A vívás az úszás, vízilabda, öttusa és a kajak-kenu mellett a legsikeresebb magyar sikersportág – legalábbis, ha az olimpiákat tekintjük (Lásd: KSH).
Álljon itt azoknak a sportolóknak, mesterek a neve, akik vívóként kötődtek Rákospalotához:
Halácsy Antal vívómester:
1893-1903 között nagy bizonyossággal a Wágner Manó Gimnázium vívótanára, illetve vívóleckéket ad Rákospalotán (Budapesti Hírlap 1893.07.04 13. évf. 182. sz. 6. o.).
A Turul labdajáték szabályairól szóló 1904-ben megjelent műve.
Besztercebányán született kb. 1862-ben. Rk. vallású. Kassán oktatott, mielőtt Budapestre ill. Rákospalotára jött volna. 1889-ben még Kassán született egy fia, Lajos Antal, de az egy hónapos korában elhunyt. Budapesten a Barcsay utcai (a mai Madách Imre) gimnáziumban volt tornatanár. A Turul labdajáték feltalálója. 1903 után Szegedre ment a Turul játékot népszerűsíteni. 1925.04.06-án Salgótarjánban hunyt el. Neje Kutenics Ludovika volt, aki csak 3 hónappal élte túl.
vitéz nádasi Tersztyánszky Ödön ezredes:
Édesapja Tersztyánszky Károly gyógyszerész volt. Sok helyen volt patikája élete folyamán, közte Rákospalotán is 1904-1906 között. Ez a „József főherceghez” nevű patika volt az akkori Károlyi (a mai Rädda Barnen) és Bocskai utcák sarkán. Csákváron, 1890.03.06-án született fia Ödön, aki értelemszerűen ebben a két évben biztos, hogy vele élt Rákospalotán.
Kétszeres olimpiai bajnok, olimpiai ezüst- és bronz-, illetve Európa-bajnoki ezüstérmes, tizenháromszoros magyar bajnok vívó. Kard és tőr fegyvernemben vívott. Az első világháborúban megsérült többször is, így tanult meg bal kézzel is vívni. 1929-ben súlyos motorbalesetet szenvedett Solymáron, melynek következtében pár nap múlva (1921.06.21-jén) Budapesten elhunyt.
Berczelly Tibor Rezső őrnagy:
Rákospalotán született 1912.01.03-án Berczelly Rezső Pál MÁV hivatalnok és Seifert Mária fiaként, az Arany János u. 14-ben. 1929-32 között járt a Ludovikára, 1930-tól a Tiszti Klub tagja, 1940-től vívómester. Italo Santelli tanítványa. Ő született balkezes volt Tersztyánszkyval szemben.
Háromszoros olimpiai és négyszeres világbajnok kardvívó, tőrvívó és sportlövő. 50-szeres magyar válogatott.
1935 és 1957 között huszonnyolc magyar bajnoki címet szerzett, ezzel ő a legtöbb egyéni magyar bajnoki címet szerzett vívó.
Forrás: MTI
Kulcsár Győző:
A Nemzet Sportolója, négyszeres olimpiai és háromszoros világbajnok magyar vívó, mesteredző, sportvezető. Kulcsár Krisztián világbajnok, olimpiai ezüstérmes párbajtőrvívó nagybátyja. A legeredményesebb magyar párbajtőröző, a párbajtőrözők „Paganinije”. 1962-től 1979-ig szerepelt mindkét fegyvernem válogatottjában.
1940.10.18-án született Budapesten és 2018. szeptember 19-én hunyt el. 2012-től (de lehet, hogy régebb óta) haláláig Rákospalotán élt.
Forrás: Nemzeti Sport
Csongrádi László:
1959.07.05-én született Budapesten.
Az 1988-as szöuli olimpián az aranyérmes kardcsapat tagja, vb. ezüstérmes, 4-szeres magyar bajnok kardozó. Ahogy az MTI képe megörökítette 1990-ben biztos a kerület lakosa volt, mert itt adta le voksát a 7-es választókerületben, a március 25-i választáson.
Forrás: MTI
Forrás: MTI