A Fő út 2. és lakói

Azt minden palotai tudja, hogy a Fő út 2.-ben lakott egy évig Babits Mihály, és erről emléktábla is tanúskodik a ház kapuja mellett. Innen járt az újpesti Könyves Kálmán (akkor: Magyar Kir. Áll. Főreál-) Gimnáziumba tanítani. Több olyan személyt is sikerült most azonosítani, akik e házban éltek, íme:

Reich Samu és Miklós, Reich Zsiga és Aladár, továbbá Reich Stefánia

Reich Samu és Schönwald Róza 1880-ban házasodtak össze Palotán (HU BFL – VII.211.a – 1880 – 0489), az akkori címük azonban nem ismert. A legkorábbi adatunk Reichékre az 1898-as Hiteles Cím- és Lakjegyzékből való, Samu a Fő út 2-ben míg Zsiga a Kossuth u. 6-ban volt fűszeres. Az 1896-os palotai csatornázási térképen a Fő út 2. a bejárati kapu irányából nézve egy U alakú földszintes épület volt. Zsigmond “ingatlanos” is volt,

Budapesti Hírlap 1901.06.01 21. évf. 148. sz. 35. o.

Hogy milyen rokoni kapcsolat volt Samu és Zsiga között? Mivel mindkettejük apja Reich József volt, így vélhetően fivérek voltak (főleg, hogy mind a ketten 1847 körül születtek). Samu pozíciót is vállalt, 1902-ben pl. a Rákospalotai Izraelita Ortodox Fiókhitközség képviselője volt. 1906.03.06-án az izraelita kórházban Samu 59 évesen meghalt. Búzafalváról származott (ma Kassamindszent része, ami 10 km-re van Kassától). Zsiga 1917.11.12-én hunyt el 70 évesen, neje Pick Johanna volt. Zsiga fia Aladár 1921-ben vette el az újpesti Singer Arankát. Volt városi képviselő is, neje pedig az Izraelita Nőegylet képviselőjeként tevékenykedett. Aladár egészen a II. világháborúig vitte a Kossuth u. 6. szám alatti boltot mely 1874 óta állt fenn, Auschwitzban halt meg.

Magyar Lloyd 1906.05.05 26. évf. 18. sz. 1. o. – Samu halála utáni árverezés

Visszakanyarodva Samuhoz és a Fő út 2-höz, fia Miklós örökölt. Itt született Palotán 1884.11.05-én (bejegyzése az újpesti zsidó anyakönyvben található). 1910.03.26-án Palotán vette el Király Stefániát, Király (Kőnig) Gyula és Wald Leontin lányát. Ez azt is jelenti, hogy Dr. Erdődi Ármin tanár pont azért kapott a Fő út 2-ben “menedékjogot”, mert Stefi a rokona volt. A Király-Wald szülők Imre fia 1917-ben Freudenfeld Fridát veszi el, lányuk Ilona Gutmann Richárdhoz megy hozzá 1918.12.01-jén. Mindkét pár a Fő út 2-ben lel otthonra. Mindezekből kitalálható, hogy a zivataros években mennyire összetartottak a rokonok és hogyan segítették egymást. Miklós és neje, Stefánia a II. világháborúban eltűntek, csak 1963-ban nyilvánították halottá őket Dózsa György út 2 szám alatti lakosként (XV. ker. halotti anyakönyv 1964.11.04 és 12) visszamenőlegesen 1944.08.15-i dátummal. Miklós 1924-től értékpapír-kereskedésbe fogott, telefonszáma: Rákospalota 28 volt. Miklóséknak egy fia ismert, az 1911.02.26-án született Endre. Ő miután nem vették fel az orvostudományi egyetemre Olaszországba ment és Milánóban végezte el az egyetemet. Kalandos életét az Orvosi Hetilap 1980.06.15-i (121. évf. 24. sz. 2459. o.) számában olvashatjuk:

Sok könyve jelent meg, többek közt a fenti Egykori Doctori Dissertatiók, a Nagy Magyar Orvosok valamint a Varázsló, Kuruzslók, Szellemidézők című könyvek.

És akkor még egy rokon: Reich Sarolta, aki korábban Róna Ignác neje volt, és aki az 1905-ben Kanitz Fülöp örököseivel szembeni követelését eladta csepeli Weiss Manfrédnak (HU BFL – VII.193.a – 1905 – 0666) szintén itt lakott. 1907.06.02-án hozzáment a 8 évvel fiatalabb Uborka Mihály kereskedőhöz a Tavasz utcába. Uborka volt az egyik tanú Reich Miklós esküvőjén 3 év múlva. Róth Ignác abonyi kereskedő 1903-ban magyarosított Rónára, 1893.06.28-án vette el a palotai születésű Saroltát itt Palotán, az újpesti rabbi adta össze őket. Elképzelhető, hogy Sámuel első házasságából levő lánya volt Sarolta. Róna (Róth) Ignác egyébként a Kossuth u. 2. (Fő út 1.) szám alatti boltot vitte (ami ma is “sarki fűszeres”), 1904.01.19-én hunyt el.

