Május 26-án lett volna 80 éves, író, költő, műfordító, pedagógus, népművelő, a cigányság jeles alakja, akit talán a legtöbben akkor láttak (ill. akkor hallottak róla) először, amikor pár éve egymásnak főztek ismert emberek az egyik kereskedelmi tévé műsorában. Egy éve hunyt el. Annak apropóján szeretnék megemlékezni munkásságáról, hogy 1972-ben képesítés nélküli tanítóként az akkor épült újpalotai „lila iskolában” kezdődött el pedagógusi pályája. A „lila iskola” most a László Gyula Gimnázium és Általános Iskola nevet viseli. Az alábbi cikk Choli bácsival készült még 1976-ban:
Talán majd, ha azok a döntéshozók – akik jelenleg is csak a pedagógusi szakma szétverését és az iskolák lerohasztását tartják feladatuknak – lecserélődnek és jönnek az újra tenni akaró és a gyerekek fejlődését és tanítását szem előtt tartó tisztességes hivatalnokok, akkor tűnhetnek fel újra a „Choli bácsik” is, akik nélkül a roma kisebbség felzárkóztatása kivitelezhetetlen és még mindig fényévnyi távolságú feladat. Ha nem kallódik majd el a tehetség és a szegénység nem üldözéssel fog együtt járni, akkor fogja látni a többségi társadalom, hogy mennyire hálás és kifizetődő feladat az oktatásba erőt és energiát feccölni. Mert cigányozni a legkönnyebb….