett. Mind Horváth, mind Prónay az MTA tagja volt. Horváth 1864-ben találkozott a feleségével – Marie Michelle Voignoux-val – a francia Ferneyben, akit csakhamar elvett, majd az amnesztiát követően 1867-ben jöhetett haza a pár. A francia nyelv használata és az, hogy nem egy férfinak, hanem hölgynek íródott a levél, a nejét Marie-t erősíti a levélírói szerepben. A hölgy a hölgynek egy rövidke kisméretű üdvözletet küldött talán. Egyelőre itt zárul le a kutatásom.
A Mabéosz 15 báziskörének egyike a palotai „Szent István Bélyeggyűjtő kör”. Az emléklap szerint 1938-ban alakult. Pontosabban azon év április 20-án. Az emléklap kiadása évében volt a csúcsán az egylet 350 fős taglétszámmal. 2000-ben a Csokonai Művelődési Ház gondozásában jelent meg a Szent István Bélyeggyűjtő Kör története című könyv. Az egylet jelenleg is működik.
A Magyar Hírek szerkesztőségének fotója 1972.07.04-i datálású (inkább május-júniusi, mert valaki még köpenyben van, tehát évzáró előtti a kép). Sok-sok, a szerkesztőség által készített kép a Fortepan gyűjtemény része. A képen baloldalt elől a Páskom park 5-ös ház látható, a jobboldalon az első szalagház a Legénybíró u. 5-17. a mögötte levő szalagház a Nyírpalota u. 23-35., végül a leghátsó a Nyírpalota u. 1-21. Ez a mászóka már nincs meg, a munkás mögötti játszótér a „Páskom parki játszótér” viszont megvan. A László Gyula (lila) gimnáziummal szemben bezárt fémszínű oktatási intézmény még nincs a képen – mert akkor még nem épült fel.
A Magyar Dolgozók Pártja által készíttetett érem 8 nappal annak megalakulása után készült. Az MKP utódpártja és az MSZMP jogelődje volt. A Bácska u. elején volt a pártiroda a plébániával szemben.
Ezek a jegyek a volt Lyra/Munkás/Palota nevű moziból valók, mely mozi Újfaluban volt, az Arany János és a Klapka György u. sarkán. Rátonyi Gábor kedves ismerősöm már foglalkozott a két Palota mozival, így a múltjukról nem is írnék. Ezt a mozit 1947 táján zárták be, így a dátumozatlan jegyek is valószínűleg még a II. világháború idejében készülhettek. Ezúton szeretném megköszönni Páll Zoltán mozigépész úrnak ezeket a csodás jegyeket, melyeket tőle kaptam. Elmondta nekem, hogy az 1970-es években – mikor kisfiú volt – és még mikor állt a mozi épülete, az ahhoz csatlakozó házban lakott az egyik cimborája. Felmentek a külső vaslépcsőn a gépházba, annak ellenére, hogy azon ott függött a tábla: „Gépház – Tilos a bemenet!” és amit akkor már csak raktárnak használt az egyik lakó. A jegyek egy kartondobozban lapultak!
Ezek a jegyek pedig a másik Palota mozi jegyei. A másik alatt a volt Colosseum majd Botond, József Attila végül Palota mozit kell érteni, ami szintén Újfaluban az Arany János és Eötvös utca sarkán állt 1989. augusztusáig. Páll Zoltán mozigépész úr a mozi bezárását követően még járt a moziban és fotókat is készített és ahol a jegyek a jegypénztárban voltak fakkokban. Ezeket a relikviákat is akkor menekítette meg. Ezúton is hálás vagyok a kincsekért.
Kerületünkben a B15 Testvériség Galambász Egyesület 1912 óta működik. Már az 1896-os milleniumi kiállításon is kapott rákospalotai galambász kitüntetést. Az 1903-as első országos galambkiállításon részt vett az Újpest-Rákospalotai Galambkedvelők Köre is. Az érme nagy valószínűséggel 1934-39 között készült. A legismertebb postagalambász Horváth János volt a 30-as évektől jó 30 éven át. A Csokonai Művelődési Házban szokott lenni galambkiállítás is.
Székely László tanító, később tanár több ízben elkészítette Rákospalota – iskolai használatra rajzolt – térképét. Nagyobb scannelő híján darabokból állítottam össze a képet. Fischer Dezső adta ki a nyomatot. Ez eredeti és restaurált térkép, melyhez Haide István úrtól jutottam hozzá. A térkép nincs datálva, az ismereteim és a feltüntetett tereptárgyak alapján 1910-esre datálom. Ez az első kiadás még 30 fillér volt. Egy kiadás a Rákospalota Monografiája c. könyv mellékleteként is megjelent 1927-ben, az 60 fillér volt. A Rákospalotai Múzeumban ki van állítva egy térképe mely 50 fillér volt így 1923 után nem sokkal készülhetett. Az a 3. kiadás volt, így még készült egy térkép az 1911-1922 közti időszakban is. Az elsőn kívül az összes nyomat már a Vörösmarty Nyomda terméke volt (lévén Fischer az 1910-es években befejezte a működését).
Veres Mária személyigazolványa 1945-ből. A lakása (Gergely u. 31.), a mai Gergő u. és Pestújhelyi út sarkán álló, a múzeum épülete melletti épület.
A Társadalmi Lapok Újpesten jelent meg 1897 óta, a Független Újság 1903-ban indult Palotán. A helyi lapok csak a helyi hírek tolmácsolásában tudtak egymással versengeni, a régi pesti újságok az ország és Budapest ügyeit mind megírták így is, úgy is. A lapok folyamatosan egymásnak is üzengettek, hogy ki, mit és hogyan tálalt a két település olvasóinak és az mennyire volt tényszerű.
Szöllőssy Elek szabómester 1930-ban a Bezerédy u. 67-ben dolgozott. Valamikor a 30-as évek vége, 40-es évek legeleje az, amikor átköltözött a mai Lenvirág ( az akkori Dr. Szabó Ferenc u.) utcába az olajgyár mögé – ekkor készült a papírzacskó is. 1969-ben még élt.
