Buza Péter Palotai tegnapok c. munkájában két képeslapot említ, ami Bartók palotai tartózkodását igazolja. Egyet írt az édesanyjának Palotára 1907.07.05-én, egyet pedig írt Dr. Sebestyén Gyulának 1907.10.09-én, ezt pedig Palotáról küldte. A mai Sín (korábbi nevén: Mária) utca 15-ös számú házon régóta ott díszeleg az emléktábla: 2004-ben, halálának 59. évfordulóján avatták fel.
Az alábbiakban közlöm a még fellelt palotai Bartók-jelenlét forrásait:
1. A Magyar Néprajzi Társaságban 1905-ben tűnik fel Bartók neve, mint Kolozsvárott, 1906-ban meg mint Pozsonyban élő tanárjelölt. 1908-ban már mint a Zeneakadémia, Liszt F. tér tanára szerepel a tagnévsorban. 1907-ben is előkerül, csak elírás miatt nem Bélaként, hanem Györgyként nevesítik. Neve mellett ott a „Zeneakad. tanár, Rákospalota” titulus. Bartók György filozófus tanárral keverhették össze, ki szintén ekkor lett tanárrá Kolozsváron.
2. Bartók nagynénje Voit Mária Irma (1849-1941) volt. A családdal élt együtt, amolyan házvezetőnőként és 8 évvel volt idősebb Bartók édesanyjánál Voit Paulánál. A húg korán elvesztette a férjét (id. Bartók Bélát), nővére segített az árván maradt gyermekeket nevelni. A két Voit lány csak németül beszélt egymást között valószínűleg, a Voitok felvidéki (Nyitra m.) származásúak voltak. Ebben a hirdetésben egy lakást keresnek:
3. Bodon Pál a kecskeméti zeneiskola igazgatója volt, ő vele készült 1948-ban egy cikk (az alábbi pár oldalban olvasható) Bartókkal történt találkozásairól. Ebben is szerepel Bartók rákospalotai otthona, sőt kiderül belőle, hogy itt írta „Az este a székelyeknél” című darabját. Bodon visszaemlékezése szerint még 1908-ban is Palotán lakott Bartók.
4. Az Újság 1907.05.19-i számában (5. évf. 119. szám 60. oldal) közlik az előző napi Budapestre érkezett ismert emberek névsorát, szállodánként lebontva: a Royal Nagyszállóba érkezett Bartók B. Rákospalotáról.
5. A Bartók Emlékház összeállítása szerint 1907. novemberétől 1911. májusáig lakott Bartók a Teréz körút 17-ben, ahol pár lakásra tőle lakott Bauer Herbert, a későbbi (1913-tól új nevén) Balázs Béla is. Balázs Béla írta a Kékszakállú herceg vára c. misztériumot, melyet Bartók 1911. márciusától 1911. szeptemberéig zenésített meg. Bauer Hilda visszaemlékezéséből (1955) közlök részletet (Bauer Hilda: Emlékeim-Levelek Lukácshoz – MTA Filozófiai Intézet, Lukács Archívum, 1985):
A visszaemlékezésből kiderül, hogy a Kékszakállút Bartók ekkor már jól ismerte és szerette. Kodályt 1905-ben, Bartókot 1906-ban ismerte meg Balázs Béla a népdalgyűjtések kapcsán. Gyakori vendégek voltak egymás otthonaiban és Balázs hol Kodállyal, hol Bartókkal is elutazott hosszabb idejű külföldi nyaralásra és tanulmányútra. A „Kékszakállú” a hozzáértők szerint rokonságot mutat az 1906-ban Ady által írt „A vár fehér asszonya” c. költemény hangulatával. Egyetlen cikket találtam arról, hogy állítólag a „Kékszakállút” Balázs Rákospalotán írta. Úgy képzelem, hogy Balázs lakhatott pár hetet 1907. nyarán Bartókéknál Palotán és ekkor írhatta a művét. Nem zárható ki, hogy az állítás igaz, még akkor sem, ha egyelőre nem találtam hiteles forrást igazolandó a cikkíró állítását (megjelent a Szekszárdi Vasárnap 2008.02.17-i (18. évf. 6. szám 15. oldal) számában:
Reménykedhetünk abban, hogy egy alaposabb kutatómunka, vagy a tömeges digitalizáció révén fel fog bukkanni olyan forrás, mely bizonyíthatja egyértelműen, hogy a fentebb említett két mű rákospalotai keletkezésű. A fenti forrásokból azt viszont ki is sejthetjük, hogy Bartókék nem csak a 1907. májusa és októbere között – ahogy ez az Emlékház gyűjtésében szerepel – laktak Palotán. Akár pár hónappal többet is Palotán tölthettek, úgy 1907. májusa előtt, vagy 1907. októbere után, bár ennek ellentmond, hogy valóban próbálkoztak (vagy a tulaj próbálkozott) már októberben a ház kiadásával.
Budapesti Hírlap 1907.10.01 (27. évf. 233. sz. 30. o.)
Az Ország-Világ 1907.05.12-án (28. évf. 19. sz. 372. o.) hasábjain megjelent képe