A Tavasz Mozgóról szóló bejegyzésem óta eltelt egy kis idő. Az abban a cikkben említett Fortuna és Olympia mozikról is sikerült újabb adatokat lelni, itt az idő tehát, hogy ezekről a mozikról is megemlékezzünk, előbb az Olympiáról:
Az első adat a mozi címéről és tulajdonosáról 1916-ból való, a Budapesti Czim- és Lakásjegyzékben:
Pár szó Friedről: Fried Zsigmond sertéskereskedő volt, vidéken vásárolt sertést értékesített főleg Újpesten. Sok korlátozás volt a húsárura, nem volt könnyű mindig szabályosan adni-venni, illetve az emberek megpróbáltak ügyeskedni. Fried úgy tűnik, mindig elment a falig. Az ismert húsnagykereskedővel (a szalámikészítőkkel foglalkozó cikkeben szereplő Meduna család tagjával) Meduna Ferencnével is volt egy közös biznisze 1922-ben. A hírlapok többször foglalkoztak ügyeivel már 1916-ban, 1918-ban is. 1923-ban hozta létre a Fried Zsigmond Rt.-t. Lánya, Fried Mészáros Rózsi 1941-ben héthónapi börtönt kapott magánokirat-hamisításért. 1913-ban még az újpesti Kossuth u. 56-os címen lakott, 1916-ban viszont már az palotai Istvántelki úton. A Kossuth utca feljebb található az Árpád úttól északra, a Görgey utca előtti utolsó párhuzamos utca. Gyalogosan a két cím csak pár perc.
1915-ben születése után azonnal meghalt akkor született fia, ekkor már Palotán lakik.
Ugyanakkor van még egy hírünk 1913-ból:
Népszava 1913.11.26 (41. évf. 277. sz. 12. o.)
Mindezekből arra következtethetünk, hogy akár már 1913-ban megnyithatta a moziját. Ez nem egy sokszáz-fős mozi volt, hanem egy kisebb. Az Istvántelki úton ekkor a sarki ház a 2-es számú volt, ahol a Gyógyszertár a Madonnához működött 1913-tól. A mozi tehát a patika mögött helyezkedett el. Ez a telek a mai Istvántelki út 71-as, tudniillik 1950-ben mikor Istvántelket hivatalosan Újpesthez csatolták a házszámozást megfordították.
A Jövő 1921.05.12-i (1. évf. 67. szám 3. o.) cikke.
A fenti cikkből értesülünk róla, hogy az új mozitörvény adta „lehetőséggel élve” egy angol cég kibérelte a mozit Friedtől. Szerencséje lehetett hiszen ő is zsidó volt és elveszthette volna a moziját (lehet csak a kis befogadóképessége miatt nem volt érdekes, hogy rátegyék a kezüket). Az 1922-es lakcímjegyzékben mindenesetre még az övé a mozi. 1924-ben Magyarország kereskedelmi, ipari és mezőgazdasági címtárában már Willenthal Jenő nevén fut a mozi. Több, mint valószínű, hogy mégiscsak szükség volt egy másik moziengedélyesre maga helyett. Willenthal aztán 1929 körül Békéscsabára megy, ott építkezik majd indít új mozit Csaba néven. Ekkor tájt lesz az Istvántelki Mozgóból Olympia.
A Palota-Újpest 1926.11.06 (6. évf. 45. sz. 4. o.) száma az újpesti mozik közé sorolja az Istvántelkit.
Az 1928-as Rákospalota térképen a 7010-es telken áll az Istvántelki út 4-es számú épület azaz a mozi.
Rendőrségi Zsebkönyv – Újpest utcái, 1929 – már Olympia néven a mozgó
Hogy pontosan meddig működött Olympia néven a mozi nem tudni, a zsidótörvények következtében könnyen lehet, hogy Friedtől is elvették a vagyontárgyait. esetleg – amíg tudta – eladta a mozit. Időközben 1937-ben az utcán vitéz jákfai Gömbös Gyula útra keresztelték át.
Budapesti Közlöny Hivatalos Értesítője 1942.04.11 (76. évf. 82. sz. 1. o.)
1942 tavaszán a fenti cikk alapján már végrehajtás alatt áll a mozi. Az egyik hitelező Spóner Sándorné. Hozzájutottam egy 1943.01.15-i levélhez, melyen Spóner Sándorné írt és melyben egy filmforgalmazót tájékoztat egy film 1942-es filmvetítéséről. Vélhetően ez az utolsó dokumentumok egyike, ami még a mozival kapcsolatba hozható, több, mint valószínű, hogy 1943-ban a mozi bezárt. Hogy az asszony nevezte-e át a mozit István Mozivá, nem tudjuk.
A műholdképen látszik, hogy a telek közepén álló épületet építették körbe műhely épületekkel, a szocializmus ideje alatt itt lakatosüzem, majd egy kis bútorüzem működött. A telek közepén álló épület, vagy annak elődje lehet az eredeti moziépület, még akkor is, ha ma már rá sem ismerni. A mozi 30 évet élt mindösszesen.