Kutatásaim alapján Rákospalotán élt és működött, majd bukott le az első ismert magyar bélyeghamisító. Mindez 1880-ban történt. Időrendben beollóztam pár cikket, amikből kiderül néhány érdekes részlet az ügyével kapcsolatban:
Fővárosi Lapok 1880.04.30 99. szám 496. o.
Fővárosi Lapok 1880.05.05 103. szám 515. oldal
Politikai Újdonságok 1880.05.05 26. évf. 18. szám 218. o.
A Hon 1881.04.05 19. évf. 94. szám 2. o.
A Hon 1881.04.12 19. évf. 101. szám 2. o.
A Fortuna börtön a Várban volt, a mai Fortuna u. 4. szám alatt. Niedermann Gyula pedig az az orvos volt – és akiről később szanatóriumot neveztek el Pestújhelyen a mai Őrjárat utcában – a Lipótmezei Országos Tébolyda igazgatója volt 1884-1899 között. Vélhetően az 1871-es, 1874-es réznyomatokat és az 1874-es színesszámú krajcárost hamisíthatta. A tudósítás is lehet pontatlan, mert ebből az időből nincs tudomásom 5 Ft-os névértékű bélyegről. A világ ismert bélyeghamisításainak szentelt honlapon több hasonló bélyegképet is megtekinthetünk ebből az időszakból: http://stampforgeries.com/forged-stamps-of-hungary/
Megkérdeztem Glatz István igazságügyi bélyegszakértő urat, hogy kijelentésem, miszerint Kiss János az első magyar bélyeghamisító, megállhatja-e a helyét? Se megerősíteni, se cáfolni nem tudja – szólt a válasza. Ő elsősorban a produktumokkal, azaz – jelen esetben a hamis – bélyegek azonosításával, azok tulajdonságaival, illetve a katalógusokban történő nyilvántartásba vételével foglalkozik. A legritkább esetben derül ki a hamisító kiléte. Válasza számomra azt jelenti, hogy mindaddig, míg egy korábban működött magyar hamisítót nem találunk, tekinthetjük Kiss Jánost az első ismert magyar bélyeghamisítónak.
Ide kapcsolódik, hogy az egyik legismertebb bélyegtervező, Varga Pál is Rákospalota szülötte. Életrajzát itt találják: https://hu.wikipedia.org/wiki/Varga_Pál_(grafikus) .
Kiegészítés: Tamáska Ábrahám háza, ami a 358-as számot viselte a mai Karácsony Benő parkban volt, ahol a gördeszka pálya található. E helyütt végezte tehát főszereplőnk a hamisítást.