A Rákospalota Anno Képei fészbúk csoportban tett Szabó Attila úr egy érdekes bejegyzést még 2017.08.03-án: „Hol itt az IGAZSÁG? – két azonos kép, más cégérrel” címmel. Közzétette az alábbi két képet:
Forrás: Hungaricana.hu Képcsarnok, tulajdonos: Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár
Forrás: Hungaricana.hu Képcsarnok, tulajdonos: Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum
Mindkét képen ugyanaz az épület. Eddig semmi különös. No de ugyanaz az utcakép, mi több ugyanaz a pillanat. Az emberek, a fák, a villamos, a sárban a keréknyomok. Egyetlen egy más: a vendéglő felirata. Az egyiken Csörgey éttermei, a másikon Buza éttermei feliratok állnak. Hogy lehet ez? Ennek a rejtélynek próbáltam utána járni. Mentségemre legyen mondva, ezek a képeslapok még nincsenek meg a gyűjteményemben, különben már talán én is kiszúrtam volna, hogy itt egy REJTÉLLYEL állunk szemben….
Csörgey Lajos kocsmáros 1897-ben még a Rókay-házban (ez a mai Pozsony u. – Kajár utca kereszteződése után feküdt – Vasút u. 12.) vendéglős, majd 1900-ban már ebben az épületben üzemelteti saját név alatt a vendéglőjét. Lajos Csörgey Imre fia volt, aki Kecskeméten, 1903-ban hunyt el. Imre és felesége apja, Sándor testvérek voltak, így neje egyben unokatestvére is volt. 1904-1905 körül elhunyt Lajos, mert 1905. őszén Csörgey Lajos özvegyét (csörgei Csörgey Idát, a rákospalotán élő Csörgey Sándor és Laszip Mária lányát) zsarnói Zsarnay Győző rendőrtanácsos veszi el. A pár a férfi lakásába költözik a Gellérthegy u. 5-be, aki egyébként 1906. márciusában öngyilkos lesz betegsége okán. Ida csak 1931 áprilisában hal meg itt Palotán. A 1905. júliusában meghirdetett vendéglőt Muhr Görgy veszi meg, akinek nem jön be a számítása, mert 1906. novemberében visszaköltözik Pestre, a Csengery u. 45. alá. 1907-ben Podruzsik Ferenc veszi át az üzletvezetést. Ő korábban az újpesti Görgey u. legvégén működő Horváth Imre-féle vendéglőt vitte. Aztán legalább 1910 és 1922 között Buza Antal a vendéglő tulajdonosa. Buza korábban az angyalföldi Meder utcában működtette az egységét. Ő a Rákospalotai Szikvízgyár felügyelő bizottsági tagja is volt. Utána Molnár Mihályé lesz a vendéglő, 1923-ban Dirbász János veszi meg az épületet. Dirbász korábban több helyen is vezetett vendéglőt, mint pl. az újpesti Attila és Rákóczi utcákban. 1928-ban átszámozzák a házakat, a Fő út 15-ből 23-as szám lesz. Ma a 25-ös számot viseli az épület. Ekkortól Horthy Miklós, majd a háború után Dózsa György nevét kapja az utca, mely csak a rendszerváltás után kapja vissza régi nevét. 1932-ig biztosan ő vezeti az éttermet. Találtam olyan híradást is ahol Delacasse-féle vendéglőként említik. Neje Csizmadia Julianna a szemközti Kazinczy u. 2-ben hunyt el 1953-ban (a ház mivel saroképület, így a másik címe: Kazinczy u . 1.). A világháború után már nem vendéglő, hanem társasház az épület, volt benne 1960-ban szegkovács műhely, majd Ápisz papírbolt, illetve az utolsó huszon-akárhány évben festékbolt is. A fészbúkos Rákospalota Anno képei csoport jeles tagjának, Mátyás Gyöngyi családjának 1960 óta ad otthont az épület.
Az 1920-as években az új Csörgey Géza-féle vendéglő az Eötvös u. 8. szám alatt működött. Géza nem a fia volt Lajosnak, de vélhetően rokona volt. Egyébként a Csörgey család rokonságban állt az Ott famíliával, akik meg a Park Vendéglőt vitték a mai Szilágyi utcában.
Fenti információkból kiindulva csak az történhetett, hogy egy 1905 előtti képet és amely Csörgey vendéglőjét ábrázolta, 1916 körül ismét felhasználták, de úgy, hogy a negatívot felnagyították, majd a feliratokat átjavították, végül kicsinyített papírképet készítettek. A negatívról kellett dolgozniuk, mivel az eredeti képhez kissé eltolva készült el az új kép, melyen olyan részlet is van, ami a régin nem szerepelt. A felnagyítás majd kicsinyítés miatt lehet a Buza-éttermei kép kevésbé éles, és másképpen fényes. Nem vagyok se fotós, se számítógépes guru, de mivel Csörgey vendéglőjéről 1905 körül készülhetett a kép, Buza vendéglőjéről pedig rá 10 évre, ezért a fordított eset kizárható. Kizárhatjuk a hasonló arcú, külsejű, ruházatú emberek mesterien beállított pózoltatását is, mivel a keréknyomokat és a fák állapotát nem tudták volna leutánozni 10 év után. Akkor tehát – ahogy a csoporttag Rosta Attila rátapintott a lényegre: „Már akkor volt Photoshop?” hozzászólásával fején találta a szöget – nem marad marad más hátra, mint a fennmaradó egyetlen elfogadható magyarázat: igen a képet megmásították. Hamisításról nem beszélhetünk, mert az eredeti negatívval dolgoztak. Hogy vajon miért nem volt könnyebb kisétálni a Fő útra és készíteni egy felvételt Buza vendéglőjéről, azt nem tudni. Esetleg az I. világháború szólt közbe íly módon. A kiadó vállalat nem akart pontatlan lenni, ezért az élethez igazította a képet. Vagy a kiadó vállalat nem helyi vagy pesti cég volt, és nem akartak költeni az utazásra. Az ok rejtély marad egyelőre…
