Aki picit is érdeklődik Palota múltja iránt, talán már tudja – vagy a Fő út 2. előtt elsétálva olvasta az emléktáblát a ház falán – hogy Babits Mihály költőnk 1911. októberétől 1912. decemberéig itt élt Palotán.
Azt azonban eddig nem tudhattuk, hogy a Babits családból más is élt Palotán.
Coborci Babits Kálmán (1840.01.24 Győrszemere – 1886.10.22 Budapest) dédapja Babics János, akinek testvére Babits Ferenc volt, és az ő szépunokája szentistváni Babits Mihály (1883.11.26 Szekszárd – 1941.09.04 Budapest) költő. (lásd: Kempelen Béla: Magyar Nemes Családok 1. kötet, 1911 és Alföld 48. évf. 5. szám. 1997 május – Czeizel Endre: Babits Mihály családfájának kreatológiai értékelése) A Babics/Babits családok római katolikus vallásúak voltak. A híradásokban és hivatalos iratokban is hol cs-vel, hol ts-sel fordul elő a jelen cikkben taglalt Babics ág családneve. Coborc ma (Cebovec Horvátországban) Lobor faluhoz tartozik, kistelepülés.
Kálmán tehát két generációval korábban született a családban, ugyanakkor hasonló pályán mozgott: középiskolai tanár volt. Bölcseleti doktorként a Budai Főreálgimnáziumban (a mai Toldy Ferenc Gimnázium) klasszika-filológiát tanított. Agyhártyagyulladás következtében nagyon fiatalon elhunyt.
Forrás: dspace.oszk.hu – Pannon Digitális Egyesített Archivum
Neje nemesmiliticsi Allaga Blanka volt. E nemesi család tagjai is hasonló pozíciókkal bírtak a közéletben. Blanka 1840.04.19-én Baján született. Apja Allaga Imre Bács vármegye esküdtje (képviselője), 1848-as kormánybiztos, főjegyző, ügyvéd volt. Az 1860-as évekből arról tudósítottak, hogy Blanka remekül tudott zongorázni és szívesen vett részt helyi színműelőadásokban is. Házasságuk után a férj birtokán laktak.
Hogy Blanka mikor került el Palotára, nem tudni, mindenesetre 1904-ből fennmaradt egy adásvételi szerződés. Az addigi Batthyány u. 17-ből átköltözött a Vasút u. 55. szám alá (HU BFL – VII.222.a – 1904 – 0275). Mindkét ház még áll. A Vasút u. 55-ből időközben Pozsony u. 57. lett. Mivel saroktelek így a másik címe: Sín u. 2., ezt az utcát pedig korábban Mária utcának hívták. Itt hunyt el 1915-ben.
Az öt lányuk közül Babits Margit (Született: 1872.08.25 Győrszemere) örökölte a palotai házat, aki még ezévben eladta azt Nagy Idának (HU BFL – VII.222.a – 1915 – 0324). Mindenesetre 1917-ben még mindig itt lakott (HU BFL – VII.222.a – 1917 – 0650).
Forrás: Köztelek 1892.01.27 (8. szám 125. oldal)
Margitot 1892-ben elvette Törk Adolf gazdatiszt, aki ezekben az években Szabadhídvégen lakott, de a foglalkozásából kifolyólag jó néhányszor költözött. Érdekesség, hogy 1908-ban házassági szerződést kötöttek. Ezévben Margit már Palotán lakott az anyjával, lehet, hogy már anyja ápolásra szorult ( HU BFL – VII.222.a – 1908 – 0666), de az is elképzelhető, hogy csak férjétől különélt. Válásukat az is alátámasztaná, hogy Margit leánykori nevén jelentette meg verseit. Lányuk Törk Magdolna (született: Szolnok 1893.02.01) Császár Antal kolozsvári kereskedőhöz ment hozzá Rákospalotán 1913.11.08-án. Törk Adolf 1927.01.24-én Mosonszentjánoson hunyt el, ekkor már új családja volt.
Nem zárható ki tehát, hogy Babits Mihály járt a rokonainál a mai Sín u. 2-ben. A régebbi időkben a rokonaikat jobban ismerték és jobban számontartották az emberek, mint manapság és végül is csak két villamosmegállóra laktak egymástól. Nagyon érdekes, hogy Margit is írt verseket. Hogy Margittal mi lett a későbbiekben, egyelőre homály fedi.
Az 1910-es képeslapon a mai Pozsony u. 57-es azaz a Sín u. 2-es számú házat látjuk. A kép baloldalán ekkor még nem volt kész az aluljáró. Bal oldalon a Leánynevelő magas téglakerítéseit figyelhetjük meg. A pár éve külsőleg felújított ház timpanonján a címerkép nélküli címerpajzs fent van, akár még pótolható is lenne a nemesmiliticsi Allaga vagy a coborci Babits család címere.
Babits Margit verse, megjelent: Ország-Világ 1923.08.05 (44. évf. 32. szám 351. oldal)
Margit további versei jelentek meg – Kecskemét és vidéke 1930.05.11 (11. évf. 19. szám 3. oldal)
És akkor még pár szó a házról, és annak sorsáról: Vatter Gyula, aki bírósági hivatalnok volt 1897-1900 között lakta az épületet. Itt élt Thuróczy Lajos adóellenőr is, aki a rokona volt. 1900-ban Balogh József hirdeti a házat eladásra. 1904-ben Zábráczki Jánosné özv. Gulyás Júlia a tulajdonos, aki ekkor végrendelkezik. 1904-15 közt Babitséké. Nagy Idáé a ház 1915-ben, aki mindjárt végrendelkezik is. 1922-ben Lovass Árpád rimaszombati gyermekmenhely vezetője és neje Marssó Margit lakott itt (1928-ban a Mária u. 4 a címük). 1946-ban Magyar Béla A Valkó Kft. ügyvezetője lakik itt.