Ez egy katonaapukáról készült kép, melyet a család őrzött, míg az apa a fronton volt. A kép mindössze 9 x 6 cm. A katona mellkasán lövészbojt található, melyet 1869-től a vadászzászlóaljak első osztályú lövészei viselhettek. A keret rózsával és tán gyöngyvirággal van díszítve. A képet egy Filipics Zsigmond nevű arcképfestő és fényképész készítette. Működéséről még a Nemzeti Múzeum adatbázisában sincs adat. 1910-12 között az Imre u. 24-ben működött, és egyébként őt váltotta a műterem élén Porosz Jenő fényképész. 1915-ben már a neje Mühlhaupt Vilma hirdeti magát. Ekkor az Erzsébet u. 15-ben laktak. 1916-ban nevet változtatott: Faludi Zsigmond lett belőle (ahogy a két gyermeke Etel és György is új nevet kapott). Újpestre (Erzsébet u 61.) költöztek át, ott már csak mint festő működött. 1934-ben hunyt el.
Hungarian Lego by 43. sz. ÁÉV. (1971.04.08 MTI Fotó – Mező Sándor)
Készül az Erdőkerülő utca útburkolata (MTI Fotó 1972.02.10)
„NewPalota” (1975.04.04 MTI Fotó – Horváth Péter)
Műanyag szandis, zoknis ovis a kőcsúszdán (MTI Fotó – Páhok Péter 1975.09.18)
Go Well – Go Shell …….. Hevesi Gyula út (MTI Fotó, Páhok Antal) 1970-es évek (Nyírpalota u.)
A kép címe: Újpalota: új formák – új életforma (MTI Fotó, Horváth Péter, 1974.03.26) igazi kubista gyöngyszem!
Mikor a történelem ismétli önmagát. 1970-es évek, Erdőkerülő utca (MTI Fotó, Páhok Antal) – a mai nap (2020.03.20) gyakorlatilag hasonló forgalom volt, mint 50 éve.
Nagy ütemben épül az újpalotai lakótelep (MTI Fotó, Kunkovács László, 1971.06.24) A képen az Erdőkerülő u. 29-45-ös számú ház látható az utca másik házának pinceszintjét épp zsaluzzák a képen.
Vénusz napraforgó étolaj üvege, 1965.05.01-i dátumozással.
Talán ricinust árulhattak benne. az üveg alján található körben a felirat: Rákospalotai Növényolajgyár. Cca. fél literes lehet.
Rákospalotai Levente Egyesület kitűző. [Készült: Kálmán (?) Újpest] Az RPL 1926. szeptemberében alakult és a a II. vh.-ig működött. Aktív egylet volt, a kismotor versenyeiről volt híres.
A Nagy Háború egyik következménye volt többek között az élelmiszerhiány. Akkoriban egy ember sem maradt túlsúlyos a napi negyed kiló liszttől, amit az utalvány beváltásával kapott. Durván hasonló tömegű kenyeret lehetett belőle sütni. Akkora volt az éhínség és a tűzifahiány, hogy a százéves palotai erdőnek írmagja sem maradt.
1921. augusztus 2.: A Colosseum Mozgó (Palota Mozi Arany J.-Eötvös u. sarka) előtt fényképezés: Dr. Hegyeshalmy Lajos kereskedelmi miniszter, valamint Egry Péter Pál rendőrfőkapitány helyettes a gép elé állók között. Az esemény az aznapi Nemzeti Újságból kiderül: az új törvény értelmében majd munkaruhát, munkacipőt fognak kapni a postások. Továbbá a tanoncidővel foglalkoztak még, ill. korlátozták, hogy egyes iparosok más ipart űzzenek, mint amihez jogosultságuk van.
1921.08.02. még mindig, és még mindig a Colosseum előtt fényképezkednek: 3 férfi kezében csokrok, ők: Demény Károly államtitkár, Dr. Szűcs István miniszteri tanácsos (Antall József nagyapja), Budaházy László nemzetgyűlési képviselő. Bal oldalon Schwarcz Gusztáv plébános, pápai prelátus látható. A jobb oldali hirdetőtáblán nagyítóval kivehető A Falusi Kislány Pesten c. film plakátja, melynek előszavát Czuczor Gergely hasonló című verse adta, továbbá játszik benne Tanay Frigyes, akinek nagybátyja a híres nyomdász Tanay József a mai Sződliget utcában lakott. Czuczor verse hogy-hogynem egy almaárus – tán egy palotai – lányról szól. Czuczor unokatestvére Dr. Szabó Alajos volt, aki a Dózsa Gimnázium jogelődjét alapította. Ez az egyik legkorábbi kép, ami a Colosseumról ismert (1910/11-ben nyitották a mozit).
Rákospalotai sportolók 1948.05.22 – Képeslap, Vagács Fotóriporter Rákospalota Eötvös u 87. – Páran mezben is vannak Az évben június végén volt a Rákospalota Kupa, melyen a Reac, a Hutter II, a Testvériség és a Rákospalota MaDiSz vett részt, tán ez is egy hasonló kupa volt. Vagács pár fotóját az MTI Fotóarchívuma is őrzi, ott is csak a vezetékneve maradt fenn.
Kabinetfotó Borsy Béla műterméből (Tavasz u. (a mai Bácska) u. 2), Jancsó Irma és Imre, cca. 1910. – sajnos nem találtam a két gyerekről adatot…
Frisch Jenő a gazdasági világválság során 1929-ben került csődbe, 1932-ben rendezte a tartozását. 1928-ban a Tavasz u. 8.-ban, majd a Bocskai u 141.-ben, végül a Rákos út 88.-ban volt boltja. A válság idején a Sparber Testvéreknek is tartozott. A Rákospalotai Piaci Kiskereskedők és Kisiparosok Egyesületének társelnöke volt 1930-tól. 1944.07.15-én hunyt el.
