Szerző: Horváth Csaba

Ebben a bejegyzésben Gyagyovszky asztalosról próbáltam meg információkat felkutatni, aki, mint a legöregebbként nősült ember, a legöregebb apa és a legöregebb palotai férfi címek tulajdonosa lett életében. Vagy mégsem?

Kis Újság 1937.08.03 (50. évf. 174. sz. 4. o.)

Halotti anyakönyvi bejegyzése, Újpest, Árpád Kórház, polgári ak. 1937.07.25.

A 30-as években Gyagyovszky sokat szerepelt az újságokban, de rengeteg alkalommal téves híradás készült. Hol a nevét írták Józsefnek, Jánosnak, hol a korát kerekítették felfelé. Hogy a korával ő „hősködött-e” vagy tényleg csak újságírói tévedés történt, ma már kideríthetetlen. Az anyakönyvi bejegyzés 96 évesnek jelöli meg, mely hiteles adat. Ettől függetlenül még lehetett ő 1937-ben a legöregebb palotai ember. Hogy tényleg 96 évesen halt meg, azt további anyakönyvi bejegyzés igazolja:

2. házasságának anyakönyvi bejegyzése 1917.03.29 Rákospalota polgári ak.

Első neje elhunyt, ahogyan a második is:

Mindkét nej Rákospalotán hunyt el. Érdekes, hogy a második nej a községházán hunyt el, aki idősebb is volt Gyagyovszkynál. Ami biztos, egy gyermeke bizonyosan volt, még a legelső házasságából:

A fia még apja halála előtt, 1934-ben Gyöngyösire változtatta a nevét. 1972-ben hunyt el 94 évesen, így hasonlóan agg kort élt meg, mint apja. Egész életében a városban ill. a kerületben élt asztalosként, a Kassa u. 102. volt az utolsó címe.

Ami tehát teljes bizonyossággal megállapítható, hogy Gyagyovszky asztalos jó géneket örökölt, volt gyermeke és eltemetett két asszonyt is, mikor az alábbi hírbomba robbant:

Kis Újság 1933.09.07 (46. évf. 203. sz. 4. o.)

A cikkben megint olvashatunk több tényállítást. Egyetlen gyermekére leltem rá, az állítólagos már megszületett 27-ből, így ez csak mese. Hogy a legújabb neje a 3. a sorban az igazolt tény. Hogy nem 94 éves volt ekkor, csak 90? Még talán elmegy, hogy rosszul emlékszik rá, bár az anyakönyvvezető kiszámolja a házasságkötéskor a korát, vagy lejegyzi a születési dátumot, így tudnia kellett volna az öregnek röviddel a házasságkötést követően a pontos korát. A cikkíró vagy 3 évnyi együttélésről ír, miközben az asztalosmester második neje csak másfél évvel korábban hunyt el, így a románc legfeljebb bő egy éves lehetett. Hogy a lányt Erdélyből kiutasították, ez nem elképzelhetetlen, már az I. világháború után Romániában sok magyar család, ember lett persona non grata. A munkákról, amelyekről ír vélhetően tényleg megtörténtek. Újpesten élt és így dolgozott is. Volt egy 1888-ban megesett tűzeset, amit egy 15 éves kