Héjjas Endre méhész és meteorológus

Igazán gazdag életútja volt Héjjas Endrének, aki Héjas Elek Endre néven látta meg a napvilágot 1867.05.16-án a mai baranyai Zádor faluban. Mikor már jócskán benne volt a korban, 1928-ban az anyakönyvben a születési rögzítették, hogy márpedig két j-vel írja a nevét.

Születési bejegyzése az anyakönyvben. (A keresztelő pap Erőss Dániel a felmenőimmel volt rokonságban, a lelkészek és iskolatanítók a legtöbb esetben hasonló családokkal “keveredtek”.)

A sárospataki szentpéteri Kun Ágnest vette el a feleségül. Rinyaújnépen (és a komlósdi anyakönyve bejegyezve) született Irén Ilona lányuk 1894.08.06-án. Szintén Újnépen ( és a babócsai anyakönyvbe bejegyezve) 1897.02.25-én született György Géza Ernő nevű fiuk (ő egyébként később visszaköltözik szülőfalujába és szintén sárospataki leányt vesz el feleségül). Több, mint valószínű, hogy a budapesti munkája miatt már 1897-ben Palotán telepszik le. Erzsébet lányuk 1899.09.09-én már Rákospalotán születik, ekkor a Batthyány u. 13-ban laktak. Piroska lányuk 1901.02.13-án született, Endre fiuk pedig 1903.12.04-én. A Magyar Életrajzi Lexikon szerint mint matematika-fizika tanár végzett a Budapesti Tudományegyetemen (ELTE). 1891-ben került a Magyar Királyi Meteorológia intézethez. Asszisztensként kezdte Somogyban, Palotán már mint adjunktus működött. 1899-től már Palotán végez méréseket az esőmérő pontatlanságaival kapcsolatosan.

Az első tudományos munkája 1899-ből

Előbb a “az időjelző szolgálatnál működött, utóbb a zivatar- és ombrometriai osztályt vezette. Sokat tett hazánk csapadék- és zivatarviszonyainak felderítése, a m. zivatarhálózat létesítése, a csapadékmérő hálózat fejlesztése, Mo. csapadéktérképének megszerkesztése körül. Szerk. az Intézet Csapadék Évkönyveit.” 1897-ben megalapítja az Időjárás c. folyóiratot, melynek 1926-ig a szerkesztője is. Ez a folyóirat idén ünnepelte a 125. éves fennállását. 1913-ban a Rákospalota Községi Hitelszövetkezet igazgatósági tagja Launer Gusztávval és Baudiss Rezsővel, Jónás Emilt, Fischer Dezsőt és Pétery Viktort váltották a posztokon (1916-ig volt pozícióban). 1914-ben már egész biztosan az Erzsébet u. 9-ben, a mai Sződliget u. 13-ban lakott a családjával. 1928.04.01-vel költözött el az I. ker. Ugocsa u. 3. alá, ahol csak pár évet élt végül. A rákospalotai évei alatt nem csak a csapadékkal foglalkozott, hanem méhészettel is. Nyugdíjba vonulásakor (1926) nem csak az Országos Meteorológiai Szolgálat aligazgatója (igazgató-helyettese) volt, hanem az Országos Magyar Méhészeti Egyesületéé is (ez utóbbi tisztségét haláláig betöltötte). 1914-től van adat rá, hogy már a méhészeti egyletben ezüst és bronzérmes méhész.

Héjjas Endre által szerkesztett térkép, 1901-1910 közötti adatok felhasználásával, 1912-ből.

Hogy Héjjas, hogyan és miként került Palotára, nem tudni, de érdekes, hogy az Erzsébet utcában azzal a Tanay Józseffel lakott szemben, aki a Pesti Könyvnyomda Rt. igazgatója volt, mely nyomda készítette az Időjárás folyóirat nyomdai munkáit.

Több méhészeti kiadványt is szerkesztett. Mikor Palota már zajosabb és iparosodottabb lett és a palotai erdő is rég eltűnt, döntött úgy, hogy költözik. Belejátszhatott esetleg neje betegsége is, aki végül az első kerületi lakásukban 1930.08.19-én 59 évesen hunyt el.

A sikeres méhészkedés, 1926

Méhésznaptár, 1933 (sok évfolyama volt)

Méhészet dióhéjban, 1936

Méhészeti Kalauz, 1941

Az egyesület (és lehet, hogy Héjjas is) területet vásárolt 1933-ban Ráckeve Pereg nevű részén (a Savoyai-kastéllyal szemben a Duna túloldalán levő természetvédelmi terület).

A Magyar méh 1933. 01. számából

Magyar Méh 1934. 7. számából

Héjjas valószínűleg minden tavasztól őszig csak itt lakott. 1947 nyarán hunyt el a szeretett méhei között. Héjjas élete legszebb éveit – mintegy 30 évet – Palotán élte le és munkássága jelentős része is ide köthető.

Pestújhely díszpolgárai

Mivel Pestújhely 1909-1950 között önálló önkormányzatisággal bírt, ezért összeszedtem azokat a díszpolgárainkat, akik kimondottan Pestújhelytől kapták, vagy pestújhelyiként érdemelték ki az elismerést. Nem tudom megmondani, hogy ez a kis rövid lista, mennyire lehet teljes.

1926.07.01: Az Új Barázda folyóiratban megjelent hírből megtudhatjuk, hogy aznap Rassányi Gellért jegyző javaslatára Klebelsberg Kuno kultuszminisztert rendkívüli közgyűlésen díszpolgárrá választották és táviratilag kiértesítették.

1938.01.23: Díszpolgárrá választják Vedres Béla apátplébánost. Az Ipartestületben volt az ünnepség, miután a templomban Vedres búcsúbeszédet tartott. Az ünnepségen részt vett Pohl Sándor főszolgabíró, Deák Sándor iskolaigazgató, Horváth Sándor OTI vezérigazgató, Szlatényi Ernő főjegyző, Stump Sándor ker. iskola igazgató, Báthory Kornél, Heller Antal.

1933. február: Dr. Szűcs István államtitkár, országgyűlési képviselő már díszpolgár, amikor elkészül Pestújhely Ezüstkönyve. Az ünnepségről és annak pontos idejéről nincs forrás. Ő a szintén XV. kerületi díszpolgár Antall József nagyapja.

Lővey József doktor kórházi főorvos, majd pestújhelyi körzeti-, iskola- és tisztifőorvos volt. A II. világháborúban zsidókat mentett, 1957-ben internálták. 1976-ban hunyt el, posztumusz kapta a már XV. kerületi elismerést.

Az Istvántelki / Olympia / István Mozi története

A Tavasz Mozgóról szóló bejegyzésem óta eltelt egy kis idő. Az abban a cikkben említett Fortuna és Olympia mozikról is sikerült újabb adatokat lelni, itt az idő tehát, hogy ezekről a mozikról is megemlékezzünk, előbb az Olympiáról:

Az első adat a mozi címéről és tulajdonosáról 1916-ból való, a Budapesti Czim- és Lakásjegyzékben:

Pár szó Friedről: Fried Zsigmond sertéskereskedő volt, vidéken vásárolt sertést értékesített főleg Újpesten. Sok korlátozás volt a húsárura, nem volt könnyű mindig szabályosan adni-venni, illetve az emberek megpróbáltak ügyeskedni. Fried úgy tűnik, mindig elment a falig. Az ismert húsnagykereskedővel (a szalámikészítőkkel foglalkozó cikkeben szereplő Meduna család tagjával) Meduna Ferencnével is volt egy közös biznisze 1922-ben. A hírlapok többször foglalkoztak ügyeivel már 1916-ban, 1918-ban is. 1923-ban hozta létre a Fried Zsigmond Rt.-t. Lánya, Fried Mészáros Rózsi 1941-ben héthónapi börtönt kapott magánokirat-hamisításért. 1913-ban még az újpesti Kossuth u. 56-os címen lakott, 1916-ban viszont már az palotai Istvántelki úton. A Kossuth utca feljebb található az Árpád úttól északra, a Görgey utca előtti utolsó párhuzamos utca. Gyalogosan a két cím csak pár perc.

1915-ben születése után azonnal meghalt akkor született fia, ekkor már Palotán lakik.

Ugyanakkor van még egy hírünk 1913-ból:

Népszava 1913.11.26 (41. évf. 277. sz. 12. o.)

Mindezekből arra következtethetünk, hogy akár már 1913-ban megnyithatta a moziját. Ez nem egy sokszáz-fős mozi volt, hanem egy kisebb. Az Istvántelki úton ekkor a sarki ház a 2-es számú volt, ahol a Gyógyszertár a Madonnához működött 1913-tól. A mozi tehát a patika mögött helyezkedett el. Ez a telek a mai Istvántelki út 71-as, tudniillik 1950-ben mikor Istvántelket hivatalosan Újpesthez csatolták a házszámozást megfordították.

A Jövő 1921.05.12-i (1. évf. 67. szám 3. o.) cikke.

