Palota a hírközlés területén sem maradt le, ahogy azt az alább cikkekkel illusztrálom. Az első postahivatal 1857.12.11-én kezdett el működni, erről az alábbi hír tudósított (korábban a csekély létszámú község Pest rendkívüli közelsége miatt – s mert nem is volt sok értelme – nem rendelkezett postával):
Budapesti Hírlap 1857.12.15 (286. szám 5. oldal)
Egyelőre nem akadtam nyomára, hol működhetett a posta, egy biztos, hogy a palotai 1-es posta a legrégibb ilyen intézmény, 1857-ben pedig csak Ófalu létezett és a Fő utca környéke, így ha nem is még a jelenlegi épületben, de a közelében működhetett. Az 1914-es Budapesti Czim- és Lakásjegyzékben a Batthyány u. 4. szám alatt szerepel a posta. Így vélelmezhető, hogy ez volt az első (?), a még 1907-ben kért – és tán a 30-as években végre megkapott – kincstári postaépület előtt használt épület. Ezután egy ideig a Bem utcában volt a posta épülete (1929-es címjegyzékben a Bem u. 2-es cím szerepel).
Ide kívánkozik egy frissítés. A Rendőrségi zsebkönyv 1908-as kiadásában már a Bem utcát jelölik meg a posta helyéül. Így a fentiekben említett Batthyány u 4. szám (mely keresztezi a Bem utcát) lehet csak elírás volt, és már az 1900-as évek első évtizedében egészen a 30-as évekig itt üzemelt a posta. Természetesen az sem zárható ki, hogy csak pontatlan valamelyik forrás és az ős posta lett a Batthyány utca – Fő út sarkáról a Pozsony u. – Bem u. sarkára áthelyezve. Az 1922-es Rendőrségi Útmutatóban Bem u. 1. szám alatt szerepel a posta, amely közlés szintén azt mutatja, hogy pontatlanok a meglévő források. Még több forrásanyag szükségeltetik e probléma feloldására.
1935-ben a Budapesti Hírlap közli a távbeszélő névsor átvételi lehetőségek címjegyzékét, azaz a postákat. Akkor már a Fő út 68. szám alatt működött az 1-es posta. (Frissítés: a Posta (Rendeletek Tára a Magyar Királyi Posta részére) 1934-ben már szintén közli az 1-es posta címét.)
Budapesti Közlöny 1902.07.30 (36. évf. 174. szám 2. oldal) – a 2. posta megnyitása. (1903.12.01-i nappal lett ügynökségből hivatal.) 1922-ben a Bethlen u. 94 szám alatt volt az újfalui posta. 1929-ben a Bocskai u. 104. majd 1936-ban már a Rákos út 62. alatt találjuk.
Pesti Hírlap 1907.04.24 (29. évf. 98. szám 9. oldal) – a palotai postát különféle vállalkozók vitték a kezdetektől, akik bolttal rendelkeztek, ők szerződtek a postaigazgatósággal a jogra. 1907-ben már nem lehetett halogatni az önálló épületet a megnövekedett igény miatt.
Pesti Hírlap 1912.09.11 (34. évf. 215. szám 24. oldal) – már 110 éve is gond volt a sebességgel, ez mára sem változott, nap, mint nap tapasztalom
Az Újság 1912.04.07 (10. évf. 84. szám 48. o.) – még egy reklamáló olvasói levél
Kisfaludi Júlia: Postatörténeti kronológia 1867–1900-ig – 1942.01.05-én nyílt meg a Rákospalota 3-as posta a Rákos út 185. szám alatt. Ezt a postát pár éve zárták be, a Rákos út – Wysocki u. sarkán áll az épület (A MÁV-telepen élők már 1934-ben kérték egy itteni postahivatal felállítását). A 4. posta is megnyílt 1946-47 táján a Károlyi Sándor út 41-ben a Közvágóhíd utcai kereszteződésnél. Az 5. posta csak 1975-ben nyílt meg, már Újpalotán.
A Kis Újság 1931.11.15-i száma (44. évf. 260. szám 6. o.) – elképzelhető, hogy a Batthyány utcából a Bembe költözött át a posta, majd innen került a Fő út-Rákóczi u. sarkára. Mindenesetre a postaszekrény valóban mind a mai napig a Leányjavító Pozsony u. – Károlyi S. utcai sarkán áll. Hogy a levélíró által említett Berlin u. melyik mai utca lehet, rejtély…
Magyarság 1935.10.06 (42. évf. 228. sz. 7. o.) – egy vicces eset
Széchenyi-telepen (Pestújhelyen) 1909.10.01-jén nyílt meg a postahivatal, ezzel váltva az addig működött postaügynökséget. A rákospalotai 1-es postát 1959-ben kibővítették és korszerűsítették, 1993-ban újították fel, Schamschula György miniszter adta át ünnepélyesen.