Stein Lipótné 1920-ban már vállalkozó volt, mert elvesztette iparigazolványát.
„Aranyosi Ilonkának és Károlynak szeretettel: Loli néni, 1921.08.04. Szigeti Fényképészeti Műterme. R.Palota-Újfalu Eötvös utca 85.”
Olyan 3-4 éves kisfiú Teddy bear-rel. Gyökössy Sándor műterméből egy újabb kép. 1940-es évek. A cím itt is kihagyva.
A dunakeszi rk. plébánián 1826.07.23-án keresztelt Rákospalotán született Balla Erzsébet keresztelési anyakönyvi másolata 1847.04.11-éről. 1895 előtt az egyházi anyakönyvek nem a születés, hanem a keresztelés sorrendjében rögzítették a lelkeket. Tán csak az utolsó száz évben volt már mindkét adat rögzítve, de ez is teljesen változó volt, ahogy az is, hogy magyarul vagy latinul szólt-e az okirat. A kivonatból még megtudhatjuk a szülők, keresztszülők nevét, felekezetét és hogy a férfi „pleb.” azaz közrendű, vagy ahogy akkor mondták: nemtelen (nem nemes) volt.
A képen pedig a dunakeszi rk. plébánia keresztelési anyakönyvének részlete látható, Erzsébet keresztelésének feljegyzésével és kevésbé szépen és kiolvashatóan írva, mely slendriánság sokszor problémát okoz a családfakutatóknak. Avatott szem kell a szöveghez. A dátumnál levő d betüjelzés a „detto”, azaz a „szintén”. Az utolsó rubrikában az „idem” szócska jelentése: „ugyanaz”.
Veszprémi Dezső üzlete, üzeme saját készítésű kerékpárokat állított elő és javított is. Újpest, Árpád út 131. majd Palota, Horthy M. (Fő) út 99. címen működött. 1980-ban hunyt el, 1907.02.02-án született, rk. vallású géplakatos volt az eredeti szakmája. 1936-43 között biztosan működött a műhely.
Magyarországi Munkások Gyermekbarát Egyesülete – 32. fiók: Rákospalota. 1920. Saját kép. Ezeket a gyerekeket az egész országban működő egylet segélyezte (etette, ruházta és elvittek rengeteg gyereket Abbáziába nyaralni). Az egyesület egyik elnökségi tagja volt Czabán Samu is, akiről Palotán a teret és a sulit elnevezték. Az egylet 1917. júniusában alakult, 1918. májusában már biztosan működött a palotai szervezet is. Az egylet bár 1948-ig működött, a húszas évek derekától már csak megtűrt és ellenőrzött keretek közt folytathatta a gyermekmentő tevékenységét. Hasonló gyermekjóléti szervezet a svéd Rädda Barnen is, amiről 1947-ben nevezték át a Károlyi utcát. Tudomásom szerint ez az egyetlen utca Magyarországon, melynek egy – Mentsétek meg a gyermekeket! – mondatnyi nevet adtak. Ellentétben a magyar egyletekkel a https://www.raddabarnen.se 100 év után is működik. József Attilát is ez az egylet támogatta.
Mátyás Gyöngyitől kaptam ezt a képet. A hátán a jelzés: Énekes utcai orvosi rendelő, 1980. Ez az Érkövy-Fellner villa a mai Énekes u. 10 szám alatt. Az egyik legrégibb polgári épület (igaz jócskán és sokszorosan) átépítve, ami még áll. 1945 után internáló tábor volt, majd a Főv. Tanácsé lett és orvosi rendelő lett kb. 1954-től kb. 1992-ig. Utána az akkori roma önkormányzat kezelésébe került. Ma nincs funkciója tudtommal.
„Szeretlek, mint mindenki, ha nem hiszed hát dobd ki. Az én aranyos Ottikámnak szeretetem hű jeléül: Boriska” – szól a hátoldali írás. Szokoly fényképész készítette a Batthyány u. 19-ben, Annyi bizonyos, hogy 1902 körül működött a fényképész. A hozzáértők szerint nem palotai népviseletben van a képen Boriska.
A márka a győri Kohn Adolf-féle Olajművek Rt. terméke volt. A gyár a palotaival egyidőben keletkezett egyébként 1850 körül, 1937-ben fuzionált a Flora Első Magyar Stearingyertya és Szappangyár Rt.-vel és a Magyar Hollandi Margaringyárak Rt.-vel, mely új cég fő részvényese a Hutter és Lever Rt. volt, amely a 30-as években már megszerezte az addigi osztrák kézben levő rákospalotai olajgyárat. Győr mellett Palotán is megkezdték a Venus gyártását, talán a II. vh. táján. Mikor 2006-ban bezárt a palotai olajgyár, került át Martfűre a gyártás, mely telephelyet még 1975-ben hozta létre a Növényolajipari és Mosószergyártó NV. Jelenleg a Bunge cég birtokolja az üzemet. A Bunge 1818-ban alapított kereskedő vállalkozás, csak az 1880-as évektől gyárt termékeket, holland (illetve már pár tíz éve amerikai) cég, hasonlóan, mint a részben holland Unilever. A Venus márka első említése amire ráleltem 1921-ből való, így 100 éves márkáról beszélünk. A cégnév 1930-1950 közt élt, így a doboz is ebből a korszakból való.
Egy bevételi pénztárbizonylat, azaz nyugta 1938-ból.
Egy lány kabinetfotója Borsy Béla műterméből, cca. 1915.
Dénes Géza (aki a Petúr u. 29. szám alatt dolgozott) felvétele 1929-ből. Pestújhelyi Általános Iskola, 1/C osztály. Képeslapnak elkészítve.