A fenti cikkből értesülünk róla, hogy az új mozitörvény adta “lehetőséggel élve” egy angol cég kibérelte a mozit Friedtől. Szerencséje lehetett hiszen ő is zsidó volt és elveszthette volna a moziját (lehet csak a kis befogadóképessége miatt nem volt érdekes, hogy rátegyék a kezüket). Az 1922-es lakcímjegyzékben mindenesetre még az övé a mozi. 1924-ben Magyarország kereskedelmi, ipari és mezőgazdasági címtárában már Willenthal Jenő nevén fut a mozi. Több, mint valószínű, hogy mégiscsak szükség volt egy másik moziengedélyesre maga helyett. Willenthal aztán 1929 körül Békéscsabára megy, ott építkezik majd indít új mozit Csaba néven. Ekkor tájt lesz az Istvántelki Mozgóból Olympia.

A Palota-Újpest 1926.11.06 (6. évf. 45. sz. 4. o.) száma az újpesti mozik közé sorolja az Istvántelkit.

Az 1928-as Rákospalota térképen a 7010-es telken áll az Istvántelki út 4-es számú épület azaz a mozi.

Rendőrségi Zsebkönyv – Újpest utcái, 1929 – már Olympia néven a mozgó

Hogy pontosan meddig működött Olympia néven a mozi nem tudni, a zsidótörvények következtében könnyen lehet, hogy Friedtől is elvették a vagyontárgyait. esetleg – amíg tudta – eladta a mozit. Időközben 1937-ben az utcán vitéz jákfai Gömbös Gyula útra keresztelték át.

Budapesti Közlöny Hivatalos Értesítője 1942.04.11 (76. évf. 82. sz. 1. o.)

1942 tavaszán a fenti cikk alapján már végrehajtás alatt áll a mozi. Az egyik hitelező Spóner Sándorné. Hozzájutottam egy 1943.01.15-i levélhez, melyen Spóner Sándorné írt és melyben egy filmforgalmazót tájékoztat egy film 1942-es filmvetítéséről. Vélhetően ez az utolsó dokumentumok egyike, ami még a mozival kapcsolatba hozható, több, mint valószínű, hogy 1943-ban a mozi bezárt. Hogy az asszony nevezte-e át a mozit István Mozivá, nem tudjuk.

A műholdképen látszik, hogy a telek közepén álló épületet építették körbe műhely épületekkel, a szocializmus ideje alatt itt lakatosüzem, majd egy kis bútorüzem működött. A telek közepén álló épület, vagy annak elődje lehet az eredeti moziépület, még akkor is, ha ma már rá sem ismerni. A mozi 30 évet élt mindösszesen.

Müller Dénes festő és grafikus

Müller Dénes is egy elfelejtett festőnk, akinek az élete még nem került feldolgozásra. A Budapest Főváros Levéltárában HU BFL – IV.1411.b – 1913 – 12081 – Fleischer jelzett alatt található egy örökbefogadási irat. Ebben Weinberger Miksáné született Fleischer Irén gyermekét Fleischer Dénest Müller Nándor gyári tisztviselő (később zsák-, zsineg- ponyvakereskedő) 1913-ben örökbe fogadja. Ekkor veszi fel a Müller nevet. A VII. kerületi Rottenbiller utcában él ezután. A Magyar Képzőművészeti Főiskolán tanul (1922-24), Vaszary János a mestere. 1926-tól már kiállít.

Népszava 1926.04.22 (54. évf. 90. sz. 11. o.)

A fenti híradás az Új Élet 1961.06.15-i számában (17. évf. 12. sz. 3. o.) jelent meg, a burgenlandi Siegendorfban, mint deportáltak haltak meg a II. világháború végén a felsorolt személyek, akiknek a hozzátartozóit keresték. Milyen érdekes, hogy míg Pauer Lajos ( az előző bejegyzésem főszereplője) egy burgenlandi származású család tagjaként Palotán hunyt el, addig Müller rákospalotainak született és hunyt el Burgenlandban. Ráadásul kortársak voltak és szinte egykorúak is. Ennyi, amit össze tudtam szedni Müllerről, és tőle sem tudok mutatni egyetlen képet, grafikát sem.

Pauer Lajos festő és restaurátor

Egy újabb rákospalotai festő és restauráló nyomába szegődök. Pauer Lajos is sajnos azok közé tartozik, akiről alig van információnk. A történet onnan indítható, hogy élt egy Pauer Lajos Károly nevű burgenlandi származású evangélikus kárpitos, aki 1896-ban megházasodott Budapesten.

A polgári anyakönyvi bejegyzés 1896.09.17-én íródott a Budapest V. kerületében.

A kárpitos apuka reklámja a Magyarország 1897.07.07-i számában.

1928-ban még működött, volt egy háza az akkori V. ker. Veres Pálné u. 27. szám alatt. Ez egy kisebb ház (főúri palota volt, amit hasznosítottak, a 30-es évek közepén lebontották és Erdélyi fia 1940-ben épített rá 5 emeletes bérházat). Ő és családja is az V. ker. Széchenyi u. 7. szám alatt laktak. A Széchenyi utcában legalább 1914-tól élt a család. Az üzlet korábban (1908-tól) a Vécsey u. 1. szám alatt, még korábban a VI. Zichy J. u. 16. (1905-től), illetve a Nagy Korona (mai hercegprímás) utca 28-ban (1896-tól biztosan). A család pedig az Alkotmány u. 20. és Hajnal (a mai Nagysándor József) u. 5. szám alatt lakott.

