Az 1858-ban született Kager (Káger) János r. k. tanító a mai Pornóapátiban (korábban: Pornó) született és Várújfaluban (németül Woppendorf és mely 1921 óta Ausztriához tartozik) tanítóskodott (címe: Újfalu 43). Strauch Antoniát vette el, aki Zarkaházán (ma: Szombathely része) született 1861-ben. Ő nem rokona Strauch Árpádnak, aki Rákospalotán volt tanár. János 1902-ben magyarosította nevét Pornóira. Iskolái elvégzését követően az újfalui állami iskolában tanította a gyermekeket: az 1880.09.12-i Néptanítók Lapjában értesülünk arról, hogy ideiglenes állásában véglegesítik. Ezek szerint az 1879-80-as tanítási évben kezdte itt meg a munkáját. A fiatalok még Pornóapátiban házasodtak meg gyorsan 1880.09.29-én. A pár gyermekei már Újfaluban születtek: Jolánta Alojzia 1881.10.03, Franciska Antónia 1883.04.05, Rozália Mária 1884.08.07, Benő János 1886.06.10, Emília Éva 1887.11.09 (+ 1888.02.09), Johanna 1888.12.10, Rezső Rudolf Sándor 1892.02.24, Gyula Jenő 1893.07.03 (a bejegyzések a sámfalvai rk. anyakönyvben találhatóak). 1898.12.27-én már Újpesten születik meg János István nevű fiuk. Ekkori lakcímük: Nyár u. 44. Azokban az időkben a tanítókat is felsőbb utasításra időnként áthelyezték, csakúgy, mint a papokat, lelkészeket. A Néptanítók lapjának 1895.08.17-i száma számol be Káger János Újpestre történő áthelyezéséről, így a család teljes egésze még azon a nyáron Újpestre költözött. Az 1899-1900-as tanévben nevezik ki énektanárnak. Az I. számú újpesti polgári fiúiskolában tanított. Az 1902-3-as évtől a Virág u. 17. szám alatti elemiben volt tanító, de az ének óraadói megbízatása tovább élt az Árpád út 59 sz.alatti polgári fiúiskolában. 1905-től a Nyár u. 42. cím alatt laktak (elképzelhető, hogy csak házszámváltozás történt). 1907-8-ban az Árpád út 131. szám alatti elemiben és az egyik tanonciskolában tanít. 1905-ben már az Újpesti Zeneműkedvelő Egyesület iskolájában (Conservatorium) vizsgabiztos. 1914-ben a Viola u. 4 szám alatti elemiben tanít. 1928-ban átszámozták a házakat, Nyár u. 66. lett a Pornói család címe és ekkor már nyugalmazott igazgató. Egyelőre nem leltem rá, hogy melyik iskola igazgatója lehetett. Neje 1925.05.05-én meghalt. János 1941-ben már Albertfalván élt, itt is érte a halál 1945.08.19-én. A rákospalotai temetőben nyugszik, nejével együtt.
Az apa és gyermekei képe az 1929.06.16-i Magyarság Képes Mellékletében jelent meg. A neje ekkor már nem élt.
A sors oly kegyes volt a szülőkhöz, hogy egy kivétellel valamennyi gyermekük felnőtt és családos lett. Mindannyiójuk a pedagógusi hivatást választotta, sokuk pedig énekelt is.
- Jolán Gosztonyi Dezső MÁV főtanácsoshoz ment hozzá, Újpesten éltek.
- Franciska Zsuffka Viktor (Győző) felesége lett. 1957-ben hunyt el, Palotán van eltemetve. Mindketten tanítók voltak.
- Rozália óvónőként Dr. Papperth Győző anyakönyvvezetőhöz ment férjül és 1958.11.14-én hunyt el a XI. kerületben. Palotán temették.
- Benő Vértesi Ilonát vette el. Szentmártonkátán tanított. Leszármazottai székesfehérváriak.
- Janka tanítónőként Hyross Ferenc újpesti tanár felesége lett. Itt is hunyt el 1968.08.24-én. Az Újpest-Kertvárosi Szent István templomban nyugszik.
