A vasútállomás menti vendéglők közül ez az egy született Újpesten. A város szó szerinti sarkán állt, ugyanakkor Palotára nézett. Hogy pontosan mikor nyithatott, homály fedi. A Park-vendéglő már évtizedek óta üzemelt, Szikszay szállója is már vagy 10 éve fogadta a vendégeket, mikor Mauritz Gyula az akkori Vasút u. 87-ben (Mai címe: Görgey Artúr u. 99.) megkezdte a vendéglátást. Az első híradás 1890-ből való. Alább az 1883-as Újpest térkép részlete látható, A Kis Posta u. a mai Dobó u. az. V. névtelen utca pedig a mai Szilágyi utca. A Vasút utcán látjuk a lóvasúti vágányt és az utolsó épület volt a vendéglő. Az is látható, hogy a palotai emberekből, a kirándulókból és a vasúton utazókból tartotta fenn magát, mert a környék gyakorlatilag beépítetlen volt. A második térkép 1894-es állapotokat mutat, a környék még mindig igen csak gyéren lakott, de már áll a vendéglő másik (a Vasút utcával párhuzamos) épülete is.
A 2022-es utcaképen jól látszik a vendéglő 3 része: a legkorábban emelt sárga épület, a hozzáépített díszesebb téglahomlokzatú épület, valamint a kertet övező kerítés. A kerthelyiség a mai buszfordulóig tele volt asztalokkal és csodás fákkal. Sok száz fő fért el kényelmesen a zárt térben és a kertben.
Pesti Hírlap 1890.11.06 (12. évf. 305. sz. 7. o.)
Nem tudunk semmi közelebbit Mauritzról sajnos, pár évig üzemeltette a helyet, később a VI. kerületben vitt vendéglőt. Az üzletet a Fótról érkezett Podruzsik Ferenc vette át:
Budapesti Hírlap 1895.05.01 (15. évf. 118. sz. 17. o.)
Az akkori Vasút u. 79-ben lakott családjával, lánya a Wágnerbe járt később. Rejtélyes okból Podruzsik 1902-ben megjelentetett egy hirdetést, hogy átvette a Park-vendéglő üzemeltetését, ami nem lehetséges, mert 1898-1905 közt Bohácsy József vezette azt.
Budapesti Hírlap 1901.05.26 (21. évf. 143. sz. 17. o.)
Budapesti Hírlap 1902.05.25 (22. évf. 141. sz. 17.)
Lehet, hogy próbálkozott, de végül nem igazán ment neki a vendéglő vezetés, mert különben minek akarta volna 1901-ben visszanyerni az emberek bizalmát, rá egy évre meg bátran meghirdetni, hogy ő fogja vezetni a Park-vendéglőt, ami aztán szintén nem teljesült. Ami biztos, hogy a Vasút utcai vendéglőjétől megvált, mert 1904-ban került a vendéglő élére Horváth Imre. Podruzsik Kőbányára ment el borászkodni.
Vendéglősök Lapja 1905.11.20 (21. évf. 22. sz. 6. o.)
Horváth Imre felfuttatta a vendéglőt, 1917-ig vitte azt mikor agyvérzést kapott és 54 évesen meghalt. Olyan jól bejáratott lett a vendéglő, hogy a rá következő üzletvezetők is megtartották a nevet. 1929-től Ádám Józsefé, 1930-1935 között Ifj. Fehér Károlyé a vendéglő, 1936-ban pedig Hózler Gyula vitte egészen 1947-ig. 1924-ben már a házszám 99-re módosult, majd 1929-ben az utcanév változott Horthy Miklósra. 1948-ban megint átkeresztelés jött: Dózsa Györgyre. 1948-ban Hargitai Gyulát jelölik meg tulajdonosnak, lehet Hózler változtatott nevet, de ellenne egy évvel korábban már népbírósági ítélet született, így ez kérdéses. A vendéglő ezután megszűnt, jelenleg társasház az épület, sokáig a kert sarkában egy lángosos üzemelt a 2010-es évek végéig, emlékeztetve mindenkit a valaha volt szebb napokra. A vendéglő nagyjából tehát legfeljebb 60 évet üzemelt. Az alábbiakban a birtokomban levő képeslapokat mutatom be időrendben:
