Igazán gazdag életútja volt Héjjas Endrének, aki Héjas Elek Endre néven látta meg a napvilágot 1867.05.16-án a mai baranyai Zádor faluban. Mikor már jócskán benne volt a korban, 1928-ban az anyakönyvben a születési rögzítették, hogy márpedig két j-vel írja a nevét.
Születési bejegyzése az anyakönyvben. (A keresztelő pap Erőss Dániel a felmenőimmel volt rokonságban, a lelkészek és iskolatanítók a legtöbb esetben hasonló családokkal „keveredtek”.)
A sárospataki szentpéteri Kun Ágnest vette el a feleségül. Rinyaújnépen (és a komlósdi anyakönyve bejegyezve) született Irén Ilona lányuk 1894.08.06-án. Szintén Újnépen ( és a babócsai anyakönyvbe bejegyezve) 1897.02.25-én született György Géza Ernő nevű fiuk (ő egyébként később visszaköltözik szülőfalujába és szintén sárospataki leányt vesz el feleségül). Több, mint valószínű, hogy a budapesti munkája miatt már 1897-ben Palotán telepszik le. Erzsébet lányuk 1899.09.09-én már Rákospalotán születik, ekkor a Batthyány u. 13-ban laktak. Piroska lányuk 1901.02.13-án született, Endre fiuk pedig 1903.12.04-én. A Magyar Életrajzi Lexikon szerint mint matematika-fizika tanár végzett a Budapesti Tudományegyetemen (ELTE). 1891-ben került a Magyar Királyi Meteorológia intézethez. Asszisztensként kezdte Somogyban, Palotán már mint adjunktus működött. 1899-től már Palotán végez méréseket az esőmérő pontatlanságaival kapcsolatosan.
Az első tudományos munkája 1899-ből
Előbb a „az időjelző szolgálatnál működött, utóbb a zivatar- és ombrometriai osztályt vezette. Sokat tett hazánk csapadék- és zivatarviszonyainak felderítése, a m. zivatarhálózat létesítése, a csapadékmérő hálózat fejlesztése, Mo. csapadéktérképének megszerkesztése körül. Szerk. az Intézet Csapadék Évkönyveit.” 1897-ben megalapítja az Időjárás c. folyóiratot, melynek 1926-ig a szerkesztője is. Ez a folyóirat idén ünnepelte a 125. éves fennállását. 1913-ban a Rákospalota Községi Hitelszövetkezet igazgatósági tagja Launer Gusztávval és Baudiss Rezsővel, Jónás Emilt, Fischer Dezsőt és Pétery Viktort váltották a posztokon (1916-ig volt pozícióban). 1914-ben már egész biztosan az Erzsébet u. 9-ben, a mai Sződliget u. 13-ban lakott a családjával. 1928.04.01-vel költözött el az I. ker. Ugocsa u. 3. alá, ahol csak pár évet élt végül. A rákospalotai évei alatt nem csak a csapadékkal foglalkozott, hanem méhészettel is. Nyugdíjba vonulásakor (1926) nem csak az Országos Meteorológiai Szolgálat aligazgatója (igazgató-helyettese) volt, hanem az Országos Magyar Méhészeti Egyesületéé is (ez utóbbi tisztségét haláláig betöltötte). 1914-től van adat rá, hogy már a méhészeti egyletben ezüst és bronzérmes méhész.
Héjjas Endre által szerkesztett térkép, 1901-1910 közötti adatok felhasználásával, 1912-ből.
Hogy Héjjas, hogyan és miként került Palotára, nem tudni, de érdekes, hogy az Erzsébet utcában azzal a Tanay Józseffel lakott szemben, aki a Pesti Könyvnyomda Rt. igazgatója volt, mely nyomda készítette az Időjárás folyóirat nyomdai munkáit.
Több méhészeti kiadványt is szerkesztett. Mikor Palota már zajosabb és iparosodottabb lett és a palotai erdő is rég eltűnt, döntött úgy, hogy költözik. Belejátszhatott esetleg neje betegsége is, aki végül az első kerületi lakásukban 1930.08.19-én 59 évesen hunyt el.
A sikeres méhészkedés, 1926
Méhésznaptár, 1933 (sok évfolyama volt)
Méhészet dióhéjban, 1936
Méhészeti Kalauz, 1941
Az egyesület (és lehet, hogy Héjjas is) területet vásárolt 1933-ban Ráckeve Pereg nevű részén (a Savoyai-kastéllyal szemben a Duna túloldalán levő természetvédelmi terület).
A Magyar méh 1933. 01. számából
Magyar Méh 1934. 7. számából
Héjjas valószínűleg minden tavasztól őszig csak itt lakott. 1947 nyarán hunyt el a szeretett méhei között. Héjjas élete legszebb éveit – mintegy 30 évet – Palotán élte le és munkássága jelentős része is ide köthető.