- Rezső (aki 1959.08.17-én szentmihályi kántorként, egyházkarnagyként hunyt el Palotán) Szemeti (Szemethy) Vilmát választotta nejéül.
- Gyula (aki kántor volt és Pesterzsébeten 1944.06.14-én hunyt el) házastársa Ambrus Vilma volt. Palotán van eltemetve.
- János pedig a Wayand családból Máriát vette feleségül. Egyházkarnagy volt, Rákos-szentmihályon élt, 1961.04.27-én hunyt el, Palotán temették.
Rezső miután elvégezte Újpesten a 1. sz. polgárit Kiskunfélegyházán végezte a tanítóképzőt. 1912-ben az Újpesti Zenedében éneket tanult. 1913-ban a VIII. Madách utcai elemiben kezd éneket oktatni. 1915-ben veszi el Palotán Szemeti Vilmát. 1917-től a Wágner Manó Gimnáziumban oktat. 1919 év végén megválasztják rákosszentmihályi kántornak. 1922-ben azonban Palota is igényt támaszt a szolgálataira. 1924-től végül testvére János lett Szentmihály kántora, Rezső pedig Palotán oktatott és vezényelt. 1943-ig egészen bizonyosan a Wágnerben tanított. A II. vh. után az Erzsébet utcai iskola igazgatója, 1947-48-ban palotai képviselő, az FKP tagjaként. Nemcsak karnagy volt, de kántorként csoda szépen orgonált is. Az 1930-as években a Szent László cserkészcsapat vezetője volt. Lánya születésekor 1916-ban az Arany János u. 4. szám alatt, 1943-ban a Kassa u 1. volt megadva címeként, a gyászértesítőjén pedig a Bartók Béla u. 5-ös cím szerepel. Fia 1920-as születésekor Szentmihály Béla u. 16. címen élt, amíg Szentmihályon teljesített kántori szolgálatot. Fiából ismert csellista lett, miután végzett a Wágnerban majd a Pázmány Péter Tudományegyetemen, 2000-ben hunyt el. Lánya Klára Palotán folytatta a családban oly népszerű zeneoktatást. Klára az újpesti Kanizsay Dorottya leánygimnáziumba járt. Aztán az Angolkisasszonyokhoz járt és a Szent Szív szerzetesnőknél kapott érettségit, mint magántanuló, mert ekkor már a zenére koncentrált. 1936-ban már hegedűművész és megalapítja saját zeneiskoláját, pedig ekkor még csak 20 éves. A család ekkor már a Kassa u. 1. alatt lakott. Az iskola a Batthyány u. 34-ben kezdte meg a működését. 1938.02-03 táján vagy átszámozták a házakat (amiről nincs tudomásom), vagy egy épülettel arrébb költözött, mert eztán a 36. szám alatti címen találjuk.
Palota-Újpest 1937.10.23
1939-től vannak híradások arról, hogy operát is énekel, 1941-ben már az Operaházban lép fel vizsgaelőadáson.
Film, Színház, Irodalom 1941.06.13
Vélelmezem, hogy mind a magániskolának, mind az operaházi fellépéseknek a háború és az új rendszer vetett véget. 1944-ben még 35 diákja volt az iskolájának és ekkor már a gr. Tisza István (a mai Bartók Béla) u. 5. címen működött. A 70-es években az Újpesti Zeneiskola tanára volt (elképzelhető, hogy folyamatosan ott tanított nyugdíjazásáig). 1998-ban hunyt el. Pál és Klára is szüleikkel együtt a palotai temetőben nyugszanak.
Elképzelhető, hogy mivel Rezső nemcsak tanár, de az egyházat is szolgálta, így ő intézkedhetett a családtagok palotai elhelyezéséről. János Szentmihályra szakadt, de ott mivel 1950-ben bezárt a temető, így ezért kerülhetett ő is palotai földbe.
Ezúton is köszönöm Takáts Rózsa ny. főmuzeológus asszony Pornói János születési helyének tisztásában nyújtott segítségét.