Lőrincz Róbert könyvtáros a Villasor neves lakóiról már írt egy összefoglaló munkát az Újpesti Helytörténeti Értesítőbe két részben (az első itt, a második itt), mely cikk aztán aktualizálva megjelent a Helyem Házam Palotám 2017. évi 4-es számában is. Cikkében számos épületet sorra vett a Villasorról. A Korona vendéglővel akkor nem foglalkozott. Mivel én most érintett lettem az ingatlannal kapcsolatban, így ez jó arra, hogy felrántsam a fátylat erről az épületről, melynek telke szintén helyi védettség alatt áll, ahogy a korábbi többi villasori ingatlan is . Lőrincz a cikkében megjelentetett egy fotót a Varga-villáról, ami a mostani Vécsey K. u. 120-at ábrázolja és most óvodaként funkcionál. A Korona vendéglő a mellette levő telken volt így rajta is van a képen. Rákosi Judit oldalán is jelent megírás a Villasor épületeiről még korábban.
A Varga-villa, mellette balra a Korona vendéglő épülete. Ez a mai Vécsey K. u. 118-as társasházi telek hátsó épülete. A tornyocska nincs már meg, a timpanonos veranda is részben beépített. Ez lehetett maga a vendéglő, mellette balra a képen látszik egy fedett kerti rész és egy hosszú vékonyabb épület, amiben az egyes kiadó lakások lehettek.
1875-ös Újpest térkép részlete a Villasorról (MNL OL S_82_-_No._221/1-16.)a számunka érdekes résszel. A képeslapon levő Varga-villa és mellette a Szikszay-nyaraló ill. a későbbi Korona-vendéglő:
Pirossal jelöltem a Varga-villa épületét, kékkel pedig a két Szikszay-nyaraló / Korona vendéglő épületet mellette. A falszomszéd épület lehetett a vendéglő és a másik a szálló talán. (Persze lehet, hogy fordítva volt, az alacsony épület volt a fedett kerthelyiség és konyha, míg a nagy tornácos tornyos villa a szálló…) Sárga vonallal bejelöltem, hogy azóta hogy lett felosztva a telek. A hátsó traktus telke a mai Lahner György u. 35 és 35/a. A Villasor 4-5 címből 1922-től Vécsey Károly u. 118. lett, amit szintén felosztottak 118/a-ra és 118/b-re. A sárga téglalap a 118/b telekre épült újabb épület. Ez az újabb épület az 1938-as térképen még nincs rajta, egyelőre azt feltételezem, hogy az 1950-es években épülhetett.
Mivel Károlyi gróf valamikor 1869 körül kínálta eladásra a Villasor telkeit (amikor már lehetett sejteni, hogy erre fog jönni a palotai lóvasút), így rá pár évre emelhették mindkét telken a villákat.
A Villasoron illusztris emberek vettek telket és építkeztek. A Brunovszky telke Jellinek Móré volt, a mai Vécsey u. 122-es telek Bayer Karolináé, a 120-as Varga Ferencé, a 118-as pedig Szikszay Ferencé. No de ki is volt Szikszay Ferenc?
Szikszay bérelte ki 1875-ben a Múzeum körút és az akkor i Kerepesi út (ma Rákóczi út) sarkán álló (és aminek helyén ma az East-West Business Center áll) Nemzeti Színház bérházának első emeletei helyiségeit, ahol megnyitotta a vendéglőjét. Az ország tán legismertebb vendéglője volt majd 25 éven keresztül. A Szikszay volt a XIX: század végi Budapest vendéglő etalonja. Rengeteg híres ember megfordult nála.
A Hon 1876.05.21 (14. évf. 118. sz. 3. o.) számában megjelent hirdetés.
Az 1883-as Palota térképen az 533-as hrsz. alatt a Varga-villa, az 534-es hrsz,-en pedig a két épületből álló Villasor 4-5 telke látható. Alább a térképhez kapcsolódó birtokrészleti jegyzőkönyv ide vonatkozó része:
Fentiekből tehát szinte bizonyosan tudhatjuk, hogy Szikszay vendéglősünknek – akinek volt egy 1875 előtt már működő, a Szőlőlevélhez címezett vendéglője Pesten – elég jól ment a szekér és 1875-ig bezárólag fel tudta építeni ezt a két épületből álló, a mai korban tán apartmanháznak hívható lakot. Az épületeket legalább 1883-ig birtokolta. A következő 10 évről nincs adatom, 1893-ban jelent meg a fenti hirdetés (Budapesti Hírlap 1893.06.18 13. évf. 166. sz. 12. o.). Almásy Lajost fél év múlva új üzletvezető váltotta:
Budapesti Hírlap 1893.12.06 (13. évf. 337. sz. 14. o.)
