Lehrbaum Gyula órásmester és családja

A kis cikk apropóját az adta, hogy hozzájutottam Lehrbaum Gyula pár iratához és kínálkozott az alkalom, hogy ezek alapján összeállítsam azt, amit az életéről tudhatunk.

A házassági anyakönyvi bejegyzéséből kiderül, hogy 1862.02.16-án született Pápán. Hogy életének első 30 évében mit csinált, nem tudni, de feltételezhetjük, hogy kitanulta (a családi emlékezet szerint Bécsben) az órás, ékszerész szakmát és előbb segédként dolgozott, mielőtt megkapta a mesteri oklevelet.

A kis szórólapjából annyit máris megtudni, hogy a legkorábbi ismert címe az V. ker. Bécsi u. 6. szám alatt volt. 1892-től már biztosan megvolt a mesterlevele. A lakcím-nyilvántartások alapján 1907-1910 között a IV. ker. Koronaherceg (a mai. V. ker. Petőfi S.) u. 18. alatt működött a műhelye. Ennek ellentmond az alábbi elöljárósági irat, melyben megszünteti a Koronaherceg utcai műhely még 1907.07.31-i nappal:

Bárhogy is történt, 1907-ben már Rákospalotán a Fő út 67-ben élt. Ez az épület a mai Karácsony Benő park területén feküdt, a Deák utca és a Pázmány utca között. Ezen a címen dolgozott egészen nyugdíjba menéséig (a Pest-Pilis-Solt-Kiskun Vármegye általános ismertetője és címtára 1930-31-ben még mindig működő órásként sorolta fel Lehrbaumot, aki ekkor már legalább 68 éves volt. A cím időközben Horthy Miklós út 77-re módosult, szintén a házszámozás átszámozása miatt).

1912-ben két adásvételi szerződésről is tudunk. Az egyik az én tulajdonom, a másik a BFL tulajdona (HU BFL – VII.222.a – 1912 – 0529 számon).

Itt is, ahogy a másik adásvételiben is már az Eötvös u. 11. van megadva lakcímnek. A levéltári példányban Zárits Miklós és neje a Bocskai u. 38-ból, míg itt Spenlinger Samu újpesti lakos az eladó. Mivel 1928-ban házszám újraszámozás történt, így a rendelkezésemre álló forrásokból egyelőre nem tudom megállapítani, hol vehetett Lehrbaum ingatlanokat a nejével. Az üzletét a házszámváltozás miatt újra be kellett jelentenie 1928-ban:

Margetin Mária Fabusz István Győző fodrász és borbély felesége volt. Fabusz már 1907-től ismeretlen címen tartózkodott, elhagyhatta a nejét. Valószínűleg 1911 második felében vagy 1912 elején tudta a nej a házasságot hivatalosan felbontatni. Utána házasodtak össze Lehrbaummal:

A kapcsolat érdekessége, hogy 1907-től Fabusztól Margetin Máriának úgy született 3 gyermeke, hogy távol volt. Ezek a gyermekek Lehrbaumtól származtak:

• Ilona Piroska született: 1908.01.20, elhunyt: 1945
• Ottilia Irma született: 1909.04.01, elhunyt: 1985
• Tibor Károly született: 1911.03.16, elhunyt: 1915

1915-ben Lehrbaum a nevére vette a gyermekeket. 4. gyermeke Judit már Lehrbaumként született 1912.11.27-én, (és 2000-ben hunyt el), Gábor Zádor fia szintén (született: 1914.08.26-án és 2001-ben hunyt el), ahogy az 1918-ban született Tibor nevű fia is. A családból a férj Gyula, a nej Mária, és a gyermekek közül Piroska, Ottilia, Tibor és Judit is a rákospalotai temetőben nyugszik.

1943-ban mikor az öreg órásmester Gyula elhunyt, Tibor vette át az üzletet. Tibor már korábban megházasodott Silbernágel Klárával és egyik fia Tibor, a másik a Gábor nevet kapta. 1953-ban Margetin Mária is elhunyt. Judit esküvőjéről a Pester Lloyd 1944.07.02-i száma számolt be, Katzler Nándor vette el.

A gyermekek születésekor folyamatosan változott a címük: Eötvös u. 11., 14., 59., Bethlen u. 28.