A II. világháború idején egy-egy nagyobb város, terület visszacsatolásakor a Magyar Kir. Posta bélyegeket nyomott felül vagy emlékbélyegzést alkalmazott. Itt az 1939-es BNV vásár alkalmával üdvözölte a hazatért területeket. A lapot a legkülönösebb nevű palotai orvosnak, Marzloff Camillo Gottfriednak adták fel. Besztercei család sarja volt, Kolozsváron született 1877-ben. Palotán igazoltan 1925-43 között praktizált. 1959-ben hunyt el Budapesten. A LEHE alelnöke volt, ismert filatelista, könnyen lehet, hogy magának adta fel a levelet, ezt a megoldást előszeretettel alkalmazzák a gyűjtők az egyes ú. n. első napi vagy esemény bélyegzéseknél.
1989-es Rama margarinos tégely. 22,50 Ft volt darabja. Vitaminozott, már tejes margarin. Vonalkóddal ellátott termék. Rákospalotán az 1930-as évektől gyártottak margarint, 1972-ig azonban csak vizeset. Az Unilever (ami a II. vh. előtt a gyár tulajdonosai volt) liszensze alapján kezdték meg a tejes alapú margarinok gyártását is. Előbb a jól ismert kockamargarin, majd 1988-tól a tégelyes változat is piacra került. A palotai gyár termékei különféle gyártókhoz kerültek: míg az olajgyártás a Cereshez. majd a Bungéhoz, addig a Rama margarin a korábbi 150 éves Unilever gyártóbirodalomból kiszervezett Upfield céghez került. Szinte minden ismert hazai margarint ez a cég állít elő (Liga, Delma, Flora, Rama…).
Pestújhelyi áll. elemi fiúiskola. 6. osztályos tanulók csoportképe, 1927-28-es tanítási év. Dénes Géza (Petúr u. 29.) fényképe.
Az illetékbélyeg a Monarchia találmánya. 150 éve nyaljuk a bélyeget. 1945.08.22-én kerültek forgalomba a városi illetékbélyegek Palotán. 1946.08.01-ig a felülnyomásokkal az eredeti 1 Pengősből 5 Milpengő, az 5 Pengősből 20 Milpengő lett. A ma emberei ezt az inflációs sebességet nem is érthetik. 5 milliószorosára nőt minden okmánybélyeg értéke (persze csak papíron). 1945-46-ban reggel megkapta valaki a fizetését, azt délután már nem tudta elkölteni, mert az árak 15 óránként duplázódtak, így este nem leértékelve kapta egy az ember a zsemlét, mint most a Lidl-ben, hanem 2x-es áron. És mikor reggel felkelt már megint a duplája volt a zsemle ára…és ez így ment 13 hónapon keresztül. Az idősebb emberek biztos látták, emlékeznek rá, hogy söpörték a bankókat az utcán.
A kép 1941-ben készült az Istvántelki Főműhely területén. Az olajgázgyár részlegen etilént állítottak elő, mely a vasúti kocsik világításához kellett. A képen a gyári karbantartók álltak csoportba és Korompai Kálmán MÁV műszaki tanácsost (Kapi Béla dunántúli ev. püspök vejét) köszöntötték a képpel neve napján. A gyár 1910-ben jött létre és a II. vh-ig üzemelt. Az etilént idővel kiszorította a hajdúszoboszlói és más helyeken talált földgáz, illetve a villamosítás is.
Palotáról 1900-ban írt képeslap Pólába (Pula, Horvátország). Az akkori KUK hadihajókat az ottani gyárban készítették és ott is horgonyoztak. A címzett az SMS Erzsébet császárné hadihajó főtüzére (későbbi vezérőrnagy) Stipsicz József báró volt. A hajóval ment világ körüli útra Ferenc Ferdinánd trónörökös. A hajót 1914-ben a legénysége robbantotta fel a Kelet-kínai tengeri háborúban, ekkor már elavultnak számított a 103 méter hosszú cirkáló. Ezt a képeslapot mindenesetre hazahozta tüzérünk és most már visszakerült Palotára.
Az akvarell hátulján: „Rákospalota, Fóti útról, 1942.05.28” felirat. A háttérben az óbudai Csúcs-hegy. Középen az rk. Szentháromság templom, tőle balra pedig a kép készülte után nem sokkal lebontott Kossuth utcai református barokk templom tornya. Az előtérben a (Régi) Fóti út.
Bottke Ernő 1933-ban a mai XIII. ker. Gömb u. 18-20. alatt (milyen találó utólag az utcanév!) indította meg vállalkozását. 1936-ban már Palotán a Szász Károly (ma: Népfelkelő) u. 14. szám alatt működött 1947-ig, amikor is a szovjeteknek adták át a magyarországi német vállalatokat, mint jóvátételt. Ekkor ért véget a palotai lufi felívelő karrierje…. Bottke 1960-ban 64 éves korában segédmunkásként halt meg az Amerikai úton a Szeretetkórházban. Akkori lakcíme már a Beller Imre u. 139. volt. 1935-ben még perbe is fogták az ingyenesen osztogatott céges lufik miatt. A bíróság akkor bölcs döntést hozott: „Nem lehet a kereskedőket arra kényszeríteni, hogy csukott üzletajtó mögött ölbe tett kézzel várják üzleti forgalmuk megnövekedését, a reklám ma már elengedhetetlen szükséges toborzó eszköze úgy az iparnak, mint a kereskedelemnek.”
Rákospalota, Batthyány u. 14. Közért Csemege. A 80-as években még működött a közért úgy tudom, de vajon meddig? A fekete-fehér kép 1953-ban készült, nem sokkal korábban indultak el a Közért-boltok főváros-szerte. 2011-ben még állt a homlokzati fal, de már el volt kerítve az épület, a tető már nem volt meg. 2017-2018 körül végleg lebontották, ma a szomszédos épület kerítése, kapuja van a helyén. A Bartók Béla u. 9. sarok lakóépület és az újonnan épült Batthyány u 12. fogja közre a helyét.