A táviratot (telegram) elektromos úton távírdagéppel, külön erre a célra létesített vezetékhálózaton küldték az egyes felvevőhelyek a másiknak. Hazánkban 1847-ben indult meg a vezetékek kiépítése, 1850-re lett összekötve Bécs-Budapest, a vasút mentén, földalatti kábelen. Morze jelekkel lehetett kommunikálni rajta. Az első ideiglenes palotai távírda felállítására 1852-ben került sor. A gép olyan ritka volt, hogy a mai Főpolgármesteri Hivatalnak otthont adó Károly laktanyából hozták ki Palotára, ahova biztonsági okokból került az első ilyen gép (a szabadságharc után a Pozsonyig kiépített vezetékek ekkor értek el Pestre). Így esett meg, hogy tulajdonképpen Palotán előbb volt működő távírda-szolgáltatás, mint Pesten, mert az összes általam fellelt forrás október 1-jét jelöli meg, mint a pesti távírdai szolgáltatás megindulásának a napját.
Pesti Napló 1852.09.13 (3. évf. 753. szám 3. oldal)
– a palotai hadgyakorlatról és a Park Vendéglőben felállított távírdáról szóló cikk
Pesti Napló 1852.10.05 (3. évf. 772. szám 2. oldal)
– Pestre viszik a távíró készüléket
Hogy mikor kapott végleges távíróállomást a palotai indóház, nem tudom. Első ízben a Magyarország és a Nagyvilág 1865-ben majd másodízben A Hon számolt be róla 1874-ben:
Magyarország és a Nagyvilág 1865.12.17 (1. évf. 12. szám 187. oldal) – ismét Ferenc József látogatása kapcsán tesznek említést a palotai távíróról
A Hon 1874.06.24 (12. évf. 143. szám 2. oldal)
Galgóczy Károly: Pest, Pilis és Solt törvényesen egyesült megye monographiája c. 1877-es munkájában is már, mint távírdával rendelkező helyiséget említi Palotát. A postaépület is kapott a későbbiekben távírót:
Magyar Királyi Posta és Távirda Rendeletek Tára 1899.08.30 (31. szám)
Ezen rendelet is megerősíti, hogy már ekkor volt Palotán telefonszolgáltatás. A legkorábbi adatunk Palota telefonszolgáltatásáról az alábbi cikkből tudható meg:
A Pesti Napló 1895.08.15-i számából (46. évf. 222. szám 12. o.) megtudhatjuk, hogy 3 előfizető volt ekkor Palotán
Az tehát biztos, hogy 1895-ben már volt Palotán magán telefonszolgáltatás, vélhetően az alábbiakban közölt 1894-es nyilvános állomással egyidőben jöttek létre ezen telefonelőfizetések.
Az első ismert palotai telefonszám: Helle Antal kötélgyárának a száma 1899-ből: 1149 – Nos ennyire korán ideért a modern kor. Országh Sándornak is volt 1899-ben telefonja, de nem tudni, hogy a palotai vagy a VI. kerületi címén használta-e. A nyilvános telefont 1894-ben vezették be a palotai postahivatalba, és a következő években szép lassan elterjedt:
Vasúti és Közlekedési Közlöny 1894.01.12 (25. évf. 5. szám 26. oldal)
Távbeszélő hálózatok előfizetőinek és nyilvános állomásainak betűrendes névsora 1906. november
1906-ra tehát az előfizetők alapján megállapítható, hogy végig a Fő úton futhatott egy vezeték a vasúti vágányoktól (Fő úti átjáró) egészen az Olajgyárig. Félúton leágazott a Pozsony utcába is (Leányjavító). Illetve a Bácska utca előtt elágazott a Szentmihályi út felé, egészen Irinyi Pusztáig (ahol kb. a mai szánkódomb van). Természetesen volt telefon a vasútállomáson és a postán is. 1907-ben már volt budapesti telefonszáma a Niedermann Szanatóriumnak (79-72). 1908-ban kapott a Gimnázium is telefon, az övék lett a rákospalotai 10-es szám.
A telefonhírmondó a rádióadás elődjének tekinthető. A rákospalotai elindulásáról itt olvashatunk:
Pesti Napló 1897.10.07 (48. évf. 279. szám 8. o.)
A pestújhelyi postaügynökség ill. posta 1908-tól működött, a legújabb információk szerint 2022-ig. Élt 114 évet:
Budapesti Közlöny 1908.01.28 (42. évf. 22. sz. 2. o.)
Frissítés: A Zsemley Oszkár szerkesztésében megjelent Magyar városok és vármegyék monográfiája 24. kötete Rákospalota és Rákosvidék (Budapest, 1938) c. munka szerint az első posta egy bizonyos Jellner (ez elírás lehet, Fellner) Károly villájában volt, majd 1890-ben került át a hivatal a Vasút (Pozsony) utcába. Az első postamester 1876-ban özv. Radich Béláné lett.