Budapesti Hírlap 1894.04.29 (14. évf. 118. sz. 14. o.)
Budapesti Hírlap 1896.05.24 (16. évf. 143. sz. 14. o.)
Vendéglősők Lapja 1900.05.20 (16. évf. 10. sz. 4. o.)
1900-ban tehát Blitzner helyére újabb vezető érkezett, Feldmann József.
Magyarország 1900.06.17 (7. évf. 164. sz. 16. o.)
1901 után már nincs hír a Koronáról. Lehet sosem volt elég rentábilis. Jött megint tíz év, amiről nincs infónk. Ezután több ízben az eladásával kapcsolatos hirdetéseket találunk.
Pesti Hírlap 1907.11.16 (29. évf. 272. sz. 27. )
Pesti Hírlap 1910.03.10 (32. évf. 58. sz. 27.)
1911-ben 8 lakásos villaként hirdették az épületet. Majd kiadásra kínálták, 1914-ben pedig megváltak a vendéglő berendezésétől:
Pesti Hírlap 1912.12.15 (34. évf. 297. sz. 62. o.)
Pesti Hírlap 1914.11.11 (36. évf. 283. sz. 21. o.)
Ekkor már a Hencz-Gyurtsy család lakott a villában, legalább 1928-ig ők lakták a főépületet. Többször próbálták eladni a villát, itt egy 1922-es hirdetésük:
Budapesti Hírlap 1922.02.05 (42. évf. 29. sz. 16. o.)
Ekkor tehát még egyben volt a 118/a és b és a Lahner György utcai telek. 1924-ben 200 millió pengőért kínálták a villát. 1922-ben hunyt el Hencz Béla magánhivatalnok, a neje Gyurtsy Etelka és az örökbefogadott lánya Rozália lakták tovább a házat. A következő hírből már azt tudhatjuk meg, hogy a telek felosztásra került (Pesti Hírlap 1937.08.20 (59. évf. 189. sz. 29. o.)).
A 267 négyszögöles telek a mai 118/b, valamivel kisebb a 118/a telke és a legkisebb méretű a Lahner György utcai telek. Az 1938-as térképen is már azt látjuk, hogy a telket felosztották, sőt a Lahner György u. felőli telek is két részre van osztva már (35 és 35/a):
Újpest Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyei város átnézeti térképe (BFL XV.16.f.289/1), 1938
Egy utolsó híradásunk van még 1940-ből, amikor szintén eladásra kínálják a jól jövedelmező villát. Ezután jött a háború és az államosítás, a 118/b telkére pedig az 1950-es években épülhetett fel az utcafronti 4 lakásos ház.
1963.09.04-i légi felvétel. A világos épület a Varga villa, a Vécsey u. 120. szám alatt. balra mellette már látszik az új utcafronti épület, a villa-falszomszéd eredeti Korona-szálló, tőlük balra a 118/a telkén a két vékonyabb épület, melyből a hátsó volt a Villasor 5-ös vendéglőépület, illetve létszik a Lahner György utcai két kis telken felépült ház is.
1996.10.27 légi felvétel, az állapotok ugyanazok.
Az utolsó években a 118/a vendéglő épületet (vagy a szállodául szolgáló épületet, mert ezt még mindig nem tudtam tisztázni) elbontották. Minden más épület a helyén. Google Maps légi felvétel.
Összefoglalás: az 1875 előtt nem sokkal szállónak épült villa 1893-1901(?) között rendelkezett vendéglővel is, majd ismét csak lakáskiadás folyt az épületek falai között a II. világháborúig. Az államosítást követően a tanácsi rendszerben újabb épület került a 118/b telekre, tanácsi bérlakások voltak az 1990-es évekig a két épületben, ami utána társasházzá alakult. Az utcától távolabbik épület tömegében és pár vonásában őrzi az eredeti Korona-szálló emlékét. Az épület fénykorából a fenti képeslapon kívül semmilyen fotó nem maradt fenn, illetve nincs róla tudomásom.
Az első kép a Google Maps 3D-s légifotója, a második képen a tornácos hátsó traktus látható, a 3. kép az oldalsó bejáratot ábrázolja, mely egy szintén beépített tornác volt, az utolsó kép pedig a timpanonos utcafronti tető alatti, mára majd teljesen beépített tornác képét vetíti elénk. Az épületben jelenleg 9 albetét található. Lassan 150 éves az épület.