Sajnos a bizonyítvány nem a mai A/4-es szabványú papírlapra készült, így a kevésbé fontos részét, az osztályzatokat lehagytam a szkenneléskor. Petry a Lovas-féle Konzervatóriumban kezdett el tanítani. Zeneakadémiát végzett és a Filharmonikusok és az Operaház tagja is volt. Egy 1930-as újságcikk negyedszázadosnak írja Petry iskoláját. 1916-ban már az istvántelki Testvériség zenekart vezényli. A bizonyítvány előnyomott dátumozása 191…, így tényleg elképzelhető, hogy már 1905 óta oktatott Palotán is. 1928-tól a Bocskai u. 117-ből 163. lett a házak újraszámozása miatt. Petry 1875-ben Nákófalván (Torontál vm.) született, 1902-ben házasodott az V. kerületben, rk. vallású volt. 1944 után nincs hírünk Petryről és az iskoláról.
A Wágner Manó Gimnázium bizonyítványa 1918-ból. 1914-es 30 filléres okiratbélyeggel. Haitsch Sámuel igazgató aláírásával, aki több, mint 30 éven át tanára és igazgatója volt a Wágnernek. Az iskola ma (70 éve) Dózsa György névre hallgat. Az irat kicsit nagyobb, mint az A/4-es lap, így maradt le az alja a scanneléskor.
Landstoff György-féle szikvizes palack, kb. 0,5 liter. „Rákospalota Szt.Mihály-út 16” felirattal. A Központi Védjegy-Értesítőben 1924-ben jelenteti meg többek közt ezt a tartalmú palack felirat mintát. Eredetileg a 12. szám alatt működött. 1866-ban született Palotán, asztalos lett, a Magyarok Nagyasszonya templom szószékét és oltárát ő készítette. 1910 decemberében megalapította Mészáros, Ofner, Novák vendéglősökkel és Fischer Dezső vállalkozóval a Rákospalotai Vendéglősök Szikvízgyár Rt.-t. 17 éven át vendéglős volt, 1915-ben pedig átvette a gyárat. 1927-ben már fia ifjabb György alapította meg a Korona kávéházat, miután megvette a mogyoródi Csíkvölgyi-forrást. Az 1950-es telefonkönyvben már Landstoff Fívérek néven és a Bajcsy-Zsilinszky út 18. szám alatt szikvízkészítők. Ifjabb György 1967-ben hunyt el, de már korábban abbahagyta a mesterséget. Landstoff Henrik vitte tovább az ipart, aki 1970-ben hunyt el, az akkori Szőcs Áron u. 18. alatt. Az üzem tehát 1910-1970 közt működött, az üveg valószínűleg a ’20-as, ’30-as évekből való. Az idősebb György elhunytáról nincs adatom, de legkésőbb a II. vh. táján halhatott meg.
Pedagógusoknak 10 éves törzsgárda tagságért adományozott kitűző. A szocializmus idején az elhivatott vállalati, hivatali, vagy akár pedagógus pályán mozgó dolgozók a 10, 20, 30, 40 évnyi munkaviszonyuk után kaptak jutalmat, elismerést.
A Budapest 100 éves Bélyegkiállítás emlékére és a Rákospalotai Bélyeggyűjtő Kör 35. évfordulójára készült emlékérem (1973).
Határozat légoltalmi kiképzés megkezdéséről. A kötelező oktatás kötelező befizetéssel is járt. A kiképzés a Bocskai utcai iskolában folyt. 1944 nyarát írtuk.
A kék ácsceruzával írt szállítólevelet nem sikerült jól beszkennelnem, és nem tudtam kisilabizálni mi volt az 580 darab valami, amit eladtak. Hajnal Miksa Fischer Dezső telepén folytatta a megkezdett faáru értékesítést az 1922-től (Tavasz u. 12. címen), 1927-től lett részvénytársaság. 1944. májusában szűnt meg Hajnal aláírási joga a cégben. Ugyanakkor az 1949-es telefonkönyvben még szerepel a cég (Ekkor már Ságvári Endre u. 14. volt a cím.) A szállítót 1941-ben töltötték ki.
Anyakönyvi kivonat 1949-ből. Az illetékbélyegek az 1946-os bélyegképek de 1948-as fekete értékszámmal már. Ha a párnak született gyermeke, akkor ő még láthatja, felismerheti szülei anyakönyvi kivonatát, hiszen legfeljebb 72 éves.
Hozzám került még egy László György dokumentum, a kutyájának az oltási bizonyítványa, 1937-ből. Akkortájt nem volt chip, mégis volt rendezett nyilvántartás.
Képeslap a frontról. A Palotán 1896-ban született Koczó Pál küldte testvérének Lídiának (született: 1900) a lapot 1917-ben. Pál 1960-ban halt meg, mint éjjeliőr. A mai Régi Fóti út 35. szám alatti épület (az akkori 33-as szám) még áll, itt lakott az egész család, Pali itt is halt meg. Apjuk Koczó János, anyjuk Csikós Zsófia volt. Pali neje Varga Zsófia volt, akivel 1919-ben Fóton házasodtak. Pali nővéreiből több a lap írásakor már nem élt. Édesanyja is elhunyt 1915-ben. Ezért írta a lapot Lidinek. Az 52-es gyalogezred, 8. század. 3. szakaszában szolgált. A Frigyes főhercegről elnevezett ezred 1917 elején orosz (ma ukrán) földön harcolt Posiecz (Poszics) településnél, innen írhatta a lapot. Pali gazdálkodó volt és a 40-es években sertéskereskedelemmel foglalkozott.
„Az 1932. évi farsang emlékére, szeretettel Máriától – Rákospalota 1932.1.21”
1931, levente atlétikai verseny. Maugsch Gyula, a kor ismert szobrásza készítette a vésetet.
A Légoltalmi Liga tagsági igazolványa. Tulajdonosa Budai Károly, a Vízművek főmérnöke volt. A nevét tévesen y-nal rögzítették. 1940-1942. Az akkor Orsova (ma: Régész) u. 7. szám alatt lakott.
