Palotán is a polgárosodás megindulásával igény keletkezett a helybéli fényképészek meglétére. Borsy Béla, volt az egyik legkorábbi, akiről tudunk is valamit.
Borsy Imre Lajos Béla a korabeli Marcibányi-Dombegyházán, mai nevén Kisdombegyházon született 1867-ben kisnemesi családban. Édesanyja lefkóczi és farkasfalvi Király Anna volt. Abban az időben autodidakta módon tanultak meg fényképezni. Ha valaki fényképezőgép vásárlásra adta a fejét, akkor az a masina drágasága miatt eleve arra készült, hogy majd kitanulja a szakma csínját-bínját és ezzel akarja keresni a kenyerét. A kiegyezés után sorra alakultak a műtermek, ahol díszlet és kelléktár állt rendelkezésre a kabinetfotók elkészítésére. A későbbiekben, a képes újságok megjelenésével született meg a fotóriporteri, a tudósító szakma, és vált országutazóvá a fényképész. Több lánytestvérét ismerjük. Máriát, aki 1877.02.20-án Zimándközön – mely falu nincs messzi Kisdombegyházától, de már a mai Románia területén fekszik – született. Ilonát, aki 1913-ban már özvegy menczelné volt, továbbá Gyarmaty Ödönné Borsy Erzsébetet. Apjuk kántor volt, ahogy apjuk más gyülekezetben kapott állást, úgy költözött a család is arrébb. Ugyanebben a faluban hunyt el fivére Imre Endre Kálmán, aki Mezőkovácsházán született 1874.05.30-án (+1875.11.12). Volt még egy fívére, Lajos Károly aki 1870 körül született Magyarpécskán (a mai Románia területén, mai neve Pécska), aki megélte a felnőttkort és cukrász lett Debrecenben (és 1907-ben hunyt el).
Munkásságát igazolandó maradtak fent általa fotografált képek. A korabeli kabinetképeket kartonpapírra ragasztották melyeken fel volt tüntetve a fényképész neve és címe is.
A Darabanth Kft. egyik 2016-os aukcióján az alábbi tétel került kalapács alá:
Ezek szerint az 1900-as évek legelején Borsy Soroksáron működtette műtermét.
1910-ben a Friss Újságban jelent meg a hirdetése. (1910.12.31 15. évf. 312. szám 7. o.) Ez azt jelenti, hogy 1910-ben ezt a műtermet bezárta és ekkor költözhetett át Rákospalotára.
Úgy látszik nem volt jelentkező a műteremre, mert még egy évvel későbbi is hirdette (Friss Újság, 1912.01.13 17. évf. 11. szám 9. o.)
1914-ben születik egy házasságon kívüli gyermeke, akit végül elismer. Érdekesség, hogy r. katolikus hitét valamikor megváltoztatta, mert itt már, mint református vallású szerepel. Özv. Bódy (Bódi) Irma fivérének Lajosnak a cukrásznak volt a neje. Két gyermeke is született a párnak (Endre Károly 1887-1902 és Béla 1906-1907), de mindkettő kiskorúként hunyt el. 1907-ben meghalt Debrecenben Lajos is. Hogy eztán mikor gyúlt szerelem (szeretet) az özvegy és Borsy fényképész közt, nem tudni, de 1908-14 között kellett összeköltözniük. Borsy nem vette el Irmát, mert Irma 1934.05.08-án, mint özv. Borsy Lajosné hunyt el Rákospalotán. Borsy 1916-ban végrendelkezik. A gyermek 1918-ban meghalt, Borsynak eztán új kapcsolata lett. 1919-ben már özvegy Babos Bertát veszi el. Az is lehet, hogy sosem jött ki a fényképész keresetéből és a mindenkori nejével tartatta el magát.
Ez a kép kartonlap a Székesfehérvár Városi Képtár tulajdona, 1905-ös évszám-megjelöléssel került fel a Fortepanra. Hogy csak saccolták-e az évet, vagy magán a képen szerepel a dátum, nem tudni. Ha már 1905-ben is palotai volt Borsy, akkor a Soroksári műterem csak egy próbálkozás lehetett. Ráadásul két helyen nem tud kuncsaftokat fényképezni, így akkor Soroksárra segítőre is szüksége volt. Valószínűbb, hogy a soroksári évek után került Palotára. Az is igaz azonban, hogy mégiscsak igénybe vett segédet a munkájához, erre az alábbi hirdetése a bizonyíték (Pesti Hírlap 1915.04.25 37. évf. 114. szám 30. o.):
Az is igazolódni látszik, hogy a retusőrnek maga mellé vett özvegy-asszonyokat vehette el (Pesti Hírlap 1922.11.15 44. évf. 260. szám 8. o.).
1924-ben Óbudán veszi el harmadik feleségét, aki szintén özvegyasszony, a házasságot 1926-bontják fel. 1925-ben Hénap József veszi át a műtermet, Borsy negyedszerre is megnősült, visszatért szülőföldjére, 1926.12.28-án elveszi az özvegy Winkler Jolán Katalint. Bár a haláláról még mindig nem találtam adatot, valószínűsíthető, hogy – mivel ekkor már a 60. életévét taposta – itt hunyhatott el. A mai Bácska utca legelején tehát nagyjából 1910-1925 között működhetett a műterme.
A Hodobay Árverezőház 119. papírrégiség árverésén találkozhattunk a fenti két képével. A matricákon itt is megjelenik a két B betű, mint logo.
Saját tulajdonú képem Borsytól. Cca. 1910-es évek. A hátoldalon Jancsó Irma és Imre neve.
A Magyar Ipar Almanachjában (1930, 80. o.) jelenik meg az életrajza
Életrajzából kiderül, hogy festőnek is készült. 1928-ban átnevezik az utcát Bácskára. Valószínűleg ekkor lesz a 2-es számból 4-es is. Több képet is találtam az újságokból, melyek Hénap fotót közöltek:
Képes Krónika 1920.10.05 (2. évf. 40. szám 1094. oldal) – jócskán már Palotára előtt kerülése előtt jelentek meg fotói
Tolnai Világlapja 1927 (27. évf. 30. szám 38. oldal)
Az egyetlen ismert általa készült kabinetkép. Hátulján ez olvasható: „Szeretetel (sic!) az én felejthetetlen Kedves jó anyámnak.” Sajnos dátum nélküli kép. Saját tulajdon.
Hénap 1910-ben még Verőcén veszi el nejét, akit 1925-ben elveszít. Csak 1936-ban házasodik meg újra.
Az új házasságát 1936-ban az V. kerületben köti meg. Érdekes, hogy ekkor már szobafestőként működik. Valamikor tehát az 1930-as évek legelején hagyta abba a fényképészetet. Ezt igazolja az, hogy 1929-ben érkezik a házba Pelka Rezső fényképész segéd, aki elveszi az ott lakó Csánki Zsófiát. Mivel Csánkiéké volt az épület már 1911-ben is, így valószínű, hogy a fényképész műtermet (és lakást) mindvégig bérelte az aktuális fényképész.
Ugyanakkor Hénap 1929-ben (Pesti Hírlap 1929.04.13 51. évf. 83. szám 28. o.) még társulni szeretne, vélhetően erről a vágyáról lemondhatott, hiszen, mint fényképészről az 1930 utáni időszakból már nincs róla információnk. Az alábbi hírlapi közlésből pedig kiderül, hogy Pelka Rezsőnek 1935. év végén nyoma veszett:
Friss Újság 1935.12.29 (40. évf. 296. szám 11. o)
Pelka egyik rokona itt élt Palotán, a család sziléziai származású volt. Hogy miért nem tudott hosszú éveken át még működni a fényképészet, meg nem mondható. Lehet, hogy az utódok nem voltak otthon annyira a családi vagy arckép fotózásban, vagy nem szerettek osztályképeket fotózni. Lehet a konkurencia erősebb vagy olcsóbb volt. Ez a műterem tehát nagyjából 1910-1935 között a három fényképész keze alatt működött.
A bejegyzés 2020.07.23-án és 2020.09.22-én, majd 2022.05.20-án frissítésre és pontosításra került.
Egy hozzászólás “Borsy Béla fényképészete és műtermének sorsa” bejegyzéshez