Ebben a kis cikkben a Rákospalota Újfaluban, az Eötvös u. 85. szám alatti saroképületben egymást követő fényképészekről kívánok írni.
Újfalu a mai Illyés Gyula és Szentmihályi úttól délre elhelyezkedő városrész, melyet keleten Újpalota és Pestújhely, nyugaton és délen pedig a vasút határol. A kiépülése a Sódergödör házaival kezdődött a XIX. század utolsó harmadában. Míg a Sódergödör még az Ófalura hajazó pár utcájában a legszegényebbek éltek vályogházakban, addig a cca. 1890 után megkezdődött északról délre történő Újfalu kiépülése már megtervezett utcákon és kisvárosias hangulatot idéző téglaházakkal valósult meg. Iparosok, kereskedők, gyári munkások költöztek a környékre. Újfalu pár év alatt a Pázmány Péter- Dembinszky – Rákos út által határolt területen kiépült. Azóta persze a Sódergödör házait felszámolták, ahogy a MÁV-telep is jelentősen átalakult az M3-as és a panelházak megépülte miatt. Ettől függetlenül Újfalu jelentős része a 80-120 évvel ezelőtti állapotában maradt meg.
Faragó Mór – az első (kb. 1903-1914)
A Magyar Nemzeti Múzeum Fényképészek és Műtermek adatai kutatóknak elnevezésű adatbázisa Faragóról azt tartja nyilván, hogy a Zápolya és Eötvös utca sarkán működött feltehetően 1900-1905 közt, illetve hogy 1910 és 1930 között Újpesten a Piac téren, az István u. 7. szám alatt működött.
A Zápolya a mai Szerencs utca. A házszámozás 1928-ban változott, Az ominózus ház, amiről szó van, az akkori Eötvös u. 85., a későbbi 113-as szám.
Tolnai Világlapja 1908.09.06 (8. évf. 37. sz. 1422. o.)
Az első pár hirdetése némileg ellentmondó:
Pesti Hírlap 1911.09.03 (33. évf. 209. szám 28. o.)
Pesti Hírlap 1912.06.23 (34. évf. 149. szám 60. o.)
Pesti Hírlap 1913.10.07 (35. évf. 237. sz. 27. o.)
Pesti Hírlap 1914.051.7 (36. évf. 116. szám 61. o.)
A képen Iványi Béláné Szapáry Ilona, cca. 1910-12. – Mártonné Kis Orsolya engedélyével
Egy másik Faragó kép hátulja ugyanazokból az évekből – Mártonné Kis Orsolya engedélyével
Ez a fotó a Vatera.hu oldalon volt megtalálható.
Az 1913-as hirdetése 1903-as nyitást sejtet, az 1914-es viszont csak 1907-est. A Fortepan adatbázisban a 114860-as kép 1906-osnak van jelölve. A többi fellelhető képhez nem köthető konkrét évszám (az MNM fotója itt). Ugyanakkor 1911-ben Újpesten segédet keres, 1912-ben meg eladná újpesti üzletét. Egy biztos, hogy 1912-14 között meg volt mindkét üzlete. Elképzelhető, hogy nem tudta eldönteni egy ideig, melyik üzlet lesz a jövedelmezőbb. Hogy egyáltalán Mórnak hívták azt legkorábban csak az 1914-es Budapesti Czím- és Lakásjegyzékből tudhatjuk meg. Sőt az is kiderül belőle, hogy az újpesti városházával szembeni műterme vélhetően pár házzal arrébb költözött, mert az István u. 7-es és Jókai u. 4-es épület nem lehet ugyanaz a saroképület.
Az Est 1922.12.10 (13. évf. 281. sz. 6. o.)
Tolnai Világlapja (1926.07.21 26. évf. 30. sz. 49. o.)
Magyar Országos Tudósító 1929.01.25
Pest-Pilis-Solt-Kiskun Vármegye Általános Ismertetője és Címtára – 1931
A Magyar Mezőgazdasági Múzeum fotója – 1938.01.16 – Lóverseny.
Ahogy látjuk műtermét ismét árulta. Nem vagyok az újpesti házszámozásban annyira otthon, hogy az István u. 7.-ből lehetett-e István u. 13. (bár a két címe között ugye ott a Jókai u. 4-es címe), mindenesetre egy háztömbön belül maradt. Megházasodott és ahogy már 1908-ban is láttuk, áttérhetett a fotóriporterségre, 1927-től már biztosan sokszor fotózta a lóversenyeket, több ilyen képe is fennmaradt. Azt gondolom, hogy zsidó származású lehetett, elképzelhető, hogy a háborúban elhurcolták.
Egy fontos kordokumentum fennmaradt tőle: a Babits Mihály Kéziratai és Levelezése c. műben, mely Cséve Anna munkája és 1993-ban látott napvilágot – van dokumentálva, hogy a Babits emlékházban van egy mellkép Babitsról, melyet Faragó készített abban az egy évben mikor Babits Palotán lakott és Újpesten tanított (1911. októbere – 1912 decembere között).
Szigeti ? – a második (kb. 1914-1924)
Ha nem tudtunk sokat Faragó újfalusi időszakáról, akkor ez még inkább igaz Szigeti működésére. Csak sejteni tudom, hogy a képeken használt korona és griffek – mint amik az udvari fényképész titulust hivatottak jelölni – azért kerülhettek rá a fényképekre, mert itt valamelyik udvari fényképészi címet elnyert Szigeti fényképész az, akiről szó van és pár évig műtermet tarthatott fent Újfaluban. Szóba jöhet a szolnoki vagy fehérvári, ill. a budapesti egyik Szigeti fényképész is. A Magyar Nemzeti Múzeum rendelkezik egy fotóval Szigetitől és 1918-19-re teszi a készítési idejét.
Szigeti fotó az Ulieriu-Rostás gyűjteményből
Szigeti fotó – 1921-es datálással, „Loli néni” (saját tulajdon) 10,5 x 6,5 cm. A formatervezés szecessziós, art deco jegyeket vonultat fel. Saját tulajdon.
Cserba János tulajdona ez a kép, amin édesanyja és testvérei vannak Szigeti műtermében nagy valószínűséggel 1922-ben.
Ha Faludi nem tudta 1914 után kiadni vagy eladni azonnal a műtermét, akkor lehet, hogy az I. vh. idején az nem üzemelt folyamatosan, és így csak 1916-24 között működött itt Szigeti.
Mivel ez egy nagy saroképület, így nem csak egy üzlet található az épületben. 1917-túl már Kardosék is itt élnek, Kardos Józsefnek 1922-ben kávéháza van az épületben. Ugyanebben az évben feltűnik egy Kováts nevű vállalkozó, aki itt tejüzemet működtet. Dám Lajos nevével is találkozunk, aki pedig terménykereskedő. 1923-ban már Dám foglalkozik a tejüzemmel, 1925-től fűszerbolt működik az épületben.
Sütő Rezső – a harmadik (kb. 1924-1929 és másik címen 1930-1943)
A Magyarország Kereskedelmi, Ipari és Mezőgazdasági Címtára kiadvány 1924-ben már azt közli, hogy az Eötvös u. 85-ben Sütő Rezső a fényképész. A Budapesti Czím- és Lakásjegyzék 1928-as példánya ezt megerősíti. Nincs semmilyen információ arra vonatkozólag, hogy Szigeti és Sütő között volt-e interregnum, avagy az egyik átvette a másiktól egyből a műtermet.
1924-28 közt készült kabinetkép, saját darab.
Az 1930-ban megjelent A Magyar Ipar Almanachja, valamint az 1931-es megjelenésű Pest-Pilis-Solt-Kiskun Vármegye Ismertetője és Címtára egyes szakaszai Sütő Rezsőről.
Kőhegyi-Melchner Anikó tulajdona ez a kép Nardai Imréről (1921-2006) 1928-ból.
A második címtár 1920-as önálló műhely meglétére utaló megjegyzése nagyjából illene Szigeti működésének a végéhez, így a műteremhasználat folyamata meglenne. Az Almanachban közölt 1910-es nyitás nem valószínű, hogy Palotán történhetett, mert 1924 előttről semmilyen adatot sem találtam Sütőről. A Bocskay utca, mint cím nem tudom, hogy vajon szintén helyesen szerepel-e címtárban, mert az Arany János u. 42. az Oroszlán utca sarkán van, 100 méterre a Bocskay utcától.
Wurtz Katalin palotai lány volt, 1905-ben született. Semmilyen más adatra nem leltem az anyakönyvekben.
A kép képeslap hátoldallal rendelkezik és Tensi gyártmány. A Tensi olasz cég Sashalmon létesített nyersfilmgyárat 1937-ben, így ezután készülhetett a fotóval ellátott képeslap. Saját tulajdon.
Sütőről a későbbiekben már csak egyszer hallunk, amiből arra lehet következtetni, hogy a II. világháborúig már az Arany János u. 42-ben dolgozott folyamatosan.
Pesti Hírlap 1943.02.06 (65. évf. 29. sz. 10. o.)
Wurm Mihályné szül. Magyar Vilma – a negyedik (kb. 1930-1935)
1928-ban számozzák át a házakat, így az Eötvös u. 85-ből 113. lesz, ez a mai házszám is.
Friss Újság 1934.07.29 (39. évf. 170. sz. 15. o.) – A Zápolya u. 21-es cím az épület másik címe, lévén saroképület. Ezek szerint 1929 után, hogy Sütő más címre költözött még mindig üzemelt a műterem..
Friss Újság 1935.10.20 (40. évf. 240. sz. 15. o.) – A perfekt fényképészsegéd szóhasználat elárulja, hogy az egy évvel korábbi hirdetést is Wurmné adta fel.
Wurmné lehet, csak a nevét adta a fényképészethez, illetve Wurméké volt a háztulajdon. Wurm Mihály 1880-as születésű volt, izraelita, bár kikeresztelkedett és a Vajk (gyermekei meg talán a Vajda) nevet vette fel, 1943-ban halt meg. Wurm vasútnál dolgozott, semmi köze nem volt a fényképészethez. Ha és amennyiben feltételezzük, hogy működött Sütő távozása után is a műterem, akkor 1934-ig volt segédje Wurmnénak. Nincsen általam ismert Wurm-kép.
Összefoglalva tehát a műterem 1903-1935 között vélhetően többé-kevésbé folyamatosan de működött. Faragó Újpesten folytatta tevékenységét, Sütő pedig pár utcával arrébb 1943-ig egészen biztosan.