Üzleti levél. A Rákospalotai Sportszerárugyár jogelődje volt a Vágó Testvérek sport- és faárugyára, melyet 1899-ben alapítottak egy egyszerű műhelyként. A cég történetéről a cikkem a Helyem Házam Palotám 2017. évi 14. számában (V. évf. 2. szám) jelent meg.
A Szalézi Művek által készített képeslap. Kb. 1940-es évek eleje. A Szalézi Művek Könyvkereskedelmi és Nyomdai Vállalat 1926-1950 közt működött, a szalézi rend által alapított Kft. volt. Rajta Puszta Sándor pilisvörösvári majd leányfalusi pap és költő verse. A szaléziak a korabeli istvántelki, ma már újpesti Szent István Király Plébániatemplomban, ill. a körülötte (az Árpád felüljáró mellett) elhelyezkedő nevelőintézetben (Clarisseum) tevékenykedtek.
Az egyik legismertebb magyar bélyegtervező Vertel József volt. Vertel 1922-ben született és 1993-ban hunyt el. Dömösi volt, de mint olvashatjuk a szüleinek írt képeslapján, keresztapja itt lakott Palotán. Vélhetően nem egyszer és nem kétszer fordult meg itt. A képeslapot még diákként írta 1939-ben. Újpesten adta postára, a hajóállomásra menet. Gyakorlatilag Vásárhelyi és Vagyóczky mellett Varga és Vertel voltak a magyar bélyegek megálmodói. Akinek van bélyegalbuma, nagyítóval megnézegetheti mennyi-mennyi bélyegen található meg a nevük.
1930-as évek. A Hutter és Lever Rt. mellett a Magyar Hollandi Margaringyárak Rt. is az Olajgyár területén működött. Ekkor választották szét a margarin és az étolajgyártást első ízben, azóta persze fúzió hátán fúzió és átnevezés volt. Ma is az Upfield-é (a korábbi holland margarinos cég) az összes margarin, amit a boltban kapunk (Liga, Delma, Ráma, Flora) a Vénuszt a Bunge (volt Cereol) gyártja már, az Unilever idehaza a tisztítószerekre, fagyikra és ételízesítőkre koncentrál.
Valószínűleg a Biharos Tóth István bíró uram – ki 1862 óta volt a falu bírája egészen 1903 decemberéig – kaphatta ezt a levelet 1864-1867 között a viaszpecsét szerint Berger Henrik egri kereskedőtől. Tóth István bíró megbecsült volt úgy a faluban, mint azon túl is, Ferenc József, Klapka, Jókai, Petőfi, Horváth Mihály, Rómer Flóris, Hampel A., Reményi Ede, és sorolhatnánk azokat a személyeket akikkel összehozta a sors, aki 5 házát is elvesztette válásakor, aki megjárta Kairót is, és akinek a botját a rákospalotai múzeumban láthatják.
A Phöbus még mind a mai napig működik, Újpesti Erőmű néven. Istvántelek és Újpest határán fekszik és a két települést látta el árammal. A zöld nyomtatvány a számla, a piros pedig a nyugta. Az 1936-os pengő nagyjából a mai forint 1000x-esét érte, így az akkor áramszámla egy mai 3710 forintos számlának felelhet meg, nyilván akkor még sokkal kevesebb fogyasztóberendezés volt a háztartásban. Az is igaz, hogy azok egyenként több árammal üzemeltek.
Két anyakönyvi bejegyzésről szóló igazolás az adott házasság kapcsán még érintett plébániának. A házasságok esetén a két házasult fél születési helyén illetékes plébánia is megkerestetett, hogy a férj. ill. a feleség anyakönyvi bejegyzésének megjegyzés rovatába be tudják rögzíteni az illető házasságának megtörténtét. A Pestújhelyi Keresztelő Szent János templomban szolgált Vedres Béla apátplébános 1913-1938 között, a képeken az ő keze írását láthatjuk.
Egy nyolcadikos fiú bizonyítva a Szent Korona útján álló általános iskolából.
A református politikai lap 1920-tól jelent meg, 1931-ig biztosan.
Ragjegy II. főtípus 1930-51 közötti időkből. Az ajánlási ragjegy az ajánlott küldemények jelzésére szolgáló, felragasztható, egységes mintájú, vágott, fogazott vagy átütött fogazású, kisméretű postai nyomtatvány. Először Poroszország alkalmazta (1865). Nemzetközi forgalomban az UPU 1883-ban vezette be. Magyarországon az 1890. február 4-én kelt 60.817/1889. számú rendelet írta elő az ajánlási ragjegyek használatát. Jele az R, a francia recommandé szóból. Papírja, betűinek színe változó, de minden esetben fel van tüntetve az R, a felvevő posta, valamint a küldemény száma. Magyarországon az ajánlási ragjegy bevezetése előtt az ajánlás jelzésére az ajánlott, Recom., Recommandirt, még előbb az NB (nota bene, „jól jegyezd meg”) jelzéseket alkalmazták. Az ajánlási ragjegy, mint önálló gyűjtési terület a parafilatéliához tartozik. (Forrás: Bélyeglexikon)
Nekrológ Palotáról. Magyary-Kossa Ludovika mindvégig nagy támogatója volt a református közösségnek. a Sződliget u. 9. után utolsó éveit a Pozsony u. 39-ben töltötte (a két villa, a 37. és 39. sz., melyeket anno a ref. egyháznak adományozott, ma is áll). A Magyar Sáfárság (Arany János utca) templomára ő tett első ízben adományt, és öntette meg a kisebbik harangot is. 12 oldalas kis gyászbeszéd, készült Hornyánszky Viktor cs. és kir. könyvnyomdájában.
Az Őrálló újság szerkesztőségének címzett, kérést tartalmazó levelezőlap 1925-ből.
