Darvas Szilárd a II. világháború utáni magyar humor, a kabaré kiemelkedő képviselője volt. Költőnek indult, majd humorista és konferanszié lett. Összeszedtem a róla és családjáról adatokat, és próbáltam képet kapni arról, hogy mikor és milyen körülmények között élt Palotán.
Apja 1855.05.03-án Szegeden született még Fischer Mózesként, 1886-ban engedélyezték számára a névváltoztatást, ekkor lett Darvas Marcell László, és tért át a római katolikus hitre. Marcell apja Fischer Anton fa- és gabonakereskedő volt, anyját Frankl Rózának hívták. 1891-ben a Józsefvárosban elvette a rk. Valdinger Lujzát, aki 1871-es felső vízivárosi születésű volt. Az újdonsült ara apja Valdinger Sándor kalapos, anyja Franz Teréz volt. Marcell akkori címe: VIII., Kőfaragó u. 18. Marcell magánhivatalnok ill. levező foglalkozással szerepelt az iratokban, majd mint hírlapíró. 1892-ben megszületik Stefi lánya, ekkor már a VIII., Üllői út 54. szám alatt lakik. 1893-ben a V. kerület Nagy Korona (ma: Hercegprímás) utca 5. szám alatt találjuk a családot, ahol az 1893. november 27-én született Antal Olivér fiukat 1894. március 4-én megkeresztelik. Antal Olivér 1895-én Kunszentmiklóson meghal. 1899-ben volt egy ingóság árverés ellene, mert tartozott, ekkor Marcell a IV., (ma: V.) Régi posta u. 6. szám alatt lakott. 1900-ban született meg Enouch fia, aki 2 és félévesen halt meg. Ekkor Kispest-Puszta Szent Lőrincen lakott a família. Marcell – vagy ahogy ekkortól hívta magát: László (illetve: M. László) – az államosított Magyar Tudósító Iroda belső munkatársa lett. Zénó fia, akiből pap lett – és 1970-ben hunyt el (temetve: Nagyréde) – 1901-ben született. Olivér Marcell fia 1906.06.20-án született, ekkor a II. Alkotás út 7/b címen éltek. „Főhősünk” Szilárd 1909.11.27-én (és itt hibás a Wikipedia Darvas Szilárdra vonatkozó bejegyzése) született, már Ferencvárosban. Akkor épp a Pipa u 4. volt a címük. Érdekes, hogy ez év decemberében is volt egy árverezése Marcellnak és akkor Pipa u 2/b címet adta meg. Tihamér öccse 1910.11.10-én, szintén a IX. kerületben látta meg a napvilágot és a Pipa u. 4-es címen laktak még. Tihamér 1956-ban hagyta el az országot, New Yorkban 1977-ben halt meg. A Tihamér halálakor íródott cikkben megemlítik, hogy 13 gyermek született. Én a jelenleg rendelkezésre álló forrásokból csak hét gyermeket tudtam felkutatni. Marcell Gödöllőn 1919.04.29 (28?) -én hunyt el, ahova valamikor 1911-13 között költöztek ki.
Valószínűsíthető, hogy a sok költözés a nagy családdal és anyagiakkal függhetett össze. Miután az MTI-hez, majd ott is jobb pozícióba került, Marcell már jobban kereshetett, a család folyamatos költözése megszűnt. Gödöllőn már 1914-ben volt telefonvonala, a 31-es szám volt az övé.
Darvas Szilárd születési anyakönyvi bejegyzése a ferencvárosi polgári anyakönyvben, 1909.11.27. A polgári anyakönyvben nincs nyoma, hogy Konstantinnak keresztelték volna és aztán keresztnevét Szilárd megváltoztatta volna. A családban azonban mégiscsak volt a Konstantinból származó beceneve. Rejtély.
Marcell egyik testvére volt Halasi Darvas Béla, aki 1887-ben vette fel új nevét és Debrecenben telepedett le, református hitre tért át. A Nemzeti- és a Magyar Színház tagja is volt, operát is énekelt.
