Hírlapi érdekességek Rákospalotáról #5 – Helle Antal találkozása Strasznov Ignáccal, a szélhámossal

Aki kicsit öregebb az halhatott a XX. század nagy zsiványairól. Ma közölték a hírt, hogy meghalt Repülős Gizi, a besurranó tolvajok nagyasszonya 92 éves korában. Hasonló „ász” volt a maga korában Strasznov (Srasznoff) Ignác szélhámos is. A Wikipédia hasábjain olvashatunk életéről. Maradjunk abban, hogy mindenkit „megdumált…”

Az érdekes cikk a Budapesti Hirlap 1896.03.14-i (16. évf. 73. szám 7. oldal) számában jelent meg

A fent közölt cikkből kiderült, hogy Helle Antalt is megkörnyékezte, és „le is nyúlta” ideiglenesen. Ideiglenesen, mert Helle sem „ma jött le a falvédőről” és utánanézett megrendelőjének, akit aztán csőbe is húzott, és átadott a rendőrségnek.

A cikkben Helle boltját a Podmaniczky u. 59. szám alattinak jelölik meg. Az 1896 előtti is és utáni években is a Váczi körút 43. alatt volt az iroda-raktár, több, mint 10 híradásból van erről információ, így nem tudni, hogy ez a cím miként került be a cikkbe.

Strasznov életéről 1966-ban film készült: Én Strasznov Ignác, a szélhámos címmel, Benkő Gyula főszereplésével.

Itt meg is tekinthető a kétrészes mozi, jó szórakozást hozzá!


A Helle család kötélgyára(i)

Ebben a cikkemben a palotai Helle-féle Kötélgyárról próbáltam összeszedni a fellelhető információkat, hogy képet kapjunk a gyáros és gyárának múltjáról. Végül aztán egy terjedelmesebb üzem-história kerekedett.

Helle Károly születési anyakönyvi bejegyzése (1835.11.15) a pozsonyi rk. anyakönyvben (Forrás: familysearch.org) Id. Antal és Dam Erzsébet gyermekei (Károlyon kívül) az Alojzia, Ferenc, Antal Henrik, Erzsébet Mária, Mária Erzsébet, Henrik János és Karolina nevet kapták.

A Helle-családban apáról fiúra szállt a kötélverő (funifex) mesterség. A Helle család katolikus volt, Pozsonyban éltek s dolgoztak. Kőrösi József szerkesztésében 1891-ben jelent meg a „Megyei monografiák – Magyarország közgazdasági és közművelődési állapota a XIX. század végén” című kiadvány, melyben foglalkozik a Helle család üzemével is:

A következő, a gyárral kapcsolatos információk Borovszky Samu: Pozsony vármegye és Pozsony Magyarország vármegyéi és városai munkájában jelentek meg 1904-ben:

Ahogy azt sok más vállalkozás esetében megszokhattuk, volt aki számontartotta, hogy már az apja is űzte a mesterséget, volt aki nem, és csak a saját vállalkozásának kezdetétől datálta az üzem alapítást. 1826-ban az idősebb Antal kezdte el kiépíteni az üzemet, amit aztán Károly fia 1858/60 körül vett át. Azt is tudjuk, hogy régebben nem keresztelték át az egyes üzemeket, csak mert az alapítója vagy tulajdonosa elhunyt, sokszor évtizedekig megtartotta a nevet a cég (a tőlünk szerencsésebb országokban számtalan példa van arra, hogy az alapító szerepel még mindig a gyár nevében, mint pl. John Walker and Sons Ltd. vagy pl. Robert Bosch GmbH).

Ifj. Helle Antal születési anyakönyvi bejegyzése (1864.05.13) a pozsonyi rk. anyakönyvben (Forrás: familysearch.org) Helle Károlynak több gyermeke is volt nejétől, Welzel Karolinától Antalon kívül: Barbara, Eduárd, Károly, Anna Karina, Emma Karolina és Alojzia Anna.

A két férfi (Helle és Fellner) egyik szabadalmának hivatalos közlése (Budapesti Közlöny 1871.11.18 5. évf. 265. szám 5829. oldal)

A Budapesti Közlöny 1884.03.25-i száma (18. évf. 71. szám 5. oldala) tájékoztat arról, hogy a Helle-gyár ezentúl jogosult a magyar címert az üzleti papírjain használni

Károly fia ifj. Antal 1864-ben született szintén Pozsonyban. Anyja óbudai lány volt, így elképzelhető, hogy Pestre küldték tanulni és ittléte során jutott el Rákospalotára, így mikor a gyárát ide helyezte, az nem egy véletlenszerű döntés volt. Keresztapja Fellner Mátyás volt, aki apjával közösen sok szabadalomnál bábáskodott. Ifj. Antal a szintén pozsonyi és vele egykorú születésű Fogt Ilonát vette nőül.

Károly, a méltán kitüntetett és közismert gyáros 1889 tavaszán Pozsonyban meghal (Forrás: Fővárosi Lapok 1889.04.23 26. évf. 110. szám 816. oldal).

1890-ben már Budapesten találjuk a céget. Lerakatot (üzletet) nyit Antal (Központi Értesítő 1890.07.06 15. évf. 58. szám 751. oldal). Azt gyanítom, hogy mivel a kötélgyártás alapanyagai szinte mindenhol rendelkezésre állnak (led, kender, pamut, stb.) így a nagyobb piac – ami Budapest volt – egy közelebbi gyárat kívánt meg és ifj. Antalnak Rákospalota kaporra jött, hiszen a vasútvonal mellett feküdt, Pesttől egy kőhajításnyira.

A Pesti Napló közlése 1898.07.31-jéről (49. évf. 210. szám 10. oldal

Az 1899-es Cím- és lakjegyzékben található hirdetés. Ebből kiderül, hogy a képviselet/iroda/üzlet a mai Bajcsy-Zsilinszky úton volt, és az is, hogy a gyár Palota-Újfaluban

Az alapítási dátumokat illetően tehát leszögezhetjük, hogy Károly gyára 1858-tól, Ifj. Antalé pedig 1890-től működött (a későbbiekben látjuk még Antal gyára esetén is, hogy a hirdetésekben sokszor téves alapítási dátumról tájékoztattak).

1890-ben mikor meghalt Helle Károly, valószínűleg a fiúgyermekek közt „örökösödési” harc tört ki, és Ede (Eduárd) szerezte meg a pozsonyi gyár tulajdonjogát. Schmidt Gusztávval még az évben közkereseti társaságot hoznak létre. 1900-ban Gruber Leó és Társa a Károly körút 7 alatt a Helle Károly gyár pesti képviselete és raktára lesz. 1904-ben a kötélgyár csődöt jelent, de ekkor már Schmidt született Helle Karolina a gyár tulajdonosa. A csőd után Helle Olga folytatja/kezdi újra a termelést (Ő vélhetően Schmidték lánya lehetett).

Az 1900.05.01-i Uránia első évfolyamának első számában, majd még egy éven át több számban is megjelent hirdetés.

A Köztelek 1907.06.14-i számában megjelent hirdetés

A Molnárok Lapjában 1912.06.29-én (19. évf. 26. szám 988. o.) közölt hirdetés

Egy 1914-es hirdetés a Rendőrségi kézikönyvek – A közbiztonság almanachja 5 c. kiadványból

A Köztelekben 1915.07.10-én (25. évf. 28. szám 1020. o.) megjelent hirdetés. A gyárépület méretei eltúlzottak lehetnek. A kémény és a mellette levő épület malom része volt.

A pozsonyi gyár pesti kirendeltsége a csőd után megszűnt. Az újabb csapás 1915-ben történt:

A Molnárok Lapja 1917.08.18-i (24. évf. 33. szám 691. o.) cikke

Pár év alatt a gépeket és a malmot is az épülettel együtt eladták, a gyár elenyészett. És most kanyarodjunk vissza a pozsonyi kitérő után Rákospalotára, hogy mi is történt ifj. Antallal és cégével.

A tűz (1898) után folytatta a munkát, miközben élvezte a palotai életet. 1902-1903-ból fennmaradt hírlapi közlés, hogy terményversenyen vett részt a beküldött kelkáposztával, burgonyával, szilvával. 1904-ben sztrájk folyt le a gyárában, a munkások a Népszava hasábjain iszákos főnökként írták le.

Fogt Ilona halotti anyakönyvi bejegyzése a rákospalotai polgári anyakönyvben

1906.09.21-én meghal felesége. Új felesége Kugler Józsa (Jozefin) lesz, akitől 1908.08.20-án megszületik legifjabb Helle Antal. 1907-től a pesti iroda vezetője Dworzak Alajos lesz. 1907-ben a Pest-Pilis-Solt-Kiskun Vármegye Hivatalos Lapjában közölt adatok szerint 35 munkást foglalkoztatott. 1910-ben raktárát és irodáját a Váczi körút (a mai Bajcsy-Zsilinszky út) 43-ból a Nagymező u. 51. alá helyezi át. 1911-ben 20 munkást foglalkoztató üzemként adnak hírt a cégről.

A Molnárok Lapja 1912.02.24-i (19. évf. 8. szám 274. oldal) számában megjelent reklám

Legifjabb Helle Antal István születési anyakönyvi bejegyzése a rákospalotai polgári anyakönyvben

A 2500 m2 egy durván 40 méter x 63 méteres telket jelent. Ez a terület a gyár melletti további telkek nélkül volt értendő. Megjelent Borovszky: Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye 2. kötet (Magyarország vármegyéi és városai, 1911) c. munkájában

És most foglalkozzunk kicsit azzal, hogy hol is volt a palotai gyár. Az 1899-es hirdetése alapján a gyár Újfaluban (Újfalu: Palota a Szentmihályi út alatt fekvő, 1890 után kiépült kerülete) található. 1906-ban neje halálakor a címük Bocskai u. 88. A gyermek születésekor ez már Bocskai u. 104-re majd 1926-tól Bocskai u. 124.-re módosult, szinte biztos, hogy csak a házszámozási módosítások miatt (a nagyobb telkek felosztása során létrejött új házak beszámozása történt meg). Nincs arra semmilyen utalás, hogy Helle és családja ne a gyár melletti házában lakott volna. A neje is Palotán hal meg, a fia is itt születik, nincs ok feltételezni (és írott bizonyítékot sem találtam arra), hogy bent laktak volna Budapesten, vagy Palotán egy másik utcában laktak volna. 1909-ben eladásra hirdeti telkének egy részét, ami a Bocskai-Szerencs utca sarkára esett (a mai számozás miatt a Szerencs u. 21. most egy utcasarokkal arrébb esik már). Itt kertészkedett annak idején….

Pesti Hírlap 1909.04.11 (31. évf. 86. szám 107. oldal) – a telekrész meghirdetése

A Központi Értesítő 1915.04.11-i (40. évf. 29. szám 346. oldal) számából értesülünk ifj. Antal haláláról

Helle Antal 1914-15-ben meghal (halotti bejegyzését még nem sikerült megtalálni). Legifjabb Antal örököl, de mivel kiskorú, így anyja Kugler Józsa lesz a gyámja és kezelheti a vagyont.

A Magyar Textilipar 1918.03.25 (13. évf. 6. szám 7. oldal) hasábjain jelent meg a házasságról

A pesti iroda és raktár valamikor a 20-as években a Nagymező utcából visszaköltözött újra a Vilmos császár útra (mai Bajcsy-Zsilinszky út). Zorn János sajnos az asszony kihasználása és az örökség megkaparintása céljából házasodott csak, ahogy azt az alábbi híradásból megtudhatjuk. A 20-as években Zorn is rákospalotai lakosként jelenik meg a híradásokban, sőt 1922-ben már az URAK sportegyesület elnöke lesz. Helle Antal beosztottja volt, majd az örökség kezelője lett, később pedig a Kötélgyártó Iparosszövetség elnökségi tagja lett.

A 8 Órai Újság 1926.01.03-i (12. évf. 2. szám 13. oldal) cikke arról, hogy Zorn, hogy tette tönkre a családot és a céget anyagilag. Mint olvasható a szerző pontatlan volt, ami az évszámokat illeti, mert a 120 éves cég pont 100 éves volt (ha a legkorábbi műhely beindulásától számítjuk az alapítást), Helle nem 1911-ben hanem 1914-15-ben halt meg, Zorn 1918-ban vette el Kugler Józsát….Helle Antal apja pedig Károly volt, nem József…

1928. májusában Schrenk Mátyás cégvezetőnek és Dr. Bruck Géza a kiskorú Antal vagyonkezelőjének lett hatóságilag kirendelve. Közvetlen ezután Schrenké lett a cég (legifjabb Antal nagykorúságának és a cég pénzügyeinek tisztázása után).

A Honi Ipar 1929.04.15 számában (22. évf. 8. szám 36. oldal) megjelent hirdetés – a téves alapítási dátum feltüntetése egészen 1949-ig megmaradt

Schrenk 1922-28 közt a Mária u. 12-ben, majd 1937-43 között biztosan a Mária utca 18. szám alatt lakott (megkockáztathatjuk tehát, hogy 1922-1949 közt a Sín utca lakója volt). Mindezek alapján arra a következtetésre juthatunk, hogy a Helle-gyár 1890-1949 (-ig biztosan) között a Bocskai utcában volt, Helle Antal is ott lakott, és csak a cégét megvásárló Schrenk Mátyás volt az, aki a mai Sín utcában lakott. Bár páran állítják, hogy a Helle-nyaraló a Sín utcában volt, erre semmilyen bizonyíték sincs. Ilyen közel az üzeméhez a nyaralónak sok értelme nem lett volna. Schrenk esetében más a helyzet, hiszen ő nem családtagként volt tulajdonos, tehát nem lakhatott Helléék nyakán a Bocskai utcában. Hogy a II. világháború után mi lett Schrenkkel és a gyárral? Nem tudni. Ha izraelita vallású volt, lehet, hogy deportálták, vagy csak egyszerűen örökös nélkül elhunyt és a gyár elenyészett.

A Tavasz Mozgó

Kedves ismerősöm Rátonyi Gábor írt 2017-ben cikket Rákospalota két Palota mozija címmel, melyet élvezettel olvastam.

A cikk a volt Colosseum (alias Botond / József Attila / Palota) és a Lyra (alias Munkás(otthon) / Palota) mozik történetét dolgozza fel. Jelen cikkem a harmadik régi palotai mozi, a Tavasz Mozi múltját tárja az olvasó elé.

A legelső hírlapi cikk 1911.02.19-én jelent meg a Népszavában (39. évf. 43. szám. 13. oldal), mely egy vetítettképes előadásról szól, melyet a Bertók házban (Iskola, azaz a mai Palánk u. 88. szám alatt) fognak megtartani az Általános Fogyasztási Egyesület részéről. Gyakoriak voltak az eseti jelleggel különböző előadásokon megtartott vetítések, ezeknek tájékoztató-dokumentarista szerepe volt, ezek tényleg vetítések voltak s nem mozielőadások. Sokszor korábban csak diafilmek voltak, képkockákat mutattak be egymásután, nem igazi filmekről volt szó még pár évvel korábban is. A hangosfilm 1929-es elterjedése előtt pedig a mozigépész mellett zongorista, vagy menőbb helyeken zenekar kísérte a némafilmet.

1912-ben azonban már tényleg a mozgóról van híradás. Mozgófényképnek hívták a mozit Heltai Jenő 1907-es nyelvújítását megelőzőleg. 1912.03.01-jén a Népszava (40. évf. 52. szám. 13. oldal) arról számol be, hogy a március negyedikére tervezett felvonulás felhívását ingyenesen vetíti számos mozi, többek közt a rákospalotai Riha Mozgó is.

Rá két napra azonban arról értesít szintén a Népszava (40. évf. 54. szám 10. oldal), hogy nem a Riha hanem a Fortuna Mozgó fogja a tüntetésre felszólító képeket vetíteni. Június 27-én még mindig a Népszava (40. évf. 152. szám 11. oldal) ír arról, hogy gyűjtésükön a Fortuna Mozgó tulajdonosa is adakozott.

Tudni érdemes, hogy ezidőben a budapesti Fortuna a Rákóczi úton volt, a másik Fortuna pedig a városligeti Mutatványos téren. Mindkettőt özv. Fényes Mártonné szül. Fischer Rozália üzemeltette 1919-ig, gyermekeivel ő maga pedig a városligeti moziban lakott. Ezért a fenti cikkek alapján az egyértelműsíthető, hogy itt valóban egy rákospalotai Fortuna mozgószínházról van szó.

1912.07.03-án és 4-én a Pesti Hírlapban hirdetést tesznek közzé, hogy sátoros mozi eladó. Az érdeklődési cím: Tavasz u. 10. A Tavasz utca a mai Bácska utca.

Az 1916-os és 1922/23-as budapesti lakcímjegyzékek további támpontul szolgálnak a beazonosításban:

Tehát a Riha Mozi tulajdonosa Riha Ferenc volt, aki az akkori Tavasz u. 8. szám alatt lakott. A Fischer Dezső-féle fatelep, mely becsődölt és a Tavasz utcából is volt bejárata érdekes módon a Fortuna cipőgyár kezébe került 1918-ban. Lehet csak a véletlen műve hogy Fortuna neve ismét feltűnt, de az is lehet, hogy a két egymás mellett álló telken (a 8-as illetve a 10-14-es) állt vagy működött egy-egy mozi és talán azért is keverték őket össze a Népszavánál. Ezek még sátras mozik voltak, így az épületek mellett a telkek üres részén is felállíthatóan voltak. Ezek szerint a Fortunát adhatták el 1912-ben és a Riha maradt a helyén és tovább üzemelt.

És most jöjjön két visszaemlékezés. Az egyik a Sporthírlap 1930.06.21-i (21. évf. 70. szám 4. oldal) hasábjain jelent meg.

A szerző Lengyel Miklós jó húsz évet említ, tehát az 1930-ban íródott cikk elvileg 1910-be repít vissza minket az időben, így akár még korábban is állhatott a Riha Mozi. A másik visszaemlékezés későbbi:

Fekete Tibor színművészt már nem tudjuk megkérdezni a moziról, sajnos 2014-ben elhunyt. Azonban annyi szent, hogy már az 1930-as években Tavaszra lett átkeresztelve a mozi. Ezek szerint Riha tényleg eladta a moziját, amely értékesítésről hirdetést is feladott a Pesti Hírlap 1925.07.16-i számában (47. évf. 157. szám 22. oldal).

Mivel az utcát 1925-ben még Tavasznak 1926-ban viszont már Bácskának hívták, ezért 1925-ben elkelt és az új tulajdonosa még akkor elnevezte Tavasznak. A Magyarország kereskedelmi, ipari és mezőgazdasági címtára, amely 1924-ben készült már az alábbi összeírást adja a palotai mozikról:

Tehát özv. Pottyondyné vette meg a mozit, igaz itt a dátumok összecsúsznak, mert Riha nem hirdette volna a mozit 1925-ben, ha már 1924-ben Potyondinénak eladta volna. Az 1928-as Czím- és lakásjegyzék szerint még mindig Pottondy Tihamérné a tulajdonosa. Vagy Rihával párhuzamosan évekig társtulajdonosok voltak. Pottyondiné végül 1928-ban vállt meg a mozitól ( HU BFL – VII.158.a – 1928 – 0350 ) ekkor került Varsányi Andor birtokába a Tavasz. Már évekkel korábban is ismerték egymást mert (HU BFL – VII.158.a – 1926 – 0156) korábban is írtak alá közjegyző által ellenjegyzett iratot. A Belvárosi Mozivállalattól per után kapott összegből vehette meg Varsányi a mozit. Megerősítésképpen egy 1934-ből újságcikkből, ill. 1939-43 között a Budapesti Telefonkönyv hasábjain olvashatjuk, hogy Varsányi Andor a Tavasz Mozi tulajdonosa.

Varsányi 1922-ben a Belvárosi mozit vezette, 1932-ben költözhetett Palotára, és 1934-ben már mozi tulajdonos volt. (Szabadság 1934.11.04 7. évf. 44. szám 8. oldal)

Több, mint valószínű, hogy a fenti a Budapesti Közlöny 1930.12.06-i (64. évf. 280. szám 4. oldal) végrehajtott moziberendezésről szóló értesítésében megjelenő végrehajtási ügy is bizonyítja, hogy sokszor nehezen lehetett működtetni és fenntartani a mozit. A háborút követően a mozi állami tulajdonba került, de nem azonnal, mert Varsányi működtethette azt 1945 után is. Az 1953. február 12. – Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1) egyike foglalkozik a rákospalotai mozik gyenge bevételeivel és leromlott állapotával (mind a Tavasz, mind a Terv, mind a József Attila fel lett sorolva). Aztán az 1955. november 11. – Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1) egyike rögzíti, hogy a pestújhelyi Terv és a palota József Attila teljesen újjáépítették, hamarosan a pestújhelyi Széchenyi is megnyílik. A Tavasz Moziról 1958.07.09-i Népszabadság ad hírt (16. évf. 161. szám 4. oldal), hogy tatarozzák és nyár végére kész lesz. A Népszava hasábjairól derült ki a bezárás oka is (1963.02.27 91. évf. 48. szám 3. oldal): a bauxitbetonból készült épületet életveszélyesnek ítélték meg. (A bauxitbetont 1928 és az 1940-es évek vége között alkalmazták. Elképzelhető, hogy az 1930-as években építhették át vagy újjá a mozit ebből az anyagból.) Bár a pletykák szerint a Járműgyárnak kellett a terület, a megázott bauxitbeton valóban mállik. Ki tudja újabb 60 év elteltével, hogy mi is történ? A telek most parkoló, és várja jobb sorsát. A Riha / Tavasz Mozgó élt bő 50 évet, R.I.P.

A Szabadság 1945.10.05-i (1. évf. 213. szám 3. oldal) cikke

Utóirat: úgy látszik az 1912-es évben szószátyár volt a sajtó, mert ezévből van még egy híradás egy palotai mozgóról. Mivel semmilyen más információt nem leltem fel erről, így vélhetően „ideig-óráig” működhetett csak. 1912.12.01-jén jelent meg a Pesti Hírlapban (34. évf. 285. szám 57. oldal):

Az is elképzelhető, hogy ez a még pár hónappal korábban kínált Fortuna mozi volt, amivel az új tulajdonosa sem tudott aztán mit kezdeni.

Az „Elgé” gépeket a Léon Gaumont által életre hívott és azóta is működő Gaumont cég gyártotta és a 30-as évek végéig a francia gépek uralták az európai mozipiacot.

Aztán itt van még egy hirdetés, a Pesti Hírlap 1914.06.23-i számából, mozi megnagyobbításához keresnek társat. Nem tudni melyik mozi lehet, a címzett sajnos csak az Izabella u. 70. házmestere, későbbi hiv. szolga. Elképzelhető, hogy ez a Colosseum tulajdonosának hirdetése volt.

Pesti Hírlap (1914.06.23 36. évf. 145. sz. 26. o.)

És ha már mozinagyobbítás… A Blaha Lujza téri, a metróépítkezés miatt 1966-ban lebontott színházépület előtt állt korábbi Pesti Magyar Színház épületét 1913-ban bontották le. Hogy – hogy nem a tégláiból egy palotai mozi lett kialakítva. Vagy a Colosseumot építhették át tényleg, vagy az Arany János-Klapka utcák sarkán ekkor nyíló Palota mozit építették fel belőle.

Hírlapi érdekességek Rákospalotáról #4 – Az első rákospalotai filmkockák

Az első ismert rákospalotai filmkockák! A Budapesti Hírlap 1901.12.03-i számában (21. évf. 333. szám. 8. oldal) jelent meg a hír, miszerint a rákospalotai gyakorlótéren huszárok rohamát vették fel az Uránia Filmszínház részére készülő mozihoz. Lássuk a két fellelt híradást:

A Budapesti Hírlap rövid cikke

Két hét múlva a Vasárnapi Újság 1901.12.15-i száma (48. évf. 50. szám. 809. oldal-) már részletesebben beszámolt a filmről és több képkockát is leközöltek:

A helyszínek közt látjuk még a Vérmezőt és a Ludovika Akadémiát is, a hidászok pedig talán az Újpesti-öbölben álltak a kamera elé. A filmet sárói Szabó Lajos százados rendezte és 1901. 12. 10-én mutatták be. Az Uránia folyóirat is megjelentetett cikket ugyanezen képekkel (3. évf. 1. szám. 20. oldal). A Pesti Hírlap is dicsérő cikket írt a fél évig készült alkotásról, melyben a képeket még ki is színezték. Sajnos semmilyen információ nincs arról, hogy a film fennmaradt volna.

Palásthy Irén életútja – Palotáról New Yorkba – az első magyar hangosfilmes*

Rákospalotán köztudott, hogy Turay Ida a község szülötte. Azonban nem csak Thurmayer Ida futott be fényes karriert, hanem Palásthy Irén is. Ez a bejegyzés az ő életét dolgozza fel.

A színésznők gyakran füllentettek a korukról, az ő esetében sem volt ez másképp. A Magyar Színházművészeti Lexikon és a Magyar Színművészeti Lexikon 1899.10.27-i születési dátumot ad meg. Az amerikai IMDb adatbázis 1902-es születésről tud. Az igazság az, hogy Pollák Irma 1898.10.27-én látta meg a napvilágot:

A rákospalotai polgári anyakönyv bejegyzése

A Színházi Élet 1920/35-ös számában, a házasságuk után közvetlen megjelent cikk képe

A Pollák szülők a házasságkötés után pár nappal rákospalotai otthonukban (Színházi Élet 1920/35. sz.)

Színházi fotó az 1918-ban készült képe a Médi bemutatója alkalmából (Hungaricana.hu)

Apja cipész volt, Csehországból Boskovice községből származott, anyja Anna pedig a nem túl messzi, Brno mellett található Ivanovice szülötte. Német ajkú zsidók voltak. A palotai zsidóság a 20-as évekre Duschinszky rabbi vezetése alatt megerősödött, ekkor épült fel zsinagógájuk is a mai Régi Fóti úton. Irmának 3 nővére volt. Az anyakönyv szerint az Imre utcában laktak, később pedig a Zápolya (mai nevén Szerencs) utcában, szegényes körülmények között. Balettet tanult az Operaházban, majd gyerekszereplő, végül operettprimadonna lett. A „Hermelines nő” előadása után kérte meg kezét az Amerikába települt, nála 15 évvel idősebb német származású Hans Bartsch színházi producer-kiadó. 1920-ban házasodtak össze Bécsben, Irma ezután az USA-ban és Berlinben kapott szerepeket. Ritkán jött haza szüleihez, akiknek Bartsch még a házasságkötésük után Rákosszentmihályon vett házat. 1930-ban két inzultusát is tárgyalta bíróság: 1928-ban mikor hazalátogatott a villamosra nem szállhatott fel a kutyájával az első osztályra, mire idegességében meglökte a színésznő az eljáró rendőrt. Az ítélete 100 pengő büntetés volt. A másik ügye az 1930. év elején esett meg színházba látogatás alatt, mikor azzal vádolták meg, hogy túlontúl dekoltált az ezüst lamé estélyije. Irén első ízben 1920-ban házasságát követően utazott az Egyesült Államokba. Az utaslisták alapján 1922, 1928, 1938, 1946, 1947, 1950 ,1952, 1956-ban is hajóval szelte át az óceánt.

Az 1922-es letelepedési engedélye – 1. oldal

… illetve engedélyének 2. oldala, fényképével

1929 év végén forgatta a Hollwoodi házasság (magyarul: A herceg és a táncosnő) c. hangosfilmet

Pollák anyuka és apuka 50 éves házassága alkalmából szervezett családi ünnepsége Rákosszentmihályon – Magyarország 1930.07.24 37. évf. 166. szám Ekkor apja 77, anyja 66 éves volt.

Pesti Napló cikke a Palásthy – Chaplin afférról – 1933.09.06 84. évf. 202. szám

Egy korábbi 1931-es találkozás Chaplinnel (Színházi Élet 14. szám)

A Film Színház Irodalom képe – 1944.03.16 7. évf. 12. szám

A Bartsch János Kiadó Vállalatot 1935-ben hozzák létre férjével, egy helyi, pesti ügyvezető volt megbízva a teendőkkel. A cég 1948-ig működött, utoljára az Erzsébet krt. 15 szám alatt.

A film amerikai plakátja. A filmet 1930-ban nálunk is bemutatták. Talán az első olyan teljes hosszúságú hangosfilm (sőt musical!), melyben magyar színész szerepel. Fuchs Vilmos szintén Magyarországról emigrált és alapította meg a négy nagy filmgyár egyikét a FOX-ot. (Forrás: IMDb.com)

A II. világháború nem kímélte a családot, elhurcolták őket, mindörökre. Az amerikai bevándorlási hivatal utaslistáiból, melyen Palásthy is szerepel az utolsó 1956-ban íródott (az SS United States fedélzetén, indulás: Southhamptonból 1956.09.06-án, érkezés: New Yorkba 1956.09.11-én)….

A deportálási büntetőügy tárgyalásáról szóló cikk (Világosság, 1947.06.13 3. évf. 131. szám)

A család sorsáról Dr. Goldberger Tamás a rákosszentmihályi zsidók kutatójának egy részletes cikke jelent meg, melyet ide kattintva olvashat el. Bár a család 1920 és 1944 között Rákosszentmihályon lakott, Irén a géneket és a színpadi tudást mégiscsak Palotáról hozta, ahol a szerencsét és a szerelmet is meglelte. A United States Social Security Death Index alapján 1984. decemberében 86 éves korában hunyt el New Yorkban (temetve: 1985.01.29-én a Ferncliff temetőben, Hartsdale, Westchester County, NY – köszönet Lázár Györgynek az adatért! ). Férje, aki 1884 táján született és 1908-ban kapott amerikai állampolgárságot, az 1951 utáni években hunyt el, vélhetően szintén New Yorkban. Megemlítendő, hogy az író Molnár Ferenc karrierjét is igazgatta a 20-as években.

A címbeli csillag azt jelenti, hogy kutatásaim szerint nem szerepelt korábban magyar színész teljes hangosfilmben Palásthy Irén előtt.

Hírlapi érdekességek Rákospalotáról #1 – 115 éves képek a gimnáziumról

Az elmúlt 150 év hírlapi cikkeiből adok közre izgalmas, olykor tréfás vagy meglepő, mindenesetre nem közismert rákospalotai történeteket.

Egy cikkben, mely az Ország-Világban jelent meg 1904.07.17-én (a 25. évfolyam 29. számában) a Wágner Gimnáziumról (mai nevén: Dózsa György Gimnázium) láthatunk olyan felvételeket, melyeket máshol nem láthattunk eddig. A földszintes kollégium az akkori Erdősoron, a mai Bartók Béla u. 23-25 alatt állt, az épületek, átalakítva ugyan, de ma is állnak.

Az internátus lakói 1904-ben. Mint látható, a kertben gyűrű és nyújtó is van a sportoláshoz.
A kert a jelenlegi gimnáziumi telken (a mai régi épület és új épület, a focipálya helyén) továbbá a mai Wágner Manó park területén feküdt. Tényleg, mint egy erdő olyan volt a Lukácsy (Hutiray) Sándor által Szabó Alajosnak átadott telek.
Az épületek – melyek merőlegesen feküdtek a Bartók Béla utcára – közül az egyik.
Jó levegőn tanulhattak az akkori diákok – ahogy azt a hirdetésekben megígérte Wágner.
Ez a kép a szemközti telekről készült, látható rajta az emeletes főépület is. A szemközti telkekből több is Szabó Alajosé volt, ő is itt lakott. Az ő veje volt Wágner Manó.
Az 1928-as térképen jól látszik a pirossal jelölt iskolaépületekkel szemközt levő üres telek, ahonnan a fenti kép készült. A mai focipálya, az új és régi iskolaépület helye és a park akkor még egyben alkotott egy hatalmas, ősfás ligetet. A 1167-es telken levő épületekben lakhatott Szabó Alajos dr., a 1122-es a Posta, a (1)154-es pedig a Fő út 70-es épület, ahol Kalchbrenner Karolina leányiskolája működött. (A térkép jelzetszáma: Budapest térképeinek katalógusa 4240a)
Tolnai Világlapjában (1928.05.02 28. évf. 18. szám) megjelent kép Wágner Manóról (jobbra). A Palotán rendezett cserkésztalálkozón készült a kép.

Rákospalotai utcanévváltozások

Palotán, ahogy mindenütt az országban a politikai hatalomváltást követően az utcaneveket is megváltoztatták, a rendszerrel nem konform elnevezések helyett jöttek újak. Sokszor persze teljesen logikátlan időpontokban változtattak meg olyan utcaneveket is, melyekbe a kutya sem tudott volna belekötni. És mégis változtattak, mert megtehették. Nos ez a hozzáállás napjainkban sem változott fikarcnyit sem. Ne feledjük, hogy mennyire megnehezítik a történelem kutatóinak életét azzal, hogy sokszor a névváltozások miatt is beazonosíthatatlan egy-egy helyszín. Jobb sorsú országokban évszázadokon át egy névvel illettek utcákat és házakat. No de lépjünk is túl a morgáson, és lássuk melyik utcát mikor hogyan hívták. A lista természetesen közel sem teljes. A legrégebbi iratok, amikben utcanevekre lelünk az anyakönyvek. Az evangélikus 1852-1879 között csak helyrajzi számokat tartalmazott. (Egytől voltak beszámozva a falu házai utcáktól függetlenül, később már a telkek voltak beszámozva szintén egytől – így tehát voltak üres és házas telkek is, majd jött a számozás, ami már a falu telkein „kigyószerűen” haladt végig, azaz elindult egy utca egyik végétől a számozás, egy oldalon végighaladt az utca végéig, ott pedig a másid oldalra visszafordulva folytatódott, az utolsó ház után, a számozás kifordult egy következő utcára. hasonlított a számozás egy Nacza-rajzra.) A református anyakönyv 1854-74 között szintén csak számozást tartalmazott, a római katolikus anyakönyv pedig csak 1884-től használ utcaneveket. Természetesen más iratok, jegyzőkönyvek, hírlapi említések, térképek is adatforrások, de ezek mennyisége nem ér fel az anyakönyvi bejegyzésekkel.

Az utcanév táblázat innen tölthető le. Igyekszem bővíteni, javítani a későbbiekben.

Német katonák temetése Rákospalotán, 1915

A Hungaricana közgyűjtemény Képcsarnok adatbázisában van két rákospalotai fénykép, melyeken első világháborús német katonai temetés látható. A képek a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár tulajdonában vannak. Jómagam is sok palotai kép helyszínét azonosítottam be már az oldalon, de ezen két képről a könyvtárnak sem volt közelebbi ismerete, vajon mit is örökítettek meg rajtuk.

Kutatást követően meglett a válasz, hogy kit, kiket is temettek el, s mikor ekkora búcsúztatással.

A Hungaricana közgyűjteményi portál FSZEK tulajdonolta 081084 leltári számú képe

A Hungaricana közgyűjteményi portál FSZEK tulajdonolta 081029 leltári számú képe

A korabeli lapokban nemcsak cikkek, de képek is jelentek meg a hatalmas temetésről.

A Vasárnapi újságban megjelent eredeti kép. A Hungaricana oldalon ennek a képnek a csonkolt változata van meg. (Forrás: Vasárnapi Újság 62. évf. 23. szám 367. oldal – 1915.06.06)

Tolnai Világlapjában a beszentelésről készült fotó látható (Forrás: Tolnai Világlapja 15. évf. 24. szám 16. oldal – 1916.06.10)

Az Új Idők szerint ez az ő fényképük, bár láthatóan a Tolnai Világlapjában megjelent kép csonkolt változata (Forrás: Új Idők 21. évf. 24. szám 606. oldal – 1915.06.06).

A két kis egyenruhás kisfiú a legdélcegebb a temetésre készülők közt. (Forrás: Új Idők 21. évf. 24. szám 607. oldal – 1915.06.06).

A Váci Hírlap cikkéből derül ki maga a baleset (Forrás: Váci Hírlap 29. évf. 42. szám 3. oldal – 1915.06.02)

A Pesti Naplóban és több más orgánumban is megjelent cikk (Forrás: Pesti Napló 66. évf. 150. szám 6. oldal – 1915.05.31)

A Wacht am Rhein 1871-től a Német Császárság nem hivatalos himnuszaként funkcionált.

Majd jött még egy pontosítás is az előre megírt cikk és a végül megtörtént események egyezése érdekében (Forrás: Budapesti Hírlap 35. évf. 153. szám 13. oldal – 1915.06.03)

Ami a vonuló tömegről készült képek helyszínét illeti, az a mai Régi Fóti út és a Toldi sor vége, közvetlen a Szentmihályi út előtt. A képen látható egy focikapu is. A focipálya a mai evangélikus templom és református imaház helyén helyezkedhetett el (tehát nem pont a mai REAC pálya helyén feküdt – 1926-ban számolták fel, a templomépítkezések és a rossz talaj miatt). A tömeg a régi községháza elől (Kossuth utca – Fő út sarok) a Kossuth utcán át a Régi Fóti útra, majd onnan a Szentmihályi útra kanyarodott ki, az akkor még újnak számító köztemető irányába. A „focipályás” kép készítője a mai ÖMV benzinkút irányából készíthette a fotót.

A fennmaradt német nyelvű gyászjelentés (itt már 5 halott szerepel a cikkek 4 halottjával szemben).