Meghívó 1937-ből. A fedlap szép arany nyomással készült. Sok-sok jeles név szerepel rajta. 1934 után a Kaszinó az Eötvös utca 3-ból a 15-ös, ma is álló ház alá költözött át.
Az 1930-as első fele, valószínűleg a még át nem épített városháza udvara a helyszíne az ünnepségnek. Dr. Cserba polgármester, Dr. Szőts József főjegyző, Dr. Varga László főtanácsnok is az egyik rokon által készített képen.
Az 1930-as évek első fele, ünnepség keretében sétálnak el az előljárók a Hubay téri Hősök szobra mellett, mögöttük a későbbi Palotagyöngye vendéglő és a Rákospalota és Vidéke Bank fiókja a nemrég lebontott „Szamárházban”. Többek között Dr. Cserba Elemér, Dr. Szőts József, Thuróczy Lajos főszámvevő, Dr. Varga László a képen.
A legkorábbi ismert rákospalotai focista kép. 1903-ban készült az „RPFC” azaz az RFC focistáiról. Sajnos a nagy paszpartu miatt nem bírtam jobban beszkennelni. Czeizing, Lővy (József), Buzi, Pick (Hugó), Berencsy (Gyula), Ángyán (Jenő vagy Kálmán), Weszelák, Kohn, Martingano (Antal), Lányi (Károly) és Nemes (Oszkár). Polgári- és munkáscsaládok ifjai voltak. A csapat 1902-ben alakult, az MLSZ tagja volt, pár év alatt megszűnt, mert eligazoltak az URAK-ba, az UTE-ba és a Budapesti Atlétikai Klubba a legjobbjaik. Fekete-piros színekben léptek pályára.
1945-ös rákospalotai illetékbélyegek.
1930-as évek végéről egy szórólap Horváth Ferenc iparostól. Luszt Ferenc és Horváth Ferenc egyébként már 1927-ben az Ipartestület lakatos bizottságában foglaltak helyet, így a város megbecsült iparosai voltak évtizedeken át, később Horváth az Ipartestület elnöke is volt, Mindkettőjük rendelkezett szabadalommal is.
A volt Bezsilla-kert helyén létesült BM lakótelep. 1967. Nagy Györgyi ajándékozása.
A volt Bezsilla-kert helyén létesült BM lakótelep belső része szintén. 1967. Nagy Györgyi ajándékozása.
Politikai felhívási plakát, 1922. Nagyon vékony, szinte pausz papírra nyomták. Czeglédy Anti a kiadó és a Vörösmarty nyomda készítette. 1922-ben még utoljára megpróbálta Batthyány Tivadar ezt az utódpártot gatyába rázni, kevés sikerrel. Az elődpárt a Függetlenségi és 48-as Párt 1884-1918 közt működött, aminek Kovácsy Kálmán volt az egyik vezéralakja Palotán. Az utódpárt 1921-ben verbuválódott. Az 1922-es június 4-i választáson a Pest-környéki településeken induló 8 pártból a 6. helyet érte el.
Kossitzky Lajos későbbi rk. esperes, kanonok 1872.05.30-án Tápióbicskén feladott és másnap Palotára megérkezett levél (díjjegyes). Ekkor még Fót nem rendelkezett önálló postahivatallal. Kossitzky 1837-ben Gyálán (Torontál vm.) született, 1867-től Fóton adminisztrátor, majd káplán Kecskeméten, Fóton, Turán, 1874-től Tóalmáson szolgált. 1928-ben, 91 éves korában még élt, Gödöllőre vonult vissza. A levél a hátoldalon pecsétgyűrűvel volt lezárva.
Jávor Béla, a Testvériség S. E. labdarúgó játékosának igazolványa 1942-ből. Az egylet még mindig működik, 1909-ben alakult és az Istvántelki Főműhely csapata volt eredetileg. Volt mikor a Tatai úton volt a pályájuk, ez ma pálya is meg van még, most a BVSC-é. Sok évtizede már a Bánkút u. – Szentmihályi út saroktelkén edzenek. Edzőként nagy bravúrt hajtott végre, a cikk itt olvasható.
Horváth Ferenchez a későbbi Ipartestületi elnökhöz az Olajgyárból befutott megrendelés 1938 telén.
Számolócédula, Széchenyi mozi, Pestújhely, 1937. És épp Turay Ida-film is volt műsoron…
A pestújhelyi elemi népiskola 1912-13-as naplója benne 4+1 évfolyam összes diákjának adataival és érdemjegyeivel.
Az A/2-es méretű térképet sajnos nem tudom beszkennelni. Az 1941-es „kerülettérképet” a Magyar Királyi Honvéd Térképészeti Intézet, ill. Kókai Lajos készítette.
Az URAK (azaz az Újpest-Rákospalota Atlétikai Klub) 1902-től működött a Mező utcai sporttelepen, majd költözött át 1913-ban a palotai erdő mellé épült új pályájára. Az I. vh. vége előtt ezek szerint már újra rendeztek versenyeket.
A rákospalotai Olajipari Társaság Rt.-t a Hutter József Szappangyár-Olajipari Rt. olvasztotta magába 1925-ben (Hutter József még 1831-ben kezdte el a szappangyártást az elsők között az országban). 1930-tól szált be a brit Lever a cégbe kisebbségi tulajdonosként. 1949-ig volt magáncég, ekkor államosították. A Lever és Társai Kft. 1927-ben telepedett meg az országban, a bécsi leányvállalat fiókjaként. A Levert ma Unilever néven ismerjük. A szappangyár a IX. kerületben volt. A kézikönyvben naptár, adózási ismeretek, cégreklám, jegyzetfüzet, stb. volt.
Újabb rákospalotai városi illeték bélyegek 1945-ből.
Egy pestújhelyi váltófutás érme 1931-ből.
Dr. Erdődi levélborítékja 1924-ből. A Fő út 2. lakóinak történetében írtam róla is.