Kárpitosunknak legalább 5 gyermeke született: Ifj. Pauer Lajos (a festő, született 1897-98 körül), Gizella (1899.04 hó, 1 hónapot élt), Teréz (1901-1912, 11 évet élt) Matild (1905-1909, 4 évet élt), József Béla (1907-1908.03 hó, 4 hónapot élt). Mire tehát ifj. Lajos gimnazista lett, elvesztette az összes testvérét, egyedüli fia maradt az apjának. A Deák téri Evangélikus Elemibe járt, majd egy évet az V . kerületi Polgári Elemibe 1908-ban. Az Országos Magyar Képzőművészeti Iskolába járt 1914-1917 között. Balló Ede volt a mestere (neki rokonai laktak egyébként Palotán a Villasoron). Valószínűleg apjának már ekkor besegíthetett a műtárgyak restaurálásánál a frissen végzett festő, mivel apja nemcsak bútorokkal, de régiségekkel is foglalkozott. Horthy lakosztályát a Budai Várban 1924-ben rabolták ki, orgazdaként felmerült Pauer neve is, tehát egy jól menő üzlete lehetett. 1929-ben az egész Veres Pálné utcai bérházat eladták a híres fényképésznek Erdélyi Mórnak. A fia és özvegye épített a telken új épületet a ’30-as évek közepén.

Magyar Országos Tudósító (MTI) 1929.09.26-i híradása, a házszám tévesen 27 helyett 26-nak lett írva

Feltételezem ebből a pénzből vásárolta magának Pauer a rákospalotai Bem u. 2 alatti 7 (vagy 9) szobás házat 1935 körül. A korabeli térképen a ház hasonló módon helyezkedett el, mint a mai épület, lehet azonban, hogy akkor csak földszintes volt. 1929-ben a rákospalotai 1-es posta az ebben az épületben működött legfeljebb 1934-ig, így ekkor költözhetett ide Pauer. Az is lehet, hogy az 1929-es világválságot követően nem ment jól a festmény és régiség üzlet és ezért kellett olcsóbb helyre költöznie. Mindenesetre az élete utolsó 8 évét itt élte. 1926-tól a Műcsarnokban állított ki.

Magyar Hírlap 1942.04.25 (64. évf. 93. szám 8. o.)

A Zsidókórházban hunyt el, de Palotán temették el. Ez azt erősíti, hogy rokonai lakhattak Palotán.

Pesti Hírlap 1942.05.12 (64. évf. 107. sz. 9. o.)

A Magyar országos Tudósító 1943.10.28-i híre Pauerről és egy vásárolt festményről.

És akkor, ami a lényeg lenne, hogy Pauer Lajos festő milyen képeket is festett. Nos egyetlen adatbázisban leltem rá 8 művére, de azoknak is csak a címére, méretére. Egyetlen képet sem sikerült felhajtanom Pauertől. Azt hiszem ő is a sok-sok kevésbé ismert festőnk egyike, akikkel még nem foglalkozott a művészettörténet. Lehet nem olyan jelentős, mint egy-egy korszakos festőnk, de már rég katalogizálni kellene festőinket és a képeiket, hogy esetleg végre gyűjtemények és kisebb személyi kultuszok kialakulhassanak.

Ismert művei (valamennyi kép olajjal készült):

  • Fekvő női akt 80 x 124 cm
  • Fekvő női akt 48 x 70 cm
  • Háborgó tenger 50 x 82 cm
  • Háborgó tenger 41 x 58 cm
  • Vízhordó fiú 76 x 50 cm
  • Önarckép 52 x 42 cm
  • Tanulmányfej 65 x 46 cm
  • Önarckép 53 x 42 cm

Lányik János tanár és festő

A napokban merült fel Lányik János a II. v. előtt Rákospalotán élt rajztanár és festő neve, ezért összeszedtem a személyével kapcsolatos ismereteket.

