Próbáltam összegyűjteni olyan politikussá vált személyeket, akik valamilyen formában kötődnek a kerületünkhöz, életük egy része itt zajlott.
Für Lajos, eredetileg történész, 1930-2013
A Tanulmányok Rákospalota és Pestújhely életéből c. kiadvány 1974-ből, szerkesztője: Dr. Czoma László. A „Rákospalota mezőgazdasága” c. részt Für Lajos írta. Für Lajos alapítója volt az MDF-nek, aminek aztán Antall halála után ügyvezető elnöke is volt. 3 éven át az ország honvédelmi minisztere volt 1994-ig. 1961-ben került Pestújhelyre, ahol ’56-os szereplése miatt „bűnhődött” pár éven át, mint általános iskolai tanár, eztán vette fel soraiba a Magyar Mezőgazdasági Múzeum. Az MTA-doktora lett később.
https://hu.wikipedia.org/wiki/F%C3%BCr_Lajos
Szentágothai János, eredetileg anatómus, 1912-1994
Szentágothai János professzor Pestújhelyen született. 1950-ben kapott Kossuth-díjat a sok más díján túl, mint pl. az Oxfordi Egyetem dísztoktori címe. Az MTA elnöke volt 1977-1985 között, majd képviselő és a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának tagja lett. Az MDF színeiben indult az 1990-es választásokon és szerzett mandátumot.
https://hu.wikipedia.org/wiki/Szent%C3%A1gothai_J%C3%A1nos
Antall József (ifj.), eredetileg muzeológus, 1930-1993
Az első szabad választásokon miniszterelnökké választott politikus Pestújhelyen született, 1956-os működése matt őt is eltiltották a tanári pályától. Ezután lett muzeológus a Semmelweis Orvostörténeti Múzeumban, aminek később főigazgatója lett. 1989-ben lett az MDF első elnöke. Lefektette a legújabb kori köztársaság demokratikus alapjait és 15 millió magyar miniszterelnöke kívánt lenni. Betegsége nem engedett meg neki hosszú politikusi pályát.
https://hu.wikipedia.org/wiki/Antall_J%C3%B3zsef_(politikus,_1932%E2%80%931993)
Antall József (id.), eredetileg jogász, 1896-1974
1931-ben alapító tagja volt a Független Kisgazdapártnak. A II. vh. során sok ezer zsidó menekítésében vett részt, menekültügyi kormánybiztos volt. A háború után rövid időn át újjáépítési miniszter volt, 1945-ben a Népgondozó Hivatalt vezette, ami a magyarországi német kisebbség kitelepítését intézte. Vezette az FKgP-t és a Magyar Vöröskeresztet is. 1924-ben házasodott nejével Pestújhelyen.
https://hu.wikipedia.org/wiki/Antall_J%C3%B3zsef_(politikus,_1896%E2%80%931974)
Szücs István, eredetileg köztisztviselő, 1867-1953
Ifj. Antall József anyai nagyapja. Zsidó származású, gyermekként katolicizált, 1901-ben vette fel a Frankl vezetéknév helyett a Szücsöt. Bölcsész végzettségű, tanított is, majd köztisztviselő lett. Az 1900-as évek első tizedének második felében került a Széchenyi-telepre és vette el Staudinger Jolánt. Pestújhely egyik alapítója. Pestújhelyen számos dolog Szücs Istvánnak köszönheti létrejöttét, 1915-től utca viseli nevét. A PöSöC alapítótagja, az első állami óvoda kifundálója. Apponyi Albert minisztert személyi titkára, Klebelsberg Kunó alatt helyettes államtitkár volt. 1926-35 között országgyűlési képviselő. Rákospalotán nyugszik.
https://hu.wikipedia.org/wiki/Sz%C3%BCcs_Istv%C3%A1n_(politikus,_1867%E2%80%931953)
Torgyán József, eredetileg ügyvéd, 1930-2017
A családja 1936-ban költözött Pestre, Újpesten a Könyves Kálmán gimnáziumba, majd a Wágner Manóban érettségizett Rákospalotán. Feleségének a József Attila moziban udvarolt. 1956-os működése miatt 1958-59 közt nem praktizálhatott, majd utána egészen 1990-ig Újpesten volt ügyvéd. 1990-től megszűnéséig az FKgP elnöke volt. Öccsét, Sándort 1996-ban FKgP színekben indította a választásokon Palotán. 1998-2001 között földművelésügyi miniszter, 1990-2002 között országgyűlési képviselő.
https://hu.wikipedia.org/wiki/Torgy%C3%A1n_J%C3%B3zsef
Kovácsy Kálmán, eredetileg lelkész, 1862-1932
Balassagyarmatról származik, 1895-től már biztosan Palotán ev. lelkész. 1910-18 között országgyűlési képviselő, a Tanácsköztársaság idején lecsukják. 1928-ban New Yorkban részt vett a Kossuth-szobor avatásán, az elnökkel is találkozott. kerületünk díszpolgára. Egész életében a negyvennyolcas Függetlenségi kör tagja volt.
https://hu.wikipedia.org/wiki/Kov%C3%A1csy_K%C3%A1lm%C3%A1n
Budaváry László, eredetileg pedagógus, 1889-1963
Tanító lett, felkerült a budapesti tanfelügyelőségre 1913-ban, 1919-ben a Tanácsköztársaság idején megszűnt az állása, ekkor kezdett politizálni, Rákospalota képviselője volt 1920-22 közt. 1922-44 között az I. ker. Állami Tanítóképző Intézet gyakorló iskolájának a vezetője. Antiszemita, a szélsőjobb meghatározó politikusa volt.
https://nevpont.hu/palyakep/budavary-laszlo-798ed
https://epa.oszk.hu/03100/03105/00009/pdf/EPA03105_helyem_hazam_palotam_2018_1_020-027.pdf
Zsirkay János, eredetileg író, 1880-1940
Nagyváradi születésű, tanulmányait követően postatiszt, majd író lett. Hírlapíróvá 1919-ben lett, ezután kezdett politizálni. A Területvédő Liga munkatársa volt, 1922-ben került fel Budapestre, 1922-26 között nemzetgyűlési képviselő. A ’30-as évek ismert horthysta politikusa lett, majd Gömbös belső köréhez tartozott. 1935-ben lánya esküvőjén az Amerikából hazatért Drozdy Győző volt a tanú. Rákospalotán hunyt el 1940.02.25-én.
https://epa.oszk.hu/01000/01019/00041/pdf/EPA01019_sic_itur_ad_astra_2005_03-04_059-088.pdf
https://hu.wikipedia.org/wiki/Zsirkay_J%C3%A1nos
Dalbosfalvy Illés, eredetileg BSzkRt tisztviselő, 1892-1978
Róla már írtam, a cikket lásd itt:
Dalbosfalvy Illés, a nyilaskeresztes – Rákospalotaanno.hu
Kádár János, eredetileg írógép-műszerész, 1912-1989
Pestújhelyen a rokonoknál volt sörözőben kisegítő fiatalkorában.
Helyem, Házam, Palotám – 2. évf. 2-3. sz. (2016. május-augusztus)