„Barna csekk” 1946-ból a Szalézi Művek adataival (a Kistarcsai Kulturális Egyesület ajándéka)
1946 év végi szórólap a Szaléziaktól, a legújabb naptáruk ajánlásával (a Kistarcsai Kulturális Egyesület ajándéka)
1946 év végi hírlevél a Szalézi Művektől, benne a vágyukkal, miszerint megpróbálják a MABI-tól megvenni a Clarisseumot (a Kistarcsai Kulturális Egyesület ajándéka)
Gyurkovits Gabriella 1920-as első áldozásakor készült fotó-képeslap Borsy Béla műterméből.
Dr. Petróczy Miklós tisztiorvos igazolása Dr. Miklós Ilona részére, 1937. Dr. Miklós Ilona két év múlva már a Szent Rókus patológiáján dolgozott..
A Szalézi Művek kiadványa. 1927 utáni kiadvány. A színmű mellé a színpad berendezését is tartalmazó képekkel, a színmű 1916-ban játszódik.
A Clarisseumról (ill. akkor még az Istvántelki Iparos- és Kertészképző Intézetről) 1888.06.10-i Vasárnapi Újság mellékleteként megjelent nyomat
Grúber Lajos 1868-ban született, 1897-ben házasodott Palotán és a Földváry u. 14-ben lakott 30 éven át. 1907-ben vesztette el nejét szülésben és egyik fiát, aki csak pár órát élt. Sírja a palotai temetőben van, 1930-.ban hunyt el, valószínű apja vállalkozását Rezső nevű fia (ki Gyöngyössire változtatta a vezetéknevét és 1900-ban született) vitte tovább.
Egy Matáncsovits-féle ráspoly. Matáncsovits Béla cipész az 1920-1940-es években működött a Bocskai u 171. szám alatt.
Alapszabályok és szabályzatok – A Szalézi Szent Ferenc Társaság Alapszabályai, 1928, Don Bosco Nyomda
100 éves pestújhelyi gyászjelentés, a jelenlegi plébánia templom csak 1927-ben készült el, így a búcsúztató a Bors-villából kialakított ideiglenes templomban történhetett még
Istvántelek, 1958 után készülhetett a fotó. A Névtelen munkás szobra még áll, áthelyezték a Vasúttörténeti parkba, a II. vh. szoborról nincs információm.
Taussig Arthur kiadása, 1906, No. 5543. A fészbúk csoportban vita alakult ki, hogy a képen levő leány nem lehet rákospalotai, mert nem stimmel az öltözéke. Taussig Arthur kiadott vagy 6000 képeslapot, sok színezettet is. Ezekből kb. 10-20, ami nem épületet, utcát, szobrot ábrázol, hanem modellt örökít meg. A No. 5539-es egy magyar mágnást ábrázol, az 5540-es egy hajdút. Az 5542-es egy tót legényt Nyitra megyéből, aminek a német fordítása: Slowak aus dem Neutraer Komitat. Itt tehát kihangsúlyozza, hogy egy tót, felvidéki férfit látunk., míg a palotai leánynál ezt nem teszi meg, azaz nem egy felvidéki Palota település szülötte a modell. Véleményem szerint egyszerűen rosszul színezték ki a képet és a népviseletnek ez nem egy ünnepi verziója, amit a képen látunk, hanem egy pancamári, egy kofa, de lehet, hogy annak is csak a cselédlánya. Ha körülnézünk, hol volt még Palota nevű település az alábbiakat kapjuk: Várpalota, Csanádpalota, Kovácspalota (szlovák), Palota (szlovák), Újpalota (román). A távolság, a népesség kis aránya, a korabeli településnév figyelembe vételével egy pesti fotográfus Pesten csak rákospalotai kofát fényképezhetett, mit is keresne Pesten egy sok száz kilométerről érkező árus gyalog, pár kiló almával?
A Bocskai u. 70-72. szám alatt létesült, külön fiú- és leány bejárattal rendelkező polgári iskola épületében működött, a korábban a Dobó ill. a Károlyi (Rädda Barnen) utcákból átköltözött iskola. Köszönet Rácz Zsigmondnak, hogy megőrizte az értesítőket és hozzájuk juthattam.
A Tanácsköztársaság idején a Leányjavító területén üzemelt internáló táborban kiállított igazolvány
Kropp Kálmán Fő úti a Megváltóhoz címzett gyógyszertárából származó gyógyszeres papírdobozka.
A 3 decis gyógyszeres üveg a Rákos út 60 alatti Zrínyi Ilona, mai nevén Sztráda gyógyszertárból való az 1940-es évek második feléből.
1917-es anyakönyvi kivonat másolat, a 120 éve született Jozefin születéséről.
A Pestújhelyi róm. kath. polg. leányiskola éves értesítői. 1931, 1934
Faragó Mór által készített fotó az 1913-24 közötti időből, kabinet méret.
Szintén Faragó Mór által készített kép az 1910-es évekből. Nagyalakú, kartonra kasírozott.
Még egy anyakönyvi bejegyzésről szóló igazolás az adott születés kapcsán még érintett plébániának. A Pestújhelyi Keresztelő Szent János templomban szolgált Vedres Béla apátplébános 1913-1938 között, a képen az ő keze írását láthatjuk.
Esküvői meghívó, 1940, Pestújhely
Mukli Mária értesítő könyvecskéje, 1938, az Arany János utcai ref. iskola tanulója volt.
Adásvételi szerződés 1934-ből egy Pöltenberg utcai ingatlan cserélt gazdát.
Egy 1940-es kitöltetlen recept a Munkáskórházból.
Az I. világháború idejéből származik a 3 db levelező lap, tábori posta.
Mozik bejáratánál elhelyezett műsorismertető plakátok az 1952-54-es évekből.
Helyi adó bevallások 1914-1924 (csak két képet tettem fel. Korbuly Imre nevére szólnak aki a Kinizsi u 103. (111.) szám alatt lakott.