Lányik János Majorfalván született 1875-ben. Ez a falu ma Besztercebánya (Szlovákia) része. Lányik 1885-1889 között a besztercebányai Evangélikus Algimnáziumba járt. 1895-ben végzett a Soproni Evangélikus Líceum és Tanítóképzőben, mint tanító és kántor. A budapesti Mintarajziskola elvégzése után lett 1902-ben rajztanár jó minősítéssel. Ezután került Mezőtúrra az ottani felsőbb leányiskolába rajztanárnak. Elvette a katolikus Mortenson Gabriellát, aki 1877-ben Kaposváron született és szintén a tanítói pályára adta a fejét. Az itt eltöltött tanítói évek alatt született két gyermekük. Az első fiú István László, 1904.06.21-én született, a második fiukat sajnos a 1907.02.14-i születéskor elvesztették. 1918-ban kerültek át Lőcsére, ahol csak egy évet tanítottak. A cseh megszállás miatt elhagyták a várost és Újpestre az Állami Kanizsay Dorottya Leánygimnáziumban nyertek tanári állást. Felesége mindvégig ugyanott tanított, ahol a férje, elsősorban németet nyelvet. Rákospalotán telepedtek le.

Feleséges édesapja Mortenson Ede főreálgimnázium tanár volt Lőcsén, Gabriella keresztapja pedig Vaszary János kaposvári latintanár volt, akinek fia volt a festő Vaszary Mihály. A tágabb családban tehát nem volt idegen sem a tanár pálya, sem a képzőművészet.

1920-ban kerültek tehát Rákospalotára, az Erzsébet (mai nevén Sződliget) utca 7. szám alá. Az utca és a környék csak hasonló “kaliberű” lakókkal bírt. A ház ma is áll a Sződliget és Batthyány u. sarkán. A szomszédban (Batthyány u 31/a) lakott Dr. Szarka Gyula, aki a mai Könyves Kálmán Gimnázium tanára volt. A kollégáik közül pl. Hilf Anna, Heinisch Rudolfné Garay Ilona, P. Kovács Árpádné, Darás Gábor, Porcsalmy Zoltán, Csengő Nándor, Éber Emanuella, Petrik Ilona is pár perces sétára lakott tőlük. Thurmayer Sándor, Turay Ida apja Lányikéktól 50 méterre lakott. Sautner Lipót a zseniális képhamisító festő is csak pár perces sétára lakott tőlük a mai Fő úton. El lehet képzelni, hogy az utca embere lépten-nyomon tanárokat, minisztériumi tisztviselőket és festőket láthatott, mikor elment a misére vagy várt a villamosra.

Lányik 1913-tól állított ki (legalább 1928-ig) a Nemzeti Szalonban. Ez a kortárs festők éves találkozó- és kiállítóhelye volt, ahol a képeiket meg is lehetett vásárolni. Lányik pár műve ismert csak:

A képekből az első kettőt mezőtúri tartózkodása alatt, a Szepest és Lőcsét ábrázolót 1918 körül, mikor Lőcsén tanított, az utolsó kettőt meg valószínűleg már Palotán készíthette 1920-at követően.

A Palota Újpest folyóirat 1926.06.26-i számából

Palota Újpest 1927.02.05 – A kiállítás kapcsán hallunk a Palotán lakó Kodolányi Jánosról (Újfalu), Perlmutter Izsákról és Heyer Artúrról (Villasor), Thurmayer festőről és lányáról Turay Idáról (Nyaralónegyed)

A Magyar Hírlap 1927.02.23 (37. évf. 43. sz. 9. o.) cikke a ugyanarról a februári kiállításáról

Nekrológja, melyet kolléganője írt az iskola 1940-es évkönyvében látott napvilágot.

Lányik 1940-ben elhunyt, felesége 1943. márciusa előtt követte őt. Fiukból szülész-nőgyógyász főorvos lett és Csornán praktizált. 1975-ben hunyt el, és a Rákospalotai Köztemetőben temették el, ahogy szüleit is. Egy oltárképmásolatot, melyet apja készített a csornai ev. közösségnek adományozott (Evangélikus Élet, 1975.11.02):

Lányik többi művéről, a család további sorsáról nincs ismeretünk, biztosan van még jó néhány kallódó képe. Az alábbiakban a család anyakönyvi bejegyzéseit és Lányik halotti értesítőjét (OSZK Plakát- és Kisnyomtatványtár gyűjteménye) közlöm.

Dalbosfalvy Illés, a nyilaskeresztes

Előrebocsátás: jelen cikk mint palotai lakosként tekint Dalbosfalvy Illésre, és ezért mutatom be az életét. A tettei, az akkori részvétele a hatalom megszerzésére és az ország nyilaskeresztes irányítására semmiképp sem szolgálhatnak példaként, kizárólag csak okulásul.

Képe a “Rákospalotai Hősihalottak és Hadirokkantak Albuma”-ban. Dalbosfalvy a Hadirokkantak, Hadiözvegyek és Hadiárvák Országos Nemzeti Szövetsége rákospalotai csoportjának volt tagja.

Élete első feléről a Pest-Pilis-Solt-Kiskun Vármegye Általános Ismertetője és Címtára (1931) alapján tájékozódhatunk:

Élete tehát azokban az időkben gyakorlatilag “hétköznapinak” indult (mint akkor sok-sok férfi katonai pályája), az első világháború harcai megedzették, ugyanakkor egyetemre is járt. A Horthy korszakban megindult revíziós törekvések, majd a fajvédelem került a ténykedése középpontjába. Az 1926 januárjában a rákospalotai Levente Egyesület főoktatója lett. A levente mozgalom az ifjúság katonai jellegű testnevelésére irányult.

Házassági anyakönyvi bejegyzése – 1920.05.16. Budapest, I. ker.

Orvosnak tanult, de az orvosi karon elvégzett 7 félév után 4 bölcsészeti félévet is elvégzett a Pázmány Péter Tudományegyetemen 1936-ig. Orvosként nem találtam a működésére bizonyítékot, így lehet, hogy végül bölcsészként végzett. Folyamatosan a haza és a rendvédelem járt a fejében. Szerepel az 1941-ben kiadott “Az 1919. augusztus és 1921. október között fennállott Tudományegyetemi Csendőrtiszti Zászlóalj Tagnévsora”-ban is.

Fentiekből következik, hogy az egyetemet folyamatos megszakításokkal végezte, hiszen ha 1920-tól már egyetemista volt és még 1936-ban is, akkor beláthatjuk, hogy nem törekedett a gyors diplomaszerzésre.

A Budapesti Közlöny 1931.10.09-i számában jelenik meg a hír, hogy gyermekeit, az 1920-ban született Illés Lajos és az 1922-ben született Szilvia Emma Zsuzsanna családnevét Dalbosfalvyra kérte módosíttatni (Születésükkor még Pitia családnévvel lettek anyakönyvezve). Valamikor 1924-25 körül költözhetett a család Palotára, az akkori Erzsébet, mai nevét Sződliget u. 14. szám alá.

A Magyarság vasárnapi mellékletében, 1926.05.30-án megjelent fotó a leventeegylet irredenta előadásáról

1927-tól-ben a Városházán is egy irredenta színművet, a Ne csüggedj magyart! játszatja el a leventéivel. Hogy az apa túlzó elvárásai, harcias tevékenysége (kiképzés, fajvédelem, gárda szervezés, stb.) mennyire hatott ki a fiára, az mennyire tudta az otthon látottakat megérteni, feldolgozni, vagy ideggyengesége volt-e az ok öngyilkossági kísérletére, nem tudni:

Magyarország 1937.02.20 (44. évf. 41. sz. 5. o.)

Az apa, a Beszkárt-nál (a korabeli BKV-nél) 1933-ban már tiszti pozícióban dolgozik. Aztán 1938. januárjából van hírünk arról, hogy az ifjú vitézek a Rákospalotai Kaszinóban ünneplik vitéz Kálmán Béla volt járási vitéz hadnagy születésnapját. 1938-ban aztán a korábbi Szálasi-féle pártok (Nemzeti Akarat Pártja, Magyar Nemzeti Szocialista Párt) betiltása után Hubay Kálmán létrehozta a Nyilaskeresztes Pártot hozta létre. Szálasi volt az, akinek az eszméit gondolkodás nélkül követte már évek óta Dalbosfalvy. Fanatikusak voltak, a nemzetmentő messiástudat vezérelte őket, és bár Szálasit 1938-ban megint bebörtönözték, Dalbosfalvynak a párt parlamentbe kerülése óriási lehetőséget jelentett. A párt székháza egyébként abban az Andrássy út 60-ban volt, melyet még anno a Villasoron élő Perlmutter Izsák festő építtetett.

Magyarság 1938.08.05 (19. évf. 175. sz. 6. o.)

A Magyar Országos Tudósító 1938.12.17-én közli a hírt, hogy a szervezkedés miatt perbe fogták többek között Dalbosfalvyt is.

Részlet Malkovics Tibor “Jószomszédi (v)iszonyok” – A jobboldali (nemzeti) radikalizmus és a hazai „gárdák”kapcsolathálózati elemzése c. disszertációjából, 2010, 173. oldal.

Dalbosfalvy végül 8 hónapi börtönt kapott, állásából elbocsátották. Tevékenységét ezután is folytatta, mint a nyilaskeresztes párt pártvédelmi alakulatának megszervezője.

A város népmozgalmi nyilvántartásában Dalbosfalvyról készült karton, 1940.01.25, saját tulajdon

Hogy az első világháborúban milyen sebesülést szerzett, amiből egyébként rokkantsága eredt, nem tudni. 1940-ben Dalbosfalvyt tragédia érte, ezúttal fia sikeres öngyilkosságot hajtott végre. Elképzelhető, hogy társai apjával szekálták, lehet tényleg a rossz tanulmány volt az ok, vagy az apa haragjától való félelem. Sosem derül ki.

Dél-Amerikai Magyarság 1940.08.17 (11. évf. 1623. sz. 10. o.)

1942.10.23-án hirdetésben közli, hogy bevonult katonai szolgálatra. 1944 év végén még a nyilaskeresztes párt funkcionáriusa volt. Horthy 1944. év végén történt kiugrási kísérlete után Szálasi átvette a hatalmat. Ezután Dalbosfalvynak is állt zászló, Szálasi maga intézkedett a rehabilitálásról. Részlet a Honvédségi Rendeletek 1945.02.23-i számából:

Szálasit 1945 májusában az amerikaiak elfogják, egy évre rá felakasztják. Dalbosfalvy is népbíróság elé áll háborús tevékenységéért, 1949-ben bebörtönzik, végül 5 év fegyházat kap. Már 1946-ban is született ellene ítélet, annak részleteit nem ismerem. 1954. márciusában szabadult.

Valószínűleg a börtönt követően 1955 után nyugdíjas lett, hiszen ekkor már 62 éves volt és akkoriban tán 55 év volt a nyugdíjkorhatár. Vélelmezem csak, hogy Zamárdiban volt a családnak hétvégi háza, ahol a neje 1970-ben, majd ő 1978-ban elhunyt. 1970-ben még (lehet már kb. 1925-től – de a 30-as évek második felétől biztosan – folyamatosan) a mai Sződliget u. 14-ben laktak.

A halotti értesítőn doktori fokozata is szerepel, melyből arra lehet következtetni, hogy végül a 30-as évek vége fele befejezte a tanulmányait. Az egész életét végül is a magyar identitástudat, a magyar területek visszaszerzése, a magyar faj fennmaradásának biztosítása szőtte át, de ezt csak az erőszakon, harcon keresztül, mások legyőzésével, pusztítás mellett képzelhette el, semmiképp sem pacifista megoldással. Egy fantasztát szolgált vakon és maga sem vette tudomásul, hogy ennek az ideológiának végül hány honfitársa köszönhetta a halálát és nyomorúságát. Nem véletlen, hogy ahogy Szálasi, úgy ő is a román kisebbség tagjaként, de még a királyi Magyarországon született erdélyi görögkatolikus volt. Elképzelhető, hogy volt szerepe abban, hogy több szélsőjobbos, náci emberről lett Palotán utca elnevezve (Gömbös, Mussolini, Hitler) az 1940-es években.

Róbert bácsi palotai esküvője

A képeken a már öreg Feinsilber Róbert (neve tükörfordításban: Színezüst Róbert. ) Vagy, ahogy már hallottak róla: Róbert bácsi. Mindenkinek a jótékonykodó férfi jut az eszébe, aki a nyomorgókat etette (innen a mondás is: “Nem vagyok én Róbert bácsi”). Nem is értem, hogy nem forgattak még filmet a kalandos életéről. Neki még Horthyné is gyűjtött adományt. Ő az első, aki segített az öngyilkosjelölteken is, a mai telefonos lelkisegély-szolgálatok előfutára volt a jótékonysági vállalkozása. A sok jótét mellett azonban volt egy sötét oldala is. A kapott pénzadományokat kölcsönadta, busás gazdagságra tett szert szép csendben. Amikor mindez kiderült, akkor – 1930 körül – kiutasították az országból. Róbert bácsi 1933-ban titokban visszaszökött, hogy 75 évesen Palotán megnősüljön. Öreg vőlegényként Gyagyovszky bácsi (az előző bejegyzésemben írtam róla) lett a példaképe. Akit érdekel, elolvashatja Szilágyi György és Nyáry Krisztián hosszabb írásait Róbert bácsiról.

Pesti Hírlap 1927.03.30 (49. évf. 72. sz. 5. o.) – Petráss Sári színésznő segít az ételosztásban

Tolnai Világlapja 1927.03.16 (27. évf. 12. sz. 22. o.) – Róbert Bácsi a Kálvin téren

Kis Ujság 1933.06.18 (46. évf. 136. sz. 10. o.)

Utóirat: Tulajdonképpen megörökítették Róbert bácsit filmen. A Régi idők mozija c. Sándor Pál fimben (1973) van egy jelenet Róbert bácsiról, ahogy méri a levest.

Az aggastyán Gyagyovszky Ferenc asztalosmester

Ebben a bejegyzésben Gyagyovszky asztalosról próbáltam meg információkat felkutatni, aki, mint a legöregebbként nősült ember, a legöregebb apa és a legöregebb palotai férfi címek tulajdonosa lett életében. Vagy mégsem?

Kis Újság 1937.08.03 (50. évf. 174. sz. 4. o.)

Halotti anyakönyvi bejegyzése, Újpest, Árpád Kórház, polgári ak. 1937.07.25.

A 30-as években Gyagyovszky sokat szerepelt az újságokban, de rengeteg alkalommal téves híradás készült. Hol a nevét írták Józsefnek, Jánosnak, hol a korát kerekítették felfelé. Hogy a korával ő “hősködött-e” vagy tényleg csak újságírói tévedés történt, ma már kideríthetetlen. Az anyakönyvi bejegyzés 96 évesnek jelöli meg, mely hiteles adat. Ettől függetlenül még lehetett ő 1937-ben a legöregebb palotai ember. Hogy tényleg 96 évesen halt meg, azt további anyakönyvi bejegyzés igazolja:

2. házasságának anyakönyvi bejegyzése 1917.03.29 Rákospalota polgári ak.

Első neje elhunyt, ahogyan a második is:

Mindkét nej Rákospalotán hunyt el. Érdekes, hogy a második nej a községházán hunyt el, aki idősebb is volt Gyagyovszkynál. Ami biztos, egy gyermeke bizonyosan volt, még a legelső házasságából:

A fia még apja halála előtt, 1934-ben Gyöngyösire változtatta a nevét. 1972-ben hunyt el 94 évesen, így hasonlóan agg kort élt meg, mint apja. Egész életében a városban ill. a kerületben élt asztalosként, a Kassa u. 102. volt az utolsó címe.

Ami tehát teljes bizonyossággal megállapítható, hogy Gyagyovszky asztalos jó géneket örökölt, volt gyermeke és eltemetett két asszonyt is, mikor az alábbi hírbomba robbant:

Kis Újság 1933.09.07 (46. évf. 203. sz. 4. o.)

A cikkben megint olvashatunk több tényállítást. Egyetlen gyermekére leltem rá, az állítólagos már megszületett 27-ből, így ez csak mese. Hogy a legújabb neje a 3. a sorban az igazolt tény. Hogy nem 94 éves volt ekkor, csak 90? Még talán elmegy, hogy rosszul emlékszik rá, bár az anyakönyvvezető kiszámolja a házasságkötéskor a korát, vagy lejegyzi a születési dátumot, így tudnia kellett volna az öregnek röviddel a házasságkötést követően a pontos korát. A cikkíró vagy 3 évnyi együttélésről ír, miközben az asztalosmester második neje csak másfél évvel korábban hunyt el, így a románc legfeljebb bő egy éves lehetett. Hogy a lányt Erdélyből kiutasították, ez nem elképzelhetetlen, már az I. világháború után Romániában sok magyar család, ember lett persona non grata. A munkákról, amelyekről ír vélhetően tényleg megtörténtek. Újpesten élt és így dolgozott is. Volt egy 1888-ban megesett tűzeset, amit egy 15 éves kisinasa okozott. Ebben az esetben 1891-ben döntött a Kúria és végül felmentették az inast, mert kiskorúként nem volt felelősségre vonható.

Címei: 1890: VII. ker. István tér 9., 1896: Újpest, Virág u. 5. 1901: Újpest, Virág u. 9. (lehet csak átszámozás), 1903: Újpest, Gyár u. 49., 1908: Újpest, Árpád út 109-111. 1909-től élt Palotán a Toldi sor 7. szám alatt.

1900-ban történt vele az alábbi (Magyar Nemzet 1900.09.19 19. évf. 257. sz. 5. o.):

Valószínűleg ezért kellett (mármint, hogy az anyagiak miatt) a Virág utcából aztán évenként ide oda költöznie, mire végül kikötött Palotán.

Ami még érdekes, hogy a házassága oly népszerű hír lett, hogy még a Délamerikai Magyarság c. folyóirat is lehozta. A Kis Újság cikkét az ismert genealógus nagybátyja Csávossy Leó, későbbi sportújságíró írta, míg az alább közölt cikket az a Bodó Béla írta, aki az ismert Brumi könyvek szerzője volt. Jelenleg az 1933-as házassági és születési adatok még nem kutathatóak, így végül nem tudok beszámolni arról, hogy vajon megszületett-e a gyermek és azt a nevére vette-e az asztalosunk. Azt gondolom, hogy megeshetett a szíve a lányon, magához vette, de, ha született gyermek, az nem tőle származott. Talán ezért is lódítottak több évnyi együttlétet, hogy igazolják a gyermek törvényes születését. Nem ez volt első és nem is az utolsó (részben) érdek házasság, mindenesetre egy érdekes színfoltja lehetett a pár gazdasági világválság után talpra álló Palotának.

Érdekes, hogy az elhalt feleségei korára jobban emlékezett e cikkben, mint a sajátjára.

A Tolnai Világlapja is közölt képet. 1933.06.14 (35. évf. 25. szám 40. o.)