A Reich család tehát legalább 1898-1944 között a Fő út 2 címen élt. Véleményem szerint az önkormányzati értéklapon szereplő 1905-ös dátumnál később, 1908-11 között épülhetett a bérház a régi földszintes helyén, mert 1911-es a törlesztési terve, márpedig azt hitelfelvétkor készítették (HU BFL – VII.222.a – 1911 – 0110)

Dr. Kohn Jakab ügyvéd és fia Ádám László

Váczi Közlöny 1894.03.25 16. évf. 12. sz. 4. o.

1862-ben születhetett. Nejével Neuwirth Gizellával még Vácon házasodtak össze, fiuk (Ádám vezetéknévre magyarosított) László is még itt született 1897.03.15-én. A Budapesti Közlöny 1900.03.06-i száma számol be arról, hogy Kohn Jakab a székhelyét Vácról Rákospalotára tette át. Sok pozíciója volt a községben. Már 1902-ben alapítója Jónás Emillel, Schwarz Adolffal és Bossányi Györggyel a Rákospalota Községi Korona Egyesületet (mint szövetkezetet). Elindította a Rákospalotai Közlönyt is. Jogásza a Rákospalotai Községi Takarékpénztár Rt-nek. Fentebb láthattuk, hogy Kohn volt az eljáró ügyvéd Reich Samu halála után is, ahogy a szintén ismert Feith család vagy akár Vághó Ferenc ügyében is képviselt. 1911-től beszáll a Szikra Műmárványipar Rt.-be is (Eckstein Izidor, Berényi Jenő és Fejér József mellé társnak). Ekkor az ügyvédi kamarában csak ő és Cserba Elemér dr. voltak Rákospalotáról tagok. A harmadik jogász Láday Lóránt volt, aki viszont hirtelen 31 éves korában 1912-ben elhunyt. Ő Pest vármegye tb. főügyésze volt. Az ő hagyatékát is Kohn rendezte, akivel még halála előtt közös irodát nyitott. Láday ekkor már a Fő út 2-ben lakott. Az ügyvédi iroda a 9-es telefonszámon volt elérhető. Mivel 1911-ben még Láday az Erzsébet utcában lakott, így ez is azt támasztja alá, hogy a Fő u. 2-es épület nem sokkal 1911 előtt, vagy az évben épülhetett, hiszen egy ügyvédi iroda mi másért költözött volna a villákkal teli Erzsébet utcából a Fő út sarkára. Csak azért, mert ez egy emeletes ház volt, mely a környéken tiszteletet követelt. Kohn is az Erzsébet utcában lakott, 1914-ből van az első forrásunk, hogy már a Fő út 2. a címe. Ekkor már virilis polgárként volt nyilvántartva. Haláláig már a Fő út 2-ben élt. Neje 1920.08.19-én mindössze 45 évesen halt meg. A Váci Múzeum javára tett egy nagyon komoly adományt neje halálának emlékére. A város Kohntól vette meg azt a telket, amelyen a mai Sződliget utcai iskola fekszik.

Palota-Újpest 1932.04.30 12. évf. 18. sz. 3. o.

Kohn Jakab bizonyíthatóan 1914-32 között lakott a házban. Kohn fia, László 1914-ben még 17 évesen váltott nevet (BM. 47277/1914), majd 1925-ben a Ferencvárosban házasodott, statisztikus, majd újságíró lett. 1928-32 között a Pesti Naplónál volt, majd a Népszava és a Népakarat munkatársa lett. A II. vh. után a Szocializmus majd a Gazdaság folyóiratoknál volt, majd 1948-61 között a Népszava külpolitikai rovatvezetője volt. 1976-ban hunyt el, Farkasréten van eltemetve. Ádám Lászlóról is elmondható tehát, hogy erőteljesen kötődött a baloldalhoz. Több művet is írt:

Könyves Tóth Péter tizenkét találkozása a Nővel – novella 1926

  • Szocializmus és a kisparasztság (Szocializmus, 1947)
  • Új újítómozgalom és a műszaki fejlesztési terv kölcsönhatása (Többtermelés, 1951)
  • Mibe kerül? Fogyasztói árpolitikánkról (Budapest, 1964)
  • Miből élünk? A nemzeti jövedelem termeléséről és felhasználásáról (Budapest, 1965)

Dr. Erdődi Áron Ármin tanár, filatélista

1868.03.26-án született Kassán. Wald Kálmán és Friedmann Leonóra gyermeke, izraelita vallású. Névváltoztatását a BM. 47245-89 sz. rendeletével engedélyezte számára 1889-ben. 1895-ben már gyakorló tanár a Magyar Királyi Tanárképző Intézet Gyakorló Főgimnáziumában (ez a mai ELTE Trefort Ágost Gyakorló Gimnázium), latint tanított. Bölcsészdoktori címet szerez. 1896-ban a Magyar Pedagógiai Társaság tagja lett. 1896-ban a mai Szlovákia területén fekvő Vágújhelyi Izraelita Reálgimnáziumba helyezik, ahol magyart és németet tanít. 1897-ben már tagja a Magyar Philológiai Társaságnak. 1898-ban már történelmet és szépírást is tanít, vezető tanárrá nevezik ki. 1900-ban már földrajzot is tanít. 1904-ben a Budapesti Naplóból értesülünk, hogy a Hungária Magyar Bélyeggyűjtők Körének a tagja. 1905-től állami és rendes tanár kinevezést kapott. 1909-ben igazgatóhelyettes már. 1910-ben Az Újság arról cikkezik, hogy tagnak jelentkezett a már említett Hungária Magyar Bélyeggyűjtők Körébe, ezek szerint korábbi tagsága csak ideiglenes lehetett, vagy nem lett állandó tag. 1913 tavaszán sokat betegeskedett. Vágújhelyen született az öt gyermeke (Endre, László). A világháború miatt menekült státuszú tanár lett. 1919-ben már Budapesten találjuk. 1919. február 17-én felesége Faktor Hermina 42 évesen elhunyt, Farkasréten temették el. Az év 07.22-én Endre fiát villamos gázolta el, a sors furcsa fintoraként a Hermina úton. Részt vett a tanácsköztársasági szervezkedésekben ezért 1919 őszén 4 másik tanárral együtt eltávolítására került sor, ekkor a V. kerületi Magyar Királyi Állami Berzsenyi Főgimnáziumban tanított (ez a mai Berzsenyi Gimnázium). Abban a büntetőügyben volt vádlott, amiben többek közt Dr. Gorzó Nándor is (HU BFL – VII.18.d – 13/1876 – 1920) is – aki akkor rozsnyói tanár volt és – aki szintén Palotán “kötött ki”. 1919.12.11-én a VI. kerületben elveszi Weit Ilonát, ekkor már a Fő út 2-es címet adja meg lakásaként. 1920 nyarán elfogatóparancs volt ellene a szervezkedésben való részvétele miatt. Örökre eltiltották a tanítástól, otthoni óraadásból élt meg.

Palotán beleveti magát a filatéliába, mely ekkor már nyilván megélhetést is biztosított a számára, 1927-től már nyugdíjat kapott. 1931-ben még szerepel a PPSK vármegye általános ismertetője és címtárában, az évben költözött el a V. ker. Csáky (a mai XIII. Hegedűs Gyula) u. 3-ba. 1944.03.11-én hunyt el, akkor már a II. ker. Olasz (Szilágyi Erzsébet) fasor 3-ban élt. Erdődi tanár úr tehát 1919-1931 között élt az épületben.

Elismert filatélista volt. előadóként, szerzőként is jelen volt a honi bélyeggyűjtésben:

Philatélia 1924.02.01 10. évf. 2. sz. melléklet 3. o.

Budapesti Hírlap 1925.03.08 45. évf. 55. sz. 23. o.

Az Újság 1927.05.01 3. évf. 98. sz. 46. o.

Jakó János: Az 1931-es Budapest-Nyíregyháza-Budapest légipostajárat első napjának néhány filatéliai emléke – a filatelisták mikor egyedi bélyegzéseket szerettek volna szerezni, akkor kollégának, vagy maguknak adta fel levelet.

Munkái:

  • Az 1871-1920. kiadású magyar postabélyegek árjelző kézikönyve, megjelent: 1923
  • A magyar postabélyegek árjelző kézikönyve különös tekintettel a vízjelekre, fogazásra és színkülönbségekre, megjelent: 1925
  • A magyar postabélyegek árjelző kézikönyve : 2. pótlófüzet, megjelent: 1928

Összefoglalva: a korábbi épület, a telek, majd a bérház ismert tulajdonosai és lakói – Babitsot leszámítva – a II. világháborúig zsidó vallásúak voltak (az “egyszerű” bérlők az ismeretlenség homályába vesznek sajnos) és a házból a ’20-30-as években áradhatott a baloldali és szocialista világnézet.

Az épületen van egy köztéri óra, melynek ismerhető a felszerelési dátuma is:

Esti Budapest 1955.04.18 4. évf. 90. sz. 5. o.

A földszinti üzlethelyiség(ek)ben volt tehát Reich-féle fűszerkereskedés, Csizmadi István vendéglője kb. 1925-32 között (később a 8. szám alá költözött át), a II. vh. idején pedig Magyaródy Ede asztalosüzeme működött itt pár évet. 1949-től már KÖZÉRT vállalat fűszerfiókja volt. Legújabban pedig hentesüzlet.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.