Darvas Béla halotti értesítője 1915-ből. Marcell, neje és családja is fel van sorolva a bánatos rokonok között.
Darvas Zénó halotti értesítője 1970-ből.
Ide kívánkozik egy érdekesség: 1934-ben bírósági ügy lett Olivér „tréfájából” mikor is megzsarolta unokabátyját Lajost, hogy a vitézi rendnek jelenteni fogja, hogy Lajos nagyapja pálinkát árult, sőt még Darvas sem volt. Hogy Olivér tényleg tréfálkozott-e, avagy pénzzavarában lépte meg ezt a rossz ötletet, nem tudni, mindenesetre 1936-ból van egy híradás arról, hogy felvágta az ereit. Magántisztviselőnek említik ezekben az anyagokban Olivért, korábban Szilárddal közösen dolgoztak vígjátékok (mint pl. a „Theater Mucsa”) színpadra állításánál a ’20-as-’30-as években. Olivér 1950.08.03-án halt meg „sertés- és zsírforgalmi hivatali könyvelőként” szén-monoxid mérgezésben… A fentebb említett unokatestvér Marcell Lajos nevű fivérének a fia, vitéz Darvas Lajos mérnök volt és akinek a kivitelezésében 1933-ban épült a Maros u. 52. szám alatti 8 lakásos „Városmajor park” társasház, mely ma is áll.
Amit megállapíthat az ember így utólagosan is az az, hogy a családban az előadni tudás (szónoklás, beszédkészség, színészet, nyelvérzék, éneklés) többekben megvolt, úgy a nagybácsi Bélában, mind az apában Marcellben, majd Zénóban, Tihamérban, Olivérben és nem utolsó sorban Szilárdban is. Tehetséges emberek voltak.
Szilárd 1939.08.15-én Kőbányán vette el Feuermann Mihály gyáros árva leányát, az rk. vallású Gabriellát, aki ekkor 24 éves volt. Két fiuk született László és Ferenc. Fiaik és unokáik is örökölték azokat a képességeket, melyek ezt a családot annyira meghatározzák.
Szilárd ekkor még mindig nyomdai korrektori munkájából élt, és Újpest, Kossuth u. 14. címen lakott. Ez a ház (és utcaszakasz) már a múlté, kb. a mai Kozma Lajos Faipari Technikum helyén állhatott. A Don Bosco Kör estélyein több alkalommal részt vett, rendezett, színészkedett.
Nemzeti Újság 1935.07.05 (17. évf. 150. szám 12. o.)
Palota-Újpest 1936.10.31 (16. évf. 44. sz. 5. o.)
Palota-Újpest 1937.03.13 (17. évf. 11. sz. 2. o.)
Buza Péter Palotai Tegnapok c. munkájában említi, hogy az ’50-es években Szilárd a Sín u. 25-ös házban bérelt lakást (a villa 3 lakásra volt felosztva).
Sikerült Darvas Lászlóval – és kövér betűkkel szedem az általa mondottakat – felvennem a kapcsolatot, aki elmesélte, hogy Marcell 1919-ben már az MTI főszerkesztőjének, Radó Sámuelnek volt a helyettese, mikor vélhetően spanyolnáthában elhunyt, így Szilárd árvaságra jutott. Szilárdot a szaleziánus testvérek gondjaira bízták, akik a Clarisseumban működtek. (A Clarisseumról, annak történetéről Rátonyi Gábor Tamás írt.) Ezek szerint 1924-től, 15 éves korában kerülhetett Szilárd Palotára és tanulta ki a nyomdász szakmát. László elmondta, hogy édesapja – ahogy valamikor az 50-es években, már az erre fogékony fiának mesélt az életéről – úgy fogalmazott, hogy mélységesen megutálta a papokat, így aztán egész életében meggyőződéses ateista volt. 1940-ben már Szilárd katona volt, később 1942-től Ukrajnában irodista tizedesként szolgált. Az egyházi nevelés hatása Szilárd életében talán abban nyilvánult meg, hogy mint kezdő költő, szívesen használta a kereszténység motívumait, mint allegóriákat. 1943-ban megjelent egy verse az Illyés Gyula szerkesztette Magyar Csillagban, Katakomba – Két keresztény beszélget címmel. Ekkor már túl voltunk Sztálingrádon, és a vezető nyilas hetilap, az Egyedül vagyunk teljes címoldalon indított támadást a szerző ellen, akit ezt követően hadbíróság elé állítottak.
A Csodálatos Papagáj c. Darvas Szilárd kötet digitális kiadását fia László készítette el 2017-ben, melyben szerepel az alábbi lábjegyzet a fentiekhez kapcsolódóan: „Az esetet részletesen ismerteti Gellért Oszkár, Kortársaim című kötetében: Illyés betegszabadsága idején a segédszerkesztővel, Örley Istvánnal közösen választották ki a szóban forgó verset a Darvas-kéziratokból. „Darvas Szilárd akkor még nem volt szatíra-író, ilyen bátor verseket írt.” Gellért járt közben az Igazságügyminisztériumban is, egy baloldali érzelmű ismerősénél, hogy a bűnvádi eljárás alatt álló szerző aktáját elsüllyesszék.”
„Engem édesanyám a bombázások elől Gödöllőre, Zénóhoz menekített, aki akkor az ottani parókián szolgált. Zénó bácsit természetesen később is változatlanul nagyon szerette a család.„
1945-ben Darvas Szilárd azonnal belépett a kommunista pártba, ezt követően szédületes karriert futott be, 1947-ben és 1949-ben a Ludas Matyi felelős szerkesztője lett, márpedig a Ludas Matyi kommunista szócső volt. 1950-től – feltehetően a Rajk-per tanulságait levonva – már szabadúszó, humorista, konferanszié, operett-átdolgozó. 1956 után nem lépett vissza a pártba, rossz néven is vették tőle.
László úgy fogalmazott – reflektálva az 1950-es évekbeli állítólagos rákospalotai bérlemény kapcsán, hogy – „apám azidőtájt ideiglenesen különköltözött a családjától, több hasonló címen élhetett hetekig vagy hónapokig.„
Darvas Szilárd – Budapest, 1951. május 11. Fotó: Várkonyi László MTVA Fotótár
Darvas Szilárd megjelent könyvei, kabaré plakátja
A Don Bosco nyomdában a Szalézi Művek kiadásában, a „Mi Színházunk” sorozatban megjelent művei (Szarvas Dénes az írói álneve volt):
- 9. Darvas Szilárd: Horkolás a jelszó. (1928)
- 36. Darvas Szilárd-(Darvas) Olivér: Theater Mucsa. (1929)
- 53. Darvas Szilárd: Tánc a kép körül. (1930)
- 54. Szarvas Dénes: A havanna. (1930)
- 75. Szarvas Dénes: Kisgazda a trónon. 1930)
- Szilveszteri jelenetek. (Darvas Szilárd: Éjféli párbaj. – Darvas Olivér: A kaland) (1930)
- 117. Darvas Olivér-(Darvas) Szilárd: Az anarchisták. (1934)
- 153. Szarvas Dénes (Darvas Szilárd): A peches Pierro. (1940)
- +1 Póruljárt kísértet. (1928). 2. kiad. Átd. Szarvas Dénes (1944)
Összefoglalás: Egy parányit Darvas Szilárd életébe bekukkantva megtehető az a nem túl merész állítás tehát, hogy 1924-1940 között előbb a Clarisseum falai között élt 5-6 évet, eztán pedig még vagy 10 évet dolgozhatott a Don Bosco nyomdában, mely szintén az akkori Horthy Miklós út 97. szám alatt volt található. Így legalább 16 éven át lakott, illetve járt-kelt Szilárd Palotán.
Állami áruház, Dollárpapa, Nem wurlitzer a verkli, Kombiné, Én mellettem elaludni nem lehet és megannyi slágerszöveg….
Glauziusz bácsi dala az Állami áruház c. filmből:
Szilveszteri Konferansz, 1960: