Rákospalota népességének alakulása

Az alábbiakban gyűjtöttem össze az egyes forrásokban közölt népességi adatokat, hogy képet kaphassunk szűkebb pátriánk gyarapodásáról. A török hódoltság utolsó éveiben ürült csak ki a falu az ostrom miatt, utána (részben) visszaköltöztek a jobbágyok, ugyanez történt a Rákóczi-szabadságharc idején is. Az adófizetők a telkes jobbágyok, azaz az adófizető családfők voltak, feleség, gyermekek, cselédek ezekben az összeírásokban nem szerepeltek. Több adat ellentmondhat egymásnak, illetve mai szemmel pontatlan. Az 1950 előtti kerületre vonatkozó létszámadatokat visszamenőleg számolta ki a KSH az új kerület határait figyelembe véve. Mivel 1950-ig sokszor változott Rákospalota területe, én mindig a korabeli számlálási adatokat tüntettem fel.

Év	Rákospalota	Pestújhely	XV. kerület	Forrás
1690	néhány adófizető			2
1696	17 adófizető			2
1699	27 adófizető			2
1701	37 adófizető			2
1703	42 adófizető			2
1715	25 adófizető			2
1728	43 adófizető			2
1744	75 adófizető			2
1746	594 fő			2
1760	104 adófizető			2
1781	880 fő			2
1782	834 fő			2
1784/1787	892 fő			2
1804	1155 fő			2
1816	1044 fő			2
1823	1363 fő			1
1826	1204 fő			2
1828	1424 fő			2
1837	1541 fő			1
1841	1519 fő			2
1846	1523 fő			2
1851	1543 fő			2
1857	2602 fő			1
1869	2948 fő			2
1870	3458 fő			1
1880	4105 fő			1
1890	6264 fő			1
1900	11744 fő			1
1910	25147 fő	5547 fő		1
1920	36008 fő	7896 fő		1
1930	42949 fő	11340 fő		2
1941	49035 fő	11736 fő		2
1949			56496 fő	3
1950			59879 fő	2
1960			61558 fő	2
1962			63344 fő	2
1964			63755 fő	2
1966			63708 fő	2
1970			62664 fő	3
1980			112810 fő	3
1990			95593 fő	3
2001			85232 fő	3
2011			79645 fő	3
2014			80287 fő	3
2021			76875 fő	3
2022			77037 fő	3

1) Szabó Tivadar és Strauch Árpád: Rákospalota monográfiája (1927) – az ebben megjelölt források: Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai, Fények Elek: Magyarországnak és a hozzácsatolt tartományoknak mostani állapotja statisztikai és geográfiai tekintetben, Galgóczy: Pestmegye monográfiája.

2) Dr. Czoma László szerkesztő: Tanulmányok Rákospalota-Pestújhely történetéből (1974) – az ebben megjelölt források: Galgóczy, Consriptiones dicales 1696 (OL), Dicalis Conscriptio 1699, 1701, 1703 (PmL), Népesség összeírások 1774-1784 (PmL), Summarium popularis conscriptionis 1804-1836 (PmL), Schematismus venerabilis eleri dioecesis Vaciensis, Regnicolaris 1828 (OL), KSH.

3) KSH, saját gyűjtés.

Rákospalota népessége a XVIII. században (az adófizető jobbágyok számát 7-tel szorozva kapjuk meg nagyságrendileg a település létszámát)

A görbén jól látszik, hogy a Rákóczi-szabadságharc visszavetette a népességet, ahogy korábban a török fennhatóság utolsó éveiben is elmenekültek a faluból az emberek. Évente kb. 10, tízévente mintegy 100 fővel gyarapodhatott Öregfalu ezekben az években.

Rákospalota népessége a XVIII. sz. közepétől a XX. sz. közepéig

A népességnövekedés 1850-ig továbbra is az évi 10 fős, évtizedenként pedig 100 fős volt. A szabadságharc lakosságcsökkenést hozott, de utána a vasút léte elkezdte vonzani a betelepülőket is. Káposztásmegyer elvesztése a paraszti életmód átalakulásával járt, megindult a zöldség- és gyümölcstermesztés. A1850-1870 közt évtizedenként 1000 fővel gyarapodott a falu. Az 50-es években elindult a saját posta és az olajgyár is. Az Alvég után kialakult a Felvég és kelet-nyugati irányba is megindult a falu terjeszkedése. Az 1870-es évektől a lóvasút adott újabb löketet, erőre kapott az Újpestre történő ingázás. Az 1870-90 közti években már évtizedenként 1400 fős gyarapodás volt jelen. Ekkor jött létre Újfalu és a bérmunkások, iparosok letelepülésével exponenciálisan növekedett már Rákospalota népessége.

A XV. kerület népességének alakulása

A II. világháború alatt kb. a népesség 10%-a menekült el, halt meg, vagy deportálták. A kerület 1950-re érte el újra a 60 ezres népességet. 1960-ig évi 500 fő mindösszesen a lakosság létszámának emelkedése, a következő dekádban, 1970-ig pedig gyakorlatilag stagnált a népességnövekedés. 1970-től elkezdték építeni Újpalota városrészt, ami hatalmas népességnövekedéssel járt, a több, a mintegy 15 ezer új lakás 50 ezer új lakót jelentett. 1980 után a teljes magyar társadalom elkezdett fogyni, ez figyelhető meg a kerület népességében is. Új lakások már nem épültek olyan mértékben, hogy az a lassú fogyást érdemben ellensúlyozni tudta volna.

Pestújhely népessége

Pestújhely, mint Széchenyi-telep jött létre 1896-ban, a parcellázások és építkezések miatt az első 15 évben kialakult egy 5000 fős népesség. A község észak, nyugat és dél felé nem tudott fejlődni, hiszen Palota és Zugló közrefogta. Az 1910-es évektől 20 év alatt duplázta meg a népességét a területének teljes kiaknázása mellett. Csak családi házak épületek, se mezőgazdasági, se ipari létesítmény nem született, főként polgári családok, iparosok költöztek ide.