Pauer Lajos festő és restaurátor

Egy újabb rákospalotai festő és restauráló nyomába szegődök. Pauer Lajos is sajnos azok közé tartozik, akiről alig van információnk. A történet onnan indítható, hogy élt egy Pauer Lajos Károly nevű burgenlandi származású evangélikus kárpitos, aki 1896-ban megházasodott Budapesten.

A polgári anyakönyvi bejegyzés 1896.09.17-én íródott a Budapest V. kerületében.

A kárpitos apuka reklámja a Magyarország 1897.07.07-i számában.

1928-ban még működött, volt egy háza az akkori V. ker. Veres Pálné u. 27. szám alatt. Ez egy kisebb ház (főúri palota volt, amit hasznosítottak, a 30-es évek közepén lebontották és Erdélyi fia 1940-ben épített rá 5 emeletes bérházat). Ő és családja is az V. ker. Széchenyi u. 7. szám alatt laktak. A Széchenyi utcában legalább 1914-tól élt a család. Az üzlet korábban (1908-tól) a Vécsey u. 1. szám alatt, még korábban a VI. Zichy J. u. 16. (1905-től), illetve a Nagy Korona (mai hercegprímás) utca 28-ban (1896-tól biztosan). A család pedig az Alkotmány u. 20. és Hajnal (a mai Nagysándor József) u. 5. szám alatt lakott.

Kárpitosunknak legalább 5 gyermeke született: Ifj. Pauer Lajos (a festő, született 1897-98 körül), Gizella (1899.04 hó, 1 hónapot élt), Teréz (1901-1912, 11 évet élt) Matild (1905-1909, 4 évet élt), József Béla (1907-1908.03 hó, 4 hónapot élt). Mire tehát ifj. Lajos gimnazista lett, elvesztette az összes testvérét, egyedüli fia maradt az apjának. A Deák téri Evangélikus Elemibe járt, majd egy évet az V . kerületi Polgári Elemibe 1908-ban. Az Országos Magyar Képzőművészeti Iskolába járt 1914-1917 között. Balló Ede volt a mestere (neki rokonai laktak egyébként Palotán a Villasoron). Valószínűleg apjának már ekkor besegíthetett a műtárgyak restaurálásánál a frissen végzett festő, mivel apja nemcsak bútorokkal, de régiségekkel is foglalkozott. Horthy lakosztályát a Budai Várban 1924-ben rabolták ki, orgazdaként felmerült Pauer neve is, tehát egy jól menő üzlete lehetett. 1929-ben az egész Veres Pálné utcai bérházat eladták a híres fényképésznek Erdélyi Mórnak. A fia és özvegye épített a telken új épületet a ’30-as évek közepén.

Magyar Országos Tudósító (MTI) 1929.09.26-i híradása, a házszám tévesen 27 helyett 26-nak lett írva

Feltételezem ebből a pénzből vásárolta magának Pauer a rákospalotai Bem u. 2 alatti 7 (vagy 9) szobás házat 1935 körül. A korabeli térképen a ház hasonló módon helyezkedett el, mint a mai épület, lehet azonban, hogy akkor csak földszintes volt. 1929-ben a rákospalotai 1-es posta az ebben az épületben működött legfeljebb 1934-ig, így ekkor költözhetett ide Pauer. Az is lehet, hogy az 1929-es világválságot követően nem ment jól a festmény és régiség üzlet és ezért kellett olcsóbb helyre költöznie. Mindenesetre az élete utolsó 8 évét itt élte. 1926-tól a Műcsarnokban állított ki.

Magyar Hírlap 1942.04.25 (64. évf. 93. szám 8. o.)

A Zsidókórházban hunyt el, de Palotán temették el. Ez azt erősíti, hogy rokonai lakhattak Palotán.

Pesti Hírlap 1942.05.12 (64. évf. 107. sz. 9. o.)

A Magyar országos Tudósító 1943.10.28-i híre Pauerről és egy vásárolt festményről.

És akkor, ami a lényeg lenne, hogy Pauer Lajos festő milyen képeket is festett. Nos egyetlen adatbázisban leltem rá 8 művére, de azoknak is csak a címére, méretére. Egyetlen képet sem sikerült felhajtanom Pauertől. Azt hiszem ő is a sok-sok kevésbé ismert festőnk egyike, akikkel még nem foglalkozott a művészettörténet. Lehet nem olyan jelentős, mint egy-egy korszakos festőnk, de már rég katalogizálni kellene festőinket és a képeiket, hogy esetleg végre gyűjtemények és kisebb személyi kultuszok kialakulhassanak.

Ismert művei (valamennyi kép olajjal készült):

  • Fekvő női akt 80 x 124 cm
  • Fekvő női akt 48 x 70 cm
  • Háborgó tenger 50 x 82 cm
  • Háborgó tenger 41 x 58 cm
  • Vízhordó fiú 76 x 50 cm
  • Önarckép 52 x 42 cm
  • Tanulmányfej 65 x 46 cm
  • Önarckép 53 x 42 cm

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük