Rákospalota népességének alakulása

Az alábbiakban gyűjtöttem össze az egyes forrásokban közölt népességi adatokat, hogy képet kaphassunk szűkebb pátriánk gyarapodásáról. A török hódoltság utolsó éveiben ürült csak ki a falu az ostrom miatt, utána (részben) visszaköltöztek a jobbágyok, ugyanez történt a Rákóczi-szabadságharc idején is. Az adófizetők a telkes jobbágyok, azaz az adófizető családfők voltak, feleség, gyermekek, cselédek ezekben az összeírásokban nem szerepeltek. Több adat ellentmondhat egymásnak, illetve mai szemmel pontatlan. Az 1950 előtti kerületre vonatkozó létszámadatokat visszamenőleg számolta ki a KSH az új kerület határait figyelembe véve. Mivel 1950-ig sokszor változott Rákospalota területe, én mindig a korabeli számlálási adatokat tüntettem fel.

ÉvRákospalotaPestújhelyXV. kerületForrás
1690néhány adófizető2
169617 adófizető2
169927 adófizető2
170137 adófizető2
170342 adófizető2
171525 adófizető2
172843 adófizető2
174475 adófizető2
1746594 fő2
1760104 adófizető2
1781880 fő2
1782834 fő2
1784/1787892 fő2
18041155 fő2
18161044 fő2
18231363 fő1
18261204 fő2
18281424 fő2
18371541 fő1
18411519 fő2
18461523 fő2
18511543 fő2
18572602 fő1
18692948 fő2
18703458 fő1
18804105 fő1
18906264 fő1
190011744 fő1
191025147 fő5547 fő1
192036008 fő7896 fő1
193042949 fő11340 fő2
194149035 fő11736 fő2
194956496 fő3
195059879 fő2
196061558 fő2
196263344 fő2
196463755 fő2
196663708 fő2
197062664 fő3
1980112810 fő3
199095593 fő3
200185232 fő3
201179645 fő3
201480287 fő3
202176875 fő3
202277037 fő3

1) Szabó Tivadar és Strauch Árpád: Rákospalota monográfiája (1927) – az ebben megjelölt források: Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai, Fények Elek: Magyarországnak és a hozzácsatolt tartományoknak mostani állapotja statisztikai és geográfiai tekintetben, Galgóczy: Pestmegye monográfiája.

2) Dr. Czoma László szerkesztő: Tanulmányok Rákospalota-Pestújhely történetéből (1974) – az ebben megjelölt források: Galgóczy, Consriptiones dicales 1696 (OL), Dicalis Conscriptio 1699, 1701, 1703 (PmL), Népesség összeírások 1774-1784 (PmL), Summarium popularis conscriptionis 1804-1836 (PmL), Schematismus venerabilis eleri dioecesis Vaciensis, Regnicolaris 1828 (OL), KSH.

3) KSH, saját gyűjtés.

Rákospalota népessége a XVIII. században (az adófizető jobbágyok számát 7-tel szorozva kapjuk meg nagyságrendileg a település létszámát)

A görbén jól látszik, hogy a Rákóczi-szabadságharc visszavetette a népességet, ahogy korábban a török fennhatóság utolsó éveiben is elmenekültek a faluból az emberek. Évente kb. 10, tízévente mintegy 100 fővel gyarapodhatott Öregfalu ezekben az években.

Rákospalota népessége a XVIII. sz. közepétől a XX. sz. közepéig

A népességnövekedés 1850-ig továbbra is az évi 10 fős, évtizedenként pedig 100 fős volt. A szabadságharc lakosságcsökkenést hozott, de utána a vasút léte elkezdte vonzani a betelepülőket is. Káposztásmegyer elvesztése a paraszti életmód átalakulásával járt, megindult a zöldség- és gyümölcstermesztés. A1850-1870 közt évtizedenként 1000 fővel gyarapodott a falu. Az 50-es években elindult a saját posta és az olajgyár is. Az Alvég után kialakult a Felvég és kelet-nyugati irányba is megindult a falu terjeszkedése. Az 1870-es évektől a lóvasút adott újabb löketet, erőre kapott az Újpestre történő ingázás. Az 1870-90 közti években már évtizedenként 1400 fős gyarapodás volt jelen. Ekkor jött létre Újfalu és a bérmunkások, iparosok letelepülésével exponenciálisan növekedett már Rákospalota népessége.

A XV. kerület népességének alakulása

A II. világháború alatt kb. a népesség 10%-a menekült el, halt meg, vagy deportálták. A kerület 1950-re érte el újra a 60 ezres népességet. 1960-ig évi 500 fő mindösszesen a lakosság létszámának emelkedése, a következő dekádban, 1970-ig pedig gyakorlatilag stagnált a népességnövekedés. 1970-től elkezdték építeni Újpalota városrészt, ami hatalmas népességnövekedéssel járt, a több, a mintegy 15 ezer új lakás 50 ezer új lakót jelentett. 1980 után a teljes magyar társadalom elkezdett fogyni, ez figyelhető meg a kerület népességében is. Új lakások már nem épültek olyan mértékben, hogy az a lassú fogyást érdemben ellensúlyozni tudta volna.

Pestújhely népessége

Pestújhely, mint Széchenyi-telep jött létre 1896-ban, a parcellázások és építkezések miatt az első 15 évben kialakult egy 5000 fős népesség. A község észak, nyugat és dél felé nem tudott fejlődni, hiszen Palota és Zugló közrefogta. Az 1910-es évektől 20 év alatt duplázta meg a népességét a területének teljes kiaknázása mellett. Csak családi házak épületek, se mezőgazdasági, se ipari létesítmény nem született, főként polgári családok, iparosok költöztek ide.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük