Borsy Béla fényképészete és műtermének sorsa

Palotán is a polgárosodás megindulásával igény keletkezett a helybéli fényképészek meglétére. Borsy Béla, volt az egyik legkorábbi, akiről tudunk is valamit.

Borsy Imre Lajos Béla a korabeli Marcibányi-Dombegyházán, mai nevén Kisdombegyházon született 1867-ben. Abban az időben autodidakta módon tanultak meg fényképezni. Ha valaki fényképezőgép vásárlásra adta a fejét, akkor az a masina drágasága miatt eleve arra készült, hogy majd kitanulja a szakma csínját-bínját és ezzel akarja keresni a kenyerét. A kiegyezés után sorra alakultak a műtermek, ahol díszlet és kelléktár állt rendelkezésre a kabinetfotók elkészítésére. A későbbiekben, a képes újságok megjelenésével született meg a fotóriporteri, a tudósító szakma, és vált országutazóvá a fényképész. Egy lánytestvérét ismerjük, Máriát, aki 1877.02.20-án Zimándközön született, mely falu nincs messzi Kisdombegyházától, de már a mai Románia területén fekszik. Apjuk kántor volt, ahogy apjuk más gyülekezetben kapott állást, úgy költözött a család is arrébb. Ugyanebben a faluban hunyt el fivére Imre Endre Kálmán, aki Mezőkovácsházán született 1874.05.30-án (+1875.11.12).

Munkásságáról maradtak fent általa fotografált képek. A korabeli kabinetképeket kartonpapírra ragasztották melyeken fel volt tüntetve a fényképész neve és címe is.

A Darabanth Kft. egyik 2016-os aukcióján az alábbi tétel került kalapács alá:

Ezek szerint az 1900-as évek legelején Borsy Soroksáron működtette műtermét.

1910-ben a Friss Újságban jelent meg a hirdetése. (1910.12.31 15. évf. 312. szám 7. o.) Ez azt jelenti, hogy 1910-ben ezt a műtermet bezárta és ekkor költözhetett át Rákospalotára.

Úgy látszik nem volt jelentkező a műteremre, mert még egy évvel későbbi is hirdette (Friss Újság, 1912.01.13 17. évf. 11. szám 9. o.)

1914-ben születik egy házasságon kívüli gyermeke, akit végül elismer. Érdekesség, hogy r. katolikus hitét valamikor megváltoztatta, mert itt már, mint református vallású szerepel. Elképzelhető, hogy özv. Bódy Anna a segítője volt a műhelyben és így fonódott köztük szerelem. Lehet, hogy végül elvette Bódy Annát. Borsy 1916-ban végrendelkezik. A gyermek 1918-ban meghalt, Borsynak eztán új kapcsolata lett. 1919-ben már özvegy Babos Bertát veszi el. Az is lehet, hogy sosem jött ki a fényképész keresetéből és a mindenkori nejével tartatta el magát.

Ez a kép kartonlap a Székesfehérvár Városi Képtár tulajdona, 1905-ös évszám-megjelöléssel került fel a Fortepanra. Hogy csak saccolták-e az évet, vagy magán a képen szerepel a dátum, nem tudni. Ha már 1905-ben is palotai volt Borsy, akkor a Soroksári műterem csak egy próbálkozás lehetett. Ráadásul két helyen nem tud kuncsaftokat fényképezni, így akkor Soroksárra segítőre is szüksége volt. Valószínűbb, hogy a soroksári évek után került Palotára. Az is igaz azonban, hogy mégiscsak igénybe vett segédet a munkájához, erre az alábbi hirdetése a bizonyíték (Pesti Hírlap 1915.04.25 37. évf. 114. szám 30. o.):

Az is igazolódni látszik, hogy a retusőrnek maga mellé vett özvegy-asszonyokat vehette el (Pesti Hírlap 1922.11.15 44. évf. 260. szám 8. o.).

1924-ben Óbudán veszi el harmadik feleségét, aki szintén özvegyasszony, a házasságot 1926-bontják fel. 1925-ben Hénap József veszi át a műtermet, Borsyról nincs további információnk. A mai Bácska utca legelején tehát nagyjából 1910-1925 között működhetett a műterme.

A Hodobay Árverezőház 119. papírrégiség árverésén találkozhattunk a fenti két képével. A matricákon itt is megjelenik a két B betű, mint logo.

A Magyar Ipar Almanachjában (1930, 80. o.) jelenik meg az életrajza

Életrajzából kiderül, hogy festőnek is készült. 1928-ban átnevezik az utcát Bácskára. Valószínűleg ekkor lesz a 2-es számból 4-es is. Több képet is találtam az újságokból, melyek Hénap fotót közöltek:

Képes Krónika 1920.10.05 (2. évf. 40. szám 1094. oldal) – jócskán már Palotára előtt kerülése előtt jelentek meg fotói

Tolnai Világlapja 1927 (27. évf. 30. szám 38. oldal)

1910-ben még Verőcén veszi el nejét, akit 1925-ben elveszít. Csak 1936-ban házasodik meg újra.

Az új házasságát 1936-ban az V. kerületben köti meg. Érdekes, hogy ekkor már szobafestőként működik. Valamikor tehát az 1930-as évek legelején hagyta abba a fényképészetet. Ezt igazolja az, hogy 1929-ben érkezik a házba Pelka Rezső fényképész segéd, aki elveszi az ott lakó Csanki Zsófiát.

Ugyanakkor Hénap 1929-ben (Pesti Hírlap 1929.04.13 51. évf. 83. szám 28. o.) még társulni szeretne, vélhetően erről a vágyáról lemondhatott, hiszen, mint fényképészről az 1930 utáni időszakból már nincs róla információnk. Az alábbi hírlapi közlésből kiderül, hogy 1935. év végén nyoma veszett:

Friss Újság 1935.12.29 (40. évf. 296. szám 11. o)

Pelka egyik rokona itt élt Palotán, a család sziléziai származású volt. Hogy miért nem tudott hosszú éveken át még működni a fényképészet, meg nem mondható. Lehet, hogy az utódok nem voltak otthon annyira a családi vagy arckép fotózásban, vagy nem szerettek osztályképeket fotózni. Lehet a konkurencia erősebb vagy olcsóbb volt. Ez a műterem tehát nagyjából 1910-1935 között működhetett.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük