A Helle család kötélgyára(i)

Ebben a cikkemben a palotai Helle-féle Kötélgyárról próbáltam összeszedni a fellelhető információkat, hogy képet kapjunk a gyáros és gyárának múltjáról. Végül aztán egy terjedelmesebb üzem-história kerekedett.

Helle Károly születési anyakönyvi bejegyzése (1835.11.15) a pozsonyi rk. anyakönyvben (Forrás: familysearch.org) Id. Antal és Dam Erzsébet gyermekei (Károlyon kívül) az Alojzia, Ferenc, Antal Henrik, Erzsébet Mária, Mária Erzsébet, Henrik János és Karolina nevet kapták.

A Helle-családban apáról fiúra szállt a kötélverő (funifex) mesterség. A Helle család katolikus volt, Pozsonyban éltek s dolgoztak. Kőrösi József szerkesztésében 1891-ben jelent meg a “Megyei monografiák – Magyarország közgazdasági és közművelődési állapota a XIX. század végén” című kiadvány, melyben foglalkozik a Helle család üzemével is:

A következő, a gyárral kapcsolatos információk Borovszky Samu: Pozsony vármegye és Pozsony Magyarország vármegyéi és városai munkájában jelentek meg 1904-ben:

Ahogy azt sok más vállalkozás esetében megszokhattuk, volt aki számontartotta, hogy már az apja is űzte a mesterséget, volt aki nem, és csak a saját vállalkozásának kezdetétől datálta az üzem alapítást. 1826-ban az idősebb Antal kezdte el kiépíteni az üzemet, amit aztán Károly fia 1858/60 körül vett át. Azt is tudjuk, hogy régebben nem keresztelték át az egyes üzemeket, csak mert az alapítója vagy tulajdonosa elhunyt, sokszor évtizedekig megtartotta a nevet a cég (a tőlünk szerencsésebb országokban számtalan példa van arra, hogy az alapító szerepel még mindig a gyár nevében, mint pl. John Walker and Sons Ltd. vagy pl. Robert Bosch GmbH).

Ifj. Helle Antal születési anyakönyvi bejegyzése (1864.05.13) a pozsonyi rk. anyakönyvben (Forrás: familysearch.org) Helle Károlynak több gyermeke is volt nejétől, Welzel Karolinától Antalon kívül: Barbara, Eduárd, Károly, Anna Karina, Emma Karolina és Alojzia Anna.

A két férfi (Helle és Fellner) egyik szabadalmának hivatalos közlése (Budapesti Közlöny 1871.11.18 5. évf. 265. szám 5829. oldal)

A Budapesti Közlöny 1884.03.25-i száma (18. évf. 71. szám 5. oldala) tájékoztat arról, hogy a Helle-gyár ezentúl jogosult a magyar címert az üzleti papírjain használni

Károly fia ifj. Antal 1864-ben született szintén Pozsonyban. Anyja óbudai lány volt, így elképzelhető, hogy Pestre küldték tanulni és ittléte során jutott el Rákospalotára, így mikor a gyárát ide helyezte, az nem egy véletlenszerű döntés volt. Keresztapja Fellner Mátyás volt, aki apjával közösen sok szabadalomnál bábáskodott. Ifj. Antal a szintén pozsonyi és vele egykorú születésű Fogt Ilonát vette nőül.

Károly, a méltán kitüntetett és közismert gyáros 1889 tavaszán Pozsonyban meghal (Forrás: Fővárosi Lapok 1889.04.23 26. évf. 110. szám 816. oldal).

1890-ben már Budapesten találjuk a céget. Lerakatot (üzletet) nyit Antal (Központi Értesítő 1890.07.06 15. évf. 58. szám 751. oldal). Azt gyanítom, hogy mivel a kötélgyártás alapanyagai szinte mindenhol rendelkezésre állnak (led, kender, pamut, stb.) így a nagyobb piac – ami Budapest volt – egy közelebbi gyárat kívánt meg és ifj. Antalnak Rákospalota kaporra jött, hiszen a vasútvonal mellett feküdt, Pesttől egy kőhajításnyira.

A Pesti Napló közlése 1898.07.31-jéről (49. évf. 210. szám 10. oldal

Az 1899-es Cím- és lakjegyzékben található hirdetés. Ebből kiderül, hogy a képviselet/iroda/üzlet a mai Bajcsy-Zsilinszky úton volt, és az is, hogy a gyár Palota-Újfaluban

Az alapítási dátumokat illetően tehát leszögezhetjük, hogy Károly gyára 1858-tól, Ifj. Antalé pedig 1890-től működött (a későbbiekben látjuk még Antal gyára esetén is, hogy a hirdetésekben sokszor téves alapítási dátumról tájékoztattak).

1890-ben mikor meghalt Helle Károly, valószínűleg a fiúgyermekek közt “örökösödési” harc tört ki, és Ede (Eduárd) szerezte meg a pozsonyi gyár tulajdonjogát. Schmidt Gusztávval még az évben közkereseti társaságot hoznak létre. 1900-ban Gruber Leó és Társa a Károly körút 7 alatt a Helle Károly gyár pesti képviselete és raktára lesz. 1904-ben a kötélgyár csődöt jelent, de ekkor már Schmidt született Helle Karolina a gyár tulajdonosa. A csőd után Helle Olga folytatja/kezdi újra a termelést (Ő vélhetően Schmidték lánya lehetett).

Az 1900.05.01-i Uránia első évfolyamának első számában, majd még egy éven át több számban is megjelent hirdetés.

A Köztelek 1907.06.14-i számában megjelent hirdetés

A Molnárok Lapjában 1912.06.29-én (19. évf. 26. szám 988. o.) közölt hirdetés

Egy 1914-es hirdetés a Rendőrségi kézikönyvek – A közbiztonság almanachja 5 c. kiadványból

A Köztelekben 1915.07.10-én (25. évf. 28. szám 1020. o.) megjelent hirdetés. A gyárépület méretei eltúlzottak lehetnek. A kémény és a mellette levő épület malom része volt.

A pozsonyi gyár pesti kirendeltsége a csőd után megszűnt. Az újabb csapás 1915-ben történt:

A Molnárok Lapja 1917.08.18-i (24. évf. 33. szám 691. o.) cikke

Pár év alatt a gépeket és a malmot is az épülettel együtt eladták, a gyár elenyészett. És most kanyarodjunk vissza a pozsonyi kitérő után Rákospalotára, hogy mi is történt ifj. Antallal és cégével.

A tűz (1898) után folytatta a munkát, miközben élvezte a palotai életet. 1902-1903-ból fennmaradt hírlapi közlés, hogy terményversenyen vett részt a beküldött kelkáposztával, burgonyával, szilvával. 1904-ben sztrájk folyt le a gyárában, a munkások a Népszava hasábjain iszákos főnökként írták le.

Fogt Ilona halotti anyakönyvi bejegyzése a rákospalotai polgári anyakönyvben

1906.09.21-én meghal felesége. Új felesége Kugler Józsa (Jozefin) lesz, akitől 1908.08.20-án megszületik legifjabb Helle Antal. 1907-től a pesti iroda vezetője Dworzak Alajos lesz. 1907-ben a Pest-Pilis-Solt-Kiskun Vármegye Hivatalos Lapjában közölt adatok szerint 35 munkást foglalkoztatott. 1910-ben raktárát és irodáját a Váczi körút (a mai Bajcsy-Zsilinszky út) 43-ból a Nagymező u. 51. alá helyezi át. 1911-ben 20 munkást foglalkoztató üzemként adnak hírt a cégről.

A Molnárok Lapja 1912.02.24-i (19. évf. 8. szám 274. oldal) számában megjelent reklám

Legifjabb Helle Antal István születési anyakönyvi bejegyzése a rákospalotai polgári anyakönyvben

A 2500 m2 egy durván 40 méter x 63 méteres telket jelent. Ez a terület a gyár melletti további telkek nélkül volt értendő. Megjelent Borovszky: Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye 2. kötet (Magyarország vármegyéi és városai, 1911) c. munkájában

És most foglalkozzunk kicsit azzal, hogy hol is volt a palotai gyár. Az 1899-es hirdetése alapján a gyár Újfaluban (Újfalu: Palota a Szentmihályi út alatt fekvő, 1890 után kiépült kerülete) található. 1906-ban neje halálakor a címük Bocskai u. 88. A gyermek születésekor ez már Bocskai u. 104-re majd 1926-tól Bocskai u. 124.-re módosult, szinte biztos, hogy csak a házszámozási módosítások miatt (a nagyobb telkek felosztása során létrejött új házak beszámozása történt meg). Nincs arra semmilyen utalás, hogy Helle és családja ne a gyár melletti házában lakott volna. A neje is Palotán hal meg, a fia is itt születik, nincs ok feltételezni (és írott bizonyítékot sem találtam arra), hogy bent laktak volna Budapesten, vagy Palotán egy másik utcában laktak volna. 1909-ben eladásra hirdeti telkének egy részét, ami a Bocskai-Szerencs utca sarkára esett (a mai számozás miatt a Szerencs u. 21. most egy utcasarokkal arrébb esik már). Itt kertészkedett annak idején….

Pesti Hírlap 1909.04.11 (31. évf. 86. szám 107. oldal) – a telekrész meghirdetése

A Központi Értesítő 1915.04.11-i (40. évf. 29. szám 346. oldal) számából értesülünk ifj. Antal haláláról

Helle Antal 1914-15-ben meghal (halotti bejegyzését még nem sikerült megtalálni). Legifjabb Antal örököl, de mivel kiskorú, így anyja Kugler Józsa lesz a gyámja és kezelheti a vagyont.

A Magyar Textilipar 1918.03.25 (13. évf. 6. szám 7. oldal) hasábjain jelent meg a házasságról

A pesti iroda és raktár valamikor a 20-as években a Nagymező utcából visszaköltözött újra a Vilmos császár útra (mai Bajcsy-Zsilinszky út). Zorn János sajnos az asszony kihasználása és az örökség megkaparintása céljából házasodott csak, ahogy azt az alábbi híradásból megtudhatjuk. A 20-as években Zorn is rákospalotai lakosként jelenik meg a híradásokban, sőt 1922-ben már az URAK sportegyesület elnöke lesz. Helle Antal beosztottja volt, majd az örökség kezelője lett, később pedig a Kötélgyártó Iparosszövetség elnökségi tagja lett.

A 8 Órai Újság 1926.01.03-i (12. évf. 2. szám 13. oldal) cikke arról, hogy Zorn, hogy tette tönkre a családot és a céget anyagilag. Mint olvasható a szerző pontatlan volt, ami az évszámokat illeti, mert a 120 éves cég pont 100 éves volt (ha a legkorábbi műhely beindulásától számítjuk az alapítást), Helle nem 1911-ben hanem 1914-15-ben halt meg, Zorn 1918-ban vette el Kugler Józsát….Helle Antal apja pedig Károly volt, nem József…

1928. májusában Schrenk Mátyás cégvezetőnek és Dr. Bruck Géza a kiskorú Antal vagyonkezelőjének lett hatóságilag kirendelve. Közvetlen ezután Schrenké lett a cég (legifjabb Antal nagykorúságának és a cég pénzügyeinek tisztázása után).

A Honi Ipar 1929.04.15 számában (22. évf. 8. szám 36. oldal) megjelent hirdetés – a téves alapítási dátum feltüntetése egészen 1949-ig megmaradt

Schrenk 1922-28 közt a Mária u. 12-ben, majd 1937-43 között biztosan a Mária utca 18. szám alatt lakott (megkockáztathatjuk tehát, hogy 1922-1949 közt a Sín utca lakója volt). Mindezek alapján arra a következtetésre juthatunk, hogy a Helle-gyár 1890-1949 (-ig biztosan) között a Bocskai utcában volt, Helle Antal is ott lakott, és csak a cégét megvásárló Schrenk Mátyás volt az, aki a mai Sín utcában lakott. Bár páran állítják, hogy a Helle-nyaraló a Sín utcában volt, erre semmilyen bizonyíték sincs. Ilyen közel az üzeméhez a nyaralónak sok értelme nem lett volna. Schrenk esetében más a helyzet, hiszen ő nem családtagként volt tulajdonos, tehát nem lakhatott Helléék nyakán a Bocskai utcában. Hogy a II. világháború után mi lett Schrenkkel és a gyárral? Nem tudni. Ha izraelita vallású volt, lehet, hogy deportálták, vagy csak egyszerűen örökös nélkül elhunyt és a gyár elenyészett.

Egy hozzászólás “A Helle család kötélgyára(i)” bejegyzéshez

  1. A Sín (Mária) U. 18 biztos információ, nagymamám mindig mondta, hogy a házat, ahol felnőttunk, egy kötélgyárostol vették. (Érdekes lehet a Schneider, Sági és a Reich, ez a mi családunk, története Palotan, pl. miénk volt a Toldi kocsma háza is, több ingatlan mellett, ahol az egyik kereskedése volt a családnak.)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük