Kerületünk piacainak létrejötte nem nyúlnak vissza sok száz évre. A piactartás joga városokat, mezővárosokat illetett a középkor óta. A palotai asszonyok évszázadokon (de legalább is a XIX. században folyamatosan) át hordták be a terményt Pestre. Az alábbi két cikk illusztrálja azt, hogy a háziasszonyoknak mennyire kényelmes is volt a szinte házhoz menő kofáktól vásárolni még akkor is, ha nem mindig ez volt a legolcsóbb megoldás. Manapság is meg kell fizetni a házhoz szállítás díját. Ugyanakkor sosem az áru minősége volt az, ami néha „kiverte a biztosítékot”, sokkal inkább a kofák rámenőssége és nagy szája.
Fővárosi Lapok 1878.04.30 (99. szám 484. o.)
Magyar Salon 1886 (7. kötet . évf. 422. o.)
Amíg csak Ófalu létezett, mindenki megtermelte a magának valót a portáján, de ha nem, hát cserélt. Ahogy elkezdett nőni a falu és kitelepültek a pestiek, illetve létrejött Újfalu, majd Pestújhely és kisiparosok és gyári munkások, továbbá tisztviselők ezrei telepedtek le, már nem volt kérdés, hogy az ellátásuk piacot, piachelyet igényel.
A helybeli piac igénye és hogy Pesten létrejöttek a vásárcsarnokok és tiltott lett Pest jelentős részén az árusítás, együttesen hozta létre pár éven belül a kerület első három piacát.
Pesti Hírlap 1897.01.26 (19. évf. 26. sz. 11. o.) – bár a cikkíró kemény szavakkal illette a palotai kofákat, a szavak inkább a jó üzleti érzéknek és kereskedelmi vénának szóltak. Kevésbé lehetett válogatni egy házaló kofánál és vélhetően pontos mérlege sem volt. Több, mint valószínű, hogy rákospalotai kofán már közel sem a tényleg rákospalotáról érkező zöldség-gyümölcsárust értették, hiszen a környező településekről hasonló kereskedők is rótták Pest utcáit.
Rákos Vidéke 1901.06.16 (1. évf. 6. sz. 6. o.)
Budapesti Hírlap 1901.12.25 (21. évf. 355. sz. 22. o.)
A fenti két újságkivágásból tehát kikövetkeztethetjük, hol volt az első piac. Rendelkezünk még egy 1911-es dátumbélyegzővel ellátott képeslappal (Forrás: Vatera.hu) és az 1910-12 között készült Székely-féle első térképpel is:
Ha minden információnkat összeillesztjük, akkor megállapítható, hogy a mai Hubay Jenő tér azon sarkán voltak a piac bódéi/asztalai, ahol ma a Bocskai u. 1. szám alatti saroképület előtti csöpp tér van. A piac itt 1901-től kb. 1909-ig működhetett, mert ezután a felépült plébániatemplom és a Jókai és Beller Imre utcák között, a templomkerítés mentén sorakoztak az árusító asztalkák. 1909-től Deák térnek hívták a teret, majd 1914-től lett Hubay Jenő tér.
Az 1927 utáni Székely-féle térképen a templom mellett van a piac helye. A képeslapon, ami 1926 utáni, pedig jól látható egy „stand”. (Kép: saját tulajdon)
Ez a Széchenyi téren működő piac volt a ’30-as években még a nagy piac, a templom oldalától 1927-ben annak háta mögé kerültek az árusok (Megjegyzendő, hogy már 1911-ben szerettek volna itt vásárcsarnokot, de az anyagiak miatt ez sosem valósult meg – Pesti Hírlap 1911.03.15). Kis piacként a Rákos útit emlegették, de már akkor gondolkoztak annak áthelyezéséről is.
Friss Újság 1927.12.17 (31. évf. 286. sz. 4. o.)
Ezen a helyen a második világháború időszakáig működött a piac. Ezt igazolja a Fővárosi Közlöny 1953.09.24-én megjelent (3. évf. 11. szám 9-10. o.) a piacokról és vásárcsarnokokról megjelent lista, mely már nem sorolta fel.
Az első piac után a mai XV. kerületben újabb két piac kezdte meg a működését. Az egyik Pestújhelyen nyílt, a másik a Rákos úton, ahogy a listán szerepelnek is.
Pest-Pilis-Solt-Kiskun Vármegye Hivatalos Lapja 1908.04.16 (6. évf. 16. sz. 165. o.)
A Széchenyi-telep piaca ezek szerint 1908 után, valamikor 1909-10 körül nyílhatott meg. Az 1910-12-es Székely-féle térképen már szerepel a Piac-tér. A későbbiekben cca. 1954-ig Kálvin-tér a tér neve, majd Cservenka térnek hívták, de a piac ekkor is folyamatosan működött. 1990 után a teret Sztárai Mihályról nevezték el, a 2000-es évek legelején szűn(hetet)t meg a piac.
A Rákos úti piac létrejöttének körülményei nem ismertek, véleményem szerint 1905-6 körül már működhetett. Újfalu folyamatosan épült ki északról dél felé, 1905-ig már a Dugonics utcáig kiépülhetett a környék, hiszen 1907-től kezdték építeni a MÁV-telep első földszintes házait, melyek a Dugonics-Wesselényi utcától már délre feküdtek a Rákos út mellett.
Képeslap 1910-es datálással (Forrás: Vatera.hu). A kép 1907 után készült és a baloldali üres területen (ill. azon a részén az utcának, ami nem látszik, mert a kereszteződéstől északabbra fekszik) helyezkedtek el az elárusító bódék.
Ezen az 1941-es térképrészleten jól látszik a piac akkori helye, a Rákos út és a Dessewffy utca találkozásánál.
Esti Hírlap 1960.09.08 (5. évf. 212. sz. 4, o.)
Bár a pontos dátumot nem találtam meg, a cikkből vélelmezhető, hogy 1960-61 fordulóján megnyithatott meg a csarnok. Ezzel egyidejűleg parkosították a a Rákos út-Dessewffy utcai csomópontot. A most már Wesselényi utcai piacnak hívott csarnok cca. 2009-ig működött teljes egészében piacként, akkor átalakították, szupermarket létesült benne és most így „közértként”-piacként funkcionál tovább (címe: Wesselényi u. 1-3). Ez a piac, mint jogutódja a Rákos úti piacnak, a leghosszabb ideje működő piacunk, 2020-ban nagyjából 115 éves.
Palota és Pestújhely határán is nyílt később egy piac, mely a korabeli Erzsébet királyné útján létesült. 1933.08.26-án szombaton nyitott meg. Még valószínűleg ebben az évben Kolozsvár utcának nevezték el az Erzsébet királyné útjának a Palotára eső szakaszát (mai címe: Kolozsvár u. 48-50). Mint Fekete Józseftől, a Rákospalota Anno Képei csoport tagjától megtudtam, sokáig vámi piacnak is hívták, mert a körvasút szuglói oldalán állt 1900 óta a vámépület (Budapestet és Rákospalotát a körvasút választotta el) ezért a kereskedők megvehették ill. eladhatták még a palotai oldalon a portékát, amivel anyagi előnyre tudtak szert tenni.
Új Nemzedék 1933.08.25 (15. évf. 192. sz. 5. o.)
Részlet a Szerelem Csütörtök c. 1959-es filmből. 5:43-6:02 között láthatjuk benne a Kolozsvár utcai piacot. A kék mellényes és piros szoknyás kofa Fekete József nagymamája, Bekó Györgyné, sz. Varga Ilona. Fekete József a többgenerációs zöldség-gyümölcsáru famíliának a tagja, akik árultak – ahogy a filmen látható – a „vámi” piacon, a Rákos úti piacon, majd a Wesselényi utcai csarnokban is, sőt még több helyen is Palotán.
A legújabb piacunk pedig a Nyírpalota út és Páskomliget utcák kereszteződésénél (a Nyírpalota út 52. alatt) elhelyezkedő újpalotai vásárcsarnok, amely 1974. márciusában készült el és azóta is kiszolgálja Újpalota lakosságát.
Népszava 1974.02.17 (102. évf. 40. sz. 4. o.)
Népszabadság – Budapest melléklet – 1999.03.08 – látható, hogy a XV. kerület rendelkezett az ezredfordulón még a legtöbb piaccal, szám szerint néggyel. Ekkora hagyománya volt a piacnak Rákospalotán.
Utóirat: volt a Sződliget-Fő út-Pázmány Péter utca hármas kereszteződésnél, az Árpád-úti felüljáró alatt egy „kínai” (ill. a cég után: Novák) piac az 1990-es évek elejétől 2013-ig, de ez nem zöldség-gyümölcs piac volt.
Kiegészítések
A cikk megírását követően két újabb adattal is ki tudom egészíteni a kezdeteket.
- A Magyar Városok és Vármegyék Monográfiája XXIV. Rákospalota és Rákosvidék (Szerk.: Zsemley Oszkár) című munkában ez olvasható: „1887.07.26-án a képviselőtestület egyhangúlag kimondja, hogy R.Palota hetivásár tartási joggal felruházott községben a nem helyben lakó iparos is jogosítva legyen iparkészítményeit eladni. A hetivásárok szerdán és szombaton tartatnak. A piac helyéül a Vasút ucca jelöltetett ki, a Rókai-féle háztól kezdve a régi Temető-utcáig, vagyis a mai Andrássy-utcáig. Az ucca feltöltendő és a házak előtt egy csatorna nyittatik, amelyen keresztül a felesleges víz lefolyhat. A heti vásár megtartása 1887. év Szent Mihály napján veszi kezdetét.”
A mai Pozsony utca Lóvasút és Szövőgyár utcai szakszán, az utca páros oldalán helyezkedtek el tehát vásárnapon a kofák és ez volt az első kijelölt piaca Rákospalotának.
- A Hubay téri piac pedig nemcsak a Bocskai utca torkolatánál helyezkedett el, hanem a későbbi Vigadó majd Városháza helyén, melyet az alábbi 1907-09 között készült képeslap igazol, ahol az akkor Tavasz, ma Bácska utcát látjuk, jobbra a kofákkal:
