Azt gondoltam, hogy mivel már nem igen vannak olyan öregdiákok, akik emlékezhetnek az 1934 előtti évekre – ami a gimnáziumot és annak környezetét illeti – itt az idő még inkább tisztázni, hogy melyik épületek voltak azok, amelyeket előszeretettel fotóztak és kerültek képeslapokra még az 1900-1920-as években, mely épületek épültek a legkorábban.
Az 1847-es községi térképen a mai vasút és a Széchenyi tér közötti részen három bejegyzést tettek utólag. Berajzolták az 1850-es években a vasút melletti hutirai Lukácsy Sándor-féle telket, amin a kertészeti egylet működött (mai Sín-Sződliget-Lukácsi S. u. által határolt terület), berajzolták a Fő út déli oldalára szánt háztelkeket, illetve szerepel szintén „Hutiray” nevén a Szabóéknak később átengedett telek:
Az alapító Dr. Szabó Alajos fia, Géza 1879-ben hutirai Lukácsy Gizellát vette feleségül, így került a későbbiekben Lukácsy Sándor földje – a mai Bartók és a Fő utca közötti terület – Szabóékhoz (hogy ez hozomány, adásvétel, vagy más jogcímen bonyolódott, arról sajnos nincs információm).
Az 1860-as községi térkép, jelölve rajta a család tulajdonában álló terület. Az is látható, hogy a Fő út déli oldala 10-12 év alatt szépen kiépült:
Dr. Szabó Alajos 1869 előtt jutott hozzá palotai nyáron használt villájához, mert ekkor már az állatorvos-tudományi intézet hallgatói neve napján Palotán köszöntötték fel (Fővárosi Lapok 1869.06. hó 562. oldal). Biztos, hogy az egyik ismerős ajánlotta a másiknak a Palotán történő letelepedést, vagy nyári lak vásárlást. Pl. Dr. Nádaskay Béla és Dr. Varga Ferenc (kik Szabó nyugdíjazását követően lettek igazgatói az Állat-gyógyintézetnek) vélhetően Szabó javaslatára költözhetett a Villasorra. 1874-ben már Palotán lesz a villájuk kertjében Béla fia öngyilkos, 1879-ben pedig itt halt meg a neje, Sartory Sarolta. Szabó akkor, amikor az igazgatói székből nyugdíjba vonult álmodta meg az tanulókört, majd az iskolát. Ezt vette át veje Wágner Manó 1892-ben, majd az ő fia Aurél. A család tulajdonosként vitte az pénzügyeket, mindig külön igazgató gondoskodott a tanintézetről. Először elemi, majd kisgimnázium, végül főgimnázium lett az iskola, 1915-től az elemi és polgári iskolai részleg fuzionált a községi iskolával.
Az 1883-as községi térkép, jelölve rajta az iskola területe (már a Bartók Béla u. túloldalán levő játszótérrel, valamint látható, hogy időközben megváltak pár felparcellázott telektől is a mai Fő út és Bartók B. utca sarkán):
A „Rákospalota adóközség Káposztás Megyer pusztával, birtokrészleti jegyzőkönyv”, mely a fenti térképhez készült összeírás, tartalmazza azt, hogy a 487-es és 488-as házak és azok telkei voltak Szabóé. Ez 3 házat jelentett tehát, két az utcára merőleges téglalap alakú épületet, illetve még egyet, a középsőt, mely egy hátsó épülettel volt egybeépítve, így L alakot formáztak.
Az 1884-ben kiadott iskolai értesítő címlapján szereplő kép (a ház bal oldala le van kerítve, lehet, hogy a pedellus lakás, de lehet, hogy akár a Szabó Alajosnak fenntartott rész volt):
1905-ös kép az ebédlőről és a verandáról:
Ez pedig már 1895-ös kép (a iskola 3 épület előtt kerítés ill. fakorlát):
Ez a kép szintén az 1895-ös iskolai értesítőből van, amin láthatjuk, hogy az utca túloldalán levő üres telek volt a játszótér:
És a képekből az is kiderül, hogy a földszintes ház, amiben az étkező is volt a verandával, csak középső emeletes épület hátsó része (folytatása) lehetett, mert nem látni az épület mögött másik, magasabb épületet. Az utcára merőleges emeletes épület lehetett az internátus, míg a két utcafronti földszintes épületben folyt az oktatás. A praktikusság mondatja ezt velem, az emeleten a magántanulók, míg a földszinten a rendes tanulók ágyai lehettek nagyobb szobákban. Persze ez egyelőre találgatás.
A 25-ös ház esetén láthatjuk, hogy a ház végében található magas kémény egészen napjainkig megvolt, Aztán valószínűleg mikor elkészülhetett az új iskolaépület a ’30-as években, az internátus emeletét lebontották és a 23-as és 25-ös épületeket az utcafronton összekötötték, így egy U alakú ház alakult ki. A hátsó traktusban levő épületeket a felismerhetetlenségig változtatták az elmúlt 150 év alatt, funkcióhoz igazítva.
A 19/21-es ház viszont szinte az eredeti alakját mutatja, igaz a nyeregtető félnyereg lett (avagy a 21-es épületet még a századelőn átépítették, hogy az internátus felé nézzenek a nyílászárók és a tető se nyúljon túl a telekhatáron.
Ezen a képen pedig jól látszik a hármas egység, ezért s volt a középső épület az emeletes, hogy harmonikus legyen a látvány. A téglakerítés kovácsoltvas elemekkel és a lépcsős piramis oszlopfejek több helyen most is megtalálhatóak Palotán.
Ezen az ábrán pedig összefoglaltam a fentieket, hátha így érthetőbb, hogy mi hol és hogy helyezkedett el 100-150 évvel ezelőtt.
1934-ben aztán megépült a mai „réginek” titulált háromszintes gimnáziumi épület, mely a Bartók Béla utcáról nyíló kertkapun közelíthető meg. 1968-69-ben pedig felépült a legújabb szárny, ami már a Fő út 70. szám alatt várja a tanulókat.
Nincs még egy iskola mely lassan 150 éve egy helyben álljon mégis épületei ilyen szétszórtan, nagy területen helyezkednének el.
Az iskola honlapja innen elérhető: https://dgyg.hu
