Bayer Karolina – Kalchbrenner Karolinához hasonlóan – egy protestáns vallású tanítónő volt, aki magániskolát alapított és egész életét a nők tanításának szentelte. Életének palotai szálát vizsgáltam.
A rákospalotai Villasor, a mai újpesti Vécsey Károly utca vége a (Blaha Lujza utcától a Szilágyi utcáig tartó szakasza) 1869-től datálódik, ekkor került felparcellázásra. Itt vásárolt telket Bayer Karolina is. Durván 42 x 14,3 bécsi öl méretű, 600 négyszögöles telkek voltak (s sokuk mind a mai napig is azok). Mivel nem volt a telken ház, így házszámot sem kapott (akkor ilyen rendszer volt életben), szóval a telek a Park u. 1. és a Villasor 1. között helyezkedett el. Ma a Vécsey Károly u. 124. cím alatt található.
Vasárnapi Újság 1869.09.05 16. évf. 36. sz. 489. o.
Fővárosi Lapok 1873.04.23 10. évf. 93. sz. 404. o.
Az 1883-ban készült községi térkép (Jelzet: S 79 – No. 609/3. (Rákos-Palota nagyközség Káposztás Megyer pusztával, felvételi előrajzai. Készítette: Tunkel Hugó) a Villasorról készült része. A ma Brunovszky villaként ismert épület az első telek melyet Jellinek Mór vásárolt meg. Jellinek volt a lóvasút alapítója, később a Budapesti Közúti Vaspálya Társaság igazgatója. Közgazdászként remek befektetést csinált azzal, hogy telket vett a lóvasút vonalán. A második telek volt Bayer (Baer sic!) Karolináé.
Tehát 1873-tól legalább 1883-ig az övé volt a telek. Hogy az anyagiak nem álltak rendelkezésre, vagy más indok miatt hiúsult meg a „tornaterem” megépítése, nem fogjuk megtudni. A telken csak az 1920-as évek végén építkeztek végül már az akkori tulajdonosok.
Essék pár szó Karolina intézetéről is. Az 1858-ban alapított iskoláról így cikkeztek, illetve hirdették:
Vasárnapi Újság 1860.06.24 7. évf. 26. sz. 320. o.
Fővárosi Lapok 1868.09.29 5. évf. 223. sz. 891. o.
Vasárnapi Újság 1877.09.09 24. évf. 36. sz. 574. o.
Karolina már halála előtt eldöntötte az iskola bezárását:
Fővárosi Lapok 1900.06.27 27. évf. 175. sz. 1290. o. – Itt is csalatkozott az emberek emlékezete, ahogy Kalchbrenner esetében is, hiszen a 30 év csak a Koronaherceg utcai „iskolára” értendő, hiszen összességében 42 évig működött.
Rá 3 hónapra pedig (hajadonként) el is hunyt:
Protestáns egyházi és iskolai lap 1900.09.30 43. évf. 39. sz. 624. o.
Gyászjelentése, Forrás:OSZK Palkát- és Kisnyomtatványtár
Az intézet először a mai V. ker. Sebestyén tér (nagyjából a mai Ferenciek tere mögötti Duna u.) 3 sz. alatt, 1863-tól az Úri u. 9-ben, aztán kb. 1866-tól a Barátok tere 9. (Ferenciek tere Károlyi u. torkolata) alatt, majd 1868-tól a Kigyó u. 1. szám alatt működött. 1871-től az „Úri-(azóta : Koronaherceg, legújabban Petőfi Sándor) utca és a Zsibárus (ma: Párisi) utca sarkán álló gróf Zichy Géza-féle házban” tanítottak. Ez a ház az Úri u. 8, majd Koronaherceg u. 10. lett. Ez az utóbbi ház később már a saját tulajdona volt.
Sajnos palotai terve nem valósult meg, pedig a lóvasút 1872-től már közlekedett a mai Görgey utcában, és a vasútállomás is pár lépésre volt. Ahogy ma, úgy a nőknek akkor is kétszer annyit kellett letenni az asztalra, ha előre akartak jutni az életben. Míg Kalchbrenner iskoláját más nevelőnők vitték tovább, addig Bayer az iskolabezárást választotta. Tüdőlob vitte el, lehet már egy ideje betegeskedett és erőtlen volt és azzal, hogy bezárta az iskoláját talán könnyebbé tette a vagyona feletti végrendelkezés végrehajtását. Ilyenkor a gyermektelen és vallásos emberek sokszor hagyták az egyházra a vagyonukat.