Bizonyos Haering Ede polgári iskolai tanító 1875-ben kezdi meg tanítói tevékenységét. Előbb tanító helyettes Budán a III. kerületben, a Korona utcai iskolában, majd Sepsiszentgyörgyön segéd tanító. 1894-től a Szegeden a II. kerületi állami fiú polgáriban, aztán a szintén Szegeden levő III. kerületiben. 1893/4-től preparálással tölti a szabadidejét.
Független Magyarország 1905.10.22 (4. évf. 1293. sz. 21. o.) – magasztaló cikk Hearing Ede munkáiról
1905-ben az Országos Királyi Tanáregyesület már ajánlotta beszerzésre Haering preparátumait. 1906-ban aztán megnyitotta kis műhelyét.
Vadászat és Állatvilág 1906.07.15 (6. évf. 14. sz. 160. o.)
1908-ban az üzeméből növi ki magát a Műipar és Tanszergyár Rt. 1910-ben nyugdíjba ment az iskolából. A cégben műszaki igazgatói pozíciót töltött be. 1917 után az üzem szüneteltette tevékenységét, még 1923-ban is ez volt a helyzet. Utána nem hallunk a cégről többet. Ezek az évek nem kedveztek az ilyen sok munkát igénylő ámde szűk megrendelői körrel rendelkező vállalkozásoknak.
1857-ben született, 1903-ban vette csak el feleségét (Schwecht Hermina Vilma, szül.: 1861), holott idősebb lányuk Hertha már 1892-ben megszületett. Nagyon kevés adat maradt fenn a családról. Mindenesetre a lány örökölte apja kézügyességét, szorgalmát és a preparáció iránti érdeklődést. Lehet, hogy valamiért az üzem vezetésével összekülönbözhetett, mindenesetre Rákospalotán kötött ki a család.
Köztelek 1911.09.30 (21. évf. 77. sz. 2455. o.)
Ede 1914-ben hunyt el, ekkor a Batthyány u 15-ben éltek. Felesége 1950-ben hunyt el. Fiából, Oktáv Sándorból körorvos lett, Palotán házasodott 1922-ben. Vélhetően az ő fia, aki szintén Ede volt járt a Wágner Manó Gimnáziumba.
Hertha fivére lakásában az akkor Erzsébet (Sződliget) u. 7. sz. alatt lakott és kezdetben méhészkedett, mint oly sokan akkor Palotán.
Magyar Méh 1921.05.hó (42. évf. 5. sz. 95. o.)
1923 után egy ideig nincs hír róla. Aztán már, mint apja tevékenységének folytatója bukkan fel:
Palota Újpest 1931.12.24 (11. évf. 50-52. sz. 8. o.)
Mivel Hertha mindig bérlő volt, így nehéz megállapítani, hogy az Erzsébet u. 7. és 9. szám esetén arrébb költözött-e egy házzal, vagy csak az 1928-as házszámkorrekció miatt módosult a cím. Az 7-ből elvileg 11-es lett, a 9-es pedig már a módosítást követő házszám volt.
1933 őszétől újabb helyen, az Állomás köz 3-ban lakik már, és újabb hirdetéssel jelentkezik:
Nimród 1933.11.10 (21. évf. 32. sz. 516. o.)
Hivatalos Közlöny 1936.02.15 (44. évf. 4. sz. 82. o.)
1937. tavaszán ismét az Erzsébet (Sződliget) utcában találjuk:
Vadászat Halászat 1937.02.28 (5. évf. 4. sz. 44. o.)
Nimród 1938.01.20 (26. évf. 3. sz. 47.)
És végül 1938 legelején visszatér a szülői házba, a Bem u. 28. sz. alá. Persze nem igazán érthető, hogy miért került vissza 1939 év végén az Erzsébet u 33. alá megint egy kis időre. Utolsó hirdetése 1944-ben jelent meg. A II. vh. után könyvelő szakmát tanulta ki. Hajadon maradt haláláig, ugyanakkor nem tudni miért változtatott végül nevet és lett Hargitai. Mivel Brassó környékén született (akkor: Türkös, ma: Négyfalu) merülhetett fel benne ez a vezetéknév és talán nem akart német hangzású névvel élni, mikor már borítékolható volt a német vereség.
Vadászat Halászat 1944.03.15 (12. évf. 5. sz. 50. o.)
Apa és lánya 50 éven át preparáltak, ebből 30 éven át Rákospalotán készítették a minőségi munkákat. Tán még mindig vannak olyan gyűjtemények vagy magánházak, ahol az ő munkáik lógnak a falon.