Jelen írásban megpróbálom összefoglalni a palotai patikákról fellelt adatokat.
Pesti hírlap 1882.03.18 4. évf. 77. szám 6. o.
A Hon 1882.05.13 20. évf. 131. szám 2. o.
1882-ben találkozunk az első kérelemmel és mindjárt annak elutasításával. Ez így ment éveken át:
Pesti Hirlap 1887.04.14 9. évf. 102. szám 12. o.
Budapest Főváros Közgyűlésének jegyzőkönyvei 1889.03.14
Kropp Kálmán, ahogy látható mielőtt Palotára került volna Kőbányán próbált patikát nyitni.
Váczi Közlöny 1891.08.09 13. évf. 32. szám 3. o.
Végül 1891-ben megnyílott az első patika, ami a „Megváltóhoz” nevet kapta és a Fő úton nyitott ki, ahol ma is áll.
Rohamosan nőtt a nagyközség létszáma, hamar megmutatkozott, hogy egy patika kevés, illetve már jelentős távolságok alakultak ki a községben, mely távolságok szintén megkövetelték az új patikák nyitását.
Belügyi Közlöny 1900.06.14 10. szám 247. o.
Alkotmány 1900.06.08 5. évf. 135. szám 8. o.
Azt tudni kell, hogy a jogokat lehetett adni-venni. A fenti cikkben pont azt sérelmezik, hogy korrupció révén jutott Szél Manó patikajoghoz. Ez a „József főhercegről” elnevezett patika a Károlyi-Bocskai utca sarkán nyílott meg.
Belügyi Közlöny 1906.08.19 35. szám 356. o.
Ezt a patikát 1904 körül Trstyánszky Károly gyógyszerész veszi át. Ő tőle pedig a Szatmárnémetiből származó Fried Sándor veszi meg 1906-ban. A mai Rädda Barnen és Bocskai utcák sarkán áll a ház még mindig (Bocskai u. 33. majd 51.). 1934-ből Dániel Sándor a gyógyszerész. Közvetlen a II. világháború után Jeszenszky Béla vezeti a patikát. Ekkor Szabadság Gyógyszertár volt a neve. 1950-ig bizonyosan működött a gyógyszertár, a utána azonban nincs adat róla, de elmondások szerint az 1980-as évekig üzemelt.
A Szatmár-Németi újság 1907.09.15-i (11. évf. 74. 1. sz. 1. o.) számában Fried hirdetése
Belügyi Közlöny 1905.07.16 30. szám 237. o.
Belügyi Közlöny 1913.03.09 10. szám 67. o.
A Niedermann Intézet elkészülte után megkapta a saját patika működtetéséhez a jogot. Egy ekkora intézmény nem maradhatott gyógyszerek nélkül. Ekkor még Pestújhely nem vált le Palotáról, az csak később 1909-ben valósult meg. 1913-ban a patika bezárt. Az intézmény 1912 után kórház lett, a Munkásbetegsegélyző és Balesetbiztosító Pénztár és az Országos Pénztár Munkáskórháza, majd OTI Dr. Vass József Munkáskórház néven. 1945 után a Vörös Hadsereg használatába került. 1985-ben új szárnyat építettek. 1991-ben hagyták fel és ürítették ki a szovjetek. Sajnos a főváros azóta sem rendezte a kórház sorsát, talán a kerület fog tudni neki funkciót és anyagiakat találni. A legkorábbi épületek a szecesszió, míg az 1932-35 közt épült szárny a bauhaus vonásait hordozzák magukon.
PPSK Vármegye Hivatalos Lapja 1911.07.13 9. évf. 28. szám 332. o.
Belügyi Közlöny 1912.08.18 35. szám 322. o.
A harmadik gyógyszertár tehát Zrínyi Ilona nevét vette fel és 1911-től üzemelt. A patika a Rákos út 68. szám alatt volt. Müller életrajza szerepel a Szmodits László – Dobson Szabolcs által írt „A magyarországi zsidóság és a gyógyszerészet 1945-ig c. munkában (megjelent: 2014-ben). Szintén 1943 az utolsó említési dátum, amíg Mülleré a patika. Müller Vilmos a Magyar Gyógyszerész Egyesület alelnöke volt. Utána Molnár István viszi, 1950-ben már államosítják. Jelenleg is üzemel, Sztráda Gyógyszertár néven.
Rákos Vidéke 1913.06.29 13. évf. 26. szám 6. o.
Belügyi Közlöny 1918.05.19 20. szám 437. o.
Gyógyszerészi Közlöny 1918.06.23 34. évf. 25. sz. 349. o.
Gyógyszerészi hetilap 1920.02.29 59. évf. 2990. szám 129. o.
A Madonnához címzett gyógyszertár az Istvántelki út 2. szám alatt volt egészen 1943-ig, Miklós Aladár ekkor hunyt el. 1950-ig a fenti címen működött, majd, hogy Istvántelket Újpesthez csatolták és az utcaszámozást megfordították az Istvántelki út 73-as számot kapta. A legutolsó adat a működésére vonatkozólag 1971-ből való a Gyógyszerészeti Évkönyvből való.
PPSK Vármegye Hivatalos Lapja 1923.02.08 21. évf. 7. szám 96. o.
Az új gyógyszertár a Szent Szív címet viselte és a Szentmihályi út 15. szám alá került. A gyógyszerész pontos neve Havas Borgos Béla volt.
Gyógyszerészi Közlöny 1925.06.28 41. évf. 9. szám 175. o.
1929-ben 39. életévében meghal viski Balás Zsigmond. Neje viszi tovább a patikát. 1928-tól Szentmihályi út 25. lett a cím a házszámozások módosítása következtében. 1947-ben a Kiss Ernő u 47. a cím, innen tudható, hogy a mai Szentmihályi út 11-es házban volt a patika (időközben a Szentmihályi út eleje új neveket kapott, legutóbb Illyés Gyuláét). 1948-ban Görög József vitte a patikát. A patikáról 1949 után nincs adat.
Gyógyszerészi Közlöny 1933.07.08 49. évf. 20. szám 380. o.
A gyógyszertár címe 1938-ban Dembinszky u. 25 volt. Radimetzky Antal 1964-ben hunyt el, akkor címe Széchenyi út 3. volt. 1939-ben már Mátyás Királyról volt elnevezve a patika. A gyógyszertár pár évvel ezelőtt szűnt meg.
Gyógyszerészi Közlöny 1934.04.21 (50. évf. 16. szám 263. o. )
A gyógyszertár a Szent Erzsébet nevet kapta és cca. a 2000-es évekig fennállott a Wágner Manó tér (legújabb nevén Géza fejedelem tér) 1. szám alatt.
Rákospalota térképe 1934-35-ből, rajta az első 6 gyógyszertár jelölésével (nem ugyanabban a sorrendben számozták be őket, mint ahogy a hivatalos számozás volt. (A térkép tulajdonosa a Rákospalota-Pestújhely-Újpalota Helytörténeti Gyűjteménye Külön köszönet a fotózási lehetőségért!)
Kiegészítés
1881.08.17-én Szlávik István gyógyszerész ügyében határozatot hozott a képviselő testület, melyben támogatta egy gyógyszertár felállítását, lévén Fót, Csömör, Veresegyház, Szada, Csomád sem bír gyógyszertárral, Palota 4108 helyi lakost és 500 nyaralót tud felmutatni és az újpesti patika megléte elégtelen, a tekintetben, hogy kiszolgáljon ennyi vidékit. A kérvény sorsa ismeretlen, de tudjuk, hogy nem nyitott ki ekkor még patika Palotán, arra még 10 évet várhattak a községben élők. 1891-ben szerelt le az 1859-es születésű Szlávik, mint tartalékos gyógyszerész gyakornok. 1892-től Soroksáron, és Erzsébetfalván praktizált, lévén oda nősült.