Már 1913-ban beköltöztek az Eötvös u. 77-be, ami 1928 után a 93-as számot viselte. Vélhetően ez volt az egyik ingatlan, amit még 1912-ben vettek meg.

Érdekesség még hogy 1942.08.16-án betörtek az üzletbe, amit már Tibor vezetett és 60 karórát, 4 ezüst szelencét és sok más ezüst tárgyat vittek el mintegy 3500 pengő értékben. Szintén érdekesség, hogy Gyula (és ekkor már 70 éves elmúlt!) 1935-ben feladott egy hirdetést, hogy kisgyermek nyaraltatását vállalja:

Lehrbaum Ottilia az ELTE-re járt, majd 1960-ból van adat arra, hogy a Bocskay utcai iskolában, mint nevelő dolgozik. 1943-tól tölt be tanári munkakört, 1949-ben a Szentendrei Gimnáziumban oktatott, franciát és németet és a testnevelés felügyelője volt.

Lehrbaum Gyulának azonban nem csak a fent említett gyermekei voltak. Az 1880-as évek második felében kezdődött kapcsolata Valter (Walter) Lajosné. szül Briefrel (sok helyütt „magyarosan”: Privrel) Rózával, aki akkor férjnél volt. Az 1895-97-ben lefolytatott házassági bontóperben (HU BFL – VII.2.c – 1895 – V.0079) az 1880-ban létrejött házasságot első fokon felbontották, azonban a Lehrbaum Gyulával történő későbbi házasságra lépést hivatalból megtiltották. Másodfokon tisztázták az asszonyt, hogy az nem félrelépett, hanem már jó ideje elhidegült férjétől, sőt a házassági tiltást is feloldották. Az 1889-ben, 1891-ben és 1895-ben született gyermekeket végül az anyának ítélték. A jogerős végzést Briefel Róza nem élhette meg, mindössze 36 éves korában 1896.12.30-án súlyos betegségben elhunyt. A családjának a Koronaherceg utcában Lehrbaum üzletétől pár méterre volt menő cípész- és sérvkötőüzlete, így ismerhették meg egymást Gyulával. Róza a mai ELTE jogelődjén végezte el az okleveles szülésznői szakot.

Briefel Róza (a festmény az 1880-90-es években készült, közzétéve a leszármazottak engedélyével)

Lehrbaum úgy szerette Rózát, hogy a halotti értesítőben annak ellenére titulálta felejthetetlen nejének Rózát, hogy hivatalból kénytelen volt neje ekkor még a Walterné nevet viselni.

Az anyakönyvi információkból kiderül, hogy Lerhbaum a gyermekeket örökbe fogadta – Lehrpán vezetéknévvel – és felnevelte. Gyulát órásnak képezte, csak ő 16 évesen, idejekorán meghalt. Lehrpánként kellett őket anyakönyvezni az örökbefogadáskor, mert Gyula nevét elírták születésekor és az anyakönyvben Lehrbaum helyett Lehrpán szerepelt. És hát a szabály az szabály. Vélelmezem a későbbiekben mikor Gyula nevét 1901-ben kijavították a gyermekek is megkapták a jogos családnevüket.

• 1889.10.23 Bp. belváros rk. születésű Valter Róza Mária Gizella, Ferencvárosban ment hozzá Kocsis Gyula kereskedőhöz 1924.02.16-án és 1976.03.01-jén halt meg Budapest XVII. kerületében.
• 1891.05.10 Bp. Belváros rk. születésű Valter Gyula Károly János, elhunyt 1908.01.09-én Rákospalotán.
• 1895.01.27 Bp. Belváros rk. születésű Valter Gizella Teréz, Rákospalotán ment hozzá Petruska István lakatoshoz 1913.10.05-én.

Összefoglalásképpen elmondható, hogy a jól menő belvárosi órásműhelyből származott tőke Rákospalotán elégnek bizonyult, hogy Lehrbaum – szinte holtig tartó – munka mellett eltartsa és felnevelje gyermekeit. Az Eötvös u. 11. és 93. számú háza még áll (a 11-est vélhetően 1928 után is a 11-es számot kapta). A Lehrbaum család egészen biztos, hogy legalább 110 éve(t) él, élt Palotán.

A cikk 2022.02.01-jén frissítésre és pontosításra került.