Kaffka Margit és a palotai erdő

Rolla Margit: Kaffka Margit. 2. Út a révig (A MTAK közleményei 12. Budapest, 1983) című tanulmányában az alábbiakat írja:

“Kaffka Margit anya lett. Az író Kaffka Margit az anya hangján 1906 óta néhány szép gyermekéhez szóló verset írt . Az egyik: Lackó, megjelent 1906-ban A Hét II. köt. 510. oldalán és a Kaffka Margit könyvében, utóbbiban a Petike utazik c. vers is, valamint a Bölcsődal, amelyet később a Szerda 1907. 1. sz. 24. oldalán is közöltek. (Ez a Szerda rövid
életű lap volt, mindössze hét szám jelent meg belőle. Ambrus Zoltán, Ignotus és
Meller Simon voltak főszerkesztői.)
A nő friss öröme volt a gyermek. Az író pedig dolgozott.
Csakhogy — nemsokára újra jött a nyugtalanság és a láz.
Mindenképpen Pestre akart jutni, s ez végre sikerült is. Fröhlich Brúnót kinevezték Budapestre a Földmívelésügyi Minisztérium erdészeti osztályára erdőmérnöknek. Kaffka Margitot pedig — a derék Gönczi Mór segítségével, — aki azóta már miniszteri osztálytanácsos lett , — áthelyezték az újpesti Polgári Leányiskolához, tanítónőnek.
1907-ben Újpestre költöztek. Egy kis földszintes házat béreltek ki, kiskerttel és ott éltek gyermekükkel (Baross u. 26. ). A minisztérium messze, de az iskola közel volt.
Abban az iskolában tanított akkor Herrer Cézár festőművész felesége, a nagybányai Drumár Alexandra is, akivel meleg barátságot kötött.
Érdekes véletlen, hogy ugyanakkor abban az iskolában volt tanár Babits Mihály is, de vele ott soha sem találkozott. (Azért nem találkoztak, mert Babits a mai Könyves Kálmán, az akkor Újpesti Magyar Királyi Állami Főgimnázium tanára volt – saját megjegyzésem.)
Herrernével annál többet volt együtt. Bár Fröhlich nem kedvelte. Azt mondta: “Ó a Margit rossz szelleme.” Haragudott Kaffka Margitra, mert eljárt délutánonként a Bristolba, a Nyugat-társaságba, azért meg különösen, mert Herrerékkel elment vacsorázni a Fészekbe.
Herrernével járt a Galilei-körbe is. Ámulva hallgatták, hogy mit és mennyit tudnak a fiatalok.
“Azt hittük, — mondta nekem Herrerné —, hogy mi nagyon sokat tudunk, de ott rájöttünk, hogy még rengeteget kell tanulnunk.”
“Te csak ne tanulj, — intette le Kaffka Margit —, tanulni csak nekem kell.” 1907. július 5-től 1910 szeptemberéig volt tanár ebben az I. sz. Polgári Leányiskolában, ahol magyart és földrajzot tanított.”

Nos Herrerék, akikkel Kaffka összejárt jómódú família voltak. Herrerné Kaffkával egykorú volt és ugyanakkor szültek. Palotán a Villasor 12/13-ban laktak. Ez a mai Vécsey utca végén található ház (Vécsey K. u. 100.) akkor még Palotához tartozott, később csatolta el ezt a területet is Újpest. A ház tán kétszáz méterre van az Újpest-Rákospalota vasútállomástól, ahonnan vasúton negyed óra alatt bent voltak a városban.

Rolla Margit tanulmányában a 38. oldalon ezt írja:

Tehát Osvát Ernővel is a palotai erdőbe járt ki, és később a szerelmi bánata miatt nem tudott elmenni barátnőjéhez, volt kolléganőjéhez, hiszen akkor a Villasor a palotai erdő szélét jelentette, a mögött terült el a százéves fákkal teli pagony. Második férje Bauer Ervin orvos Balázs Béla (Bauer Herbert) testvére volt, akiről szintén sejtjük, hogy ez idő tájt megfordult Palotán Bartóknál. Kaffka 1918 decemberében spanyolnáthában halt meg. Nem sokkal halála előtt írta utolsó levelét az anyjának, melyet Radnóczi Miklós közöl Kaffka Margit művészi fejlődése c. doktori értekezésében. Ennyire megmaradt benne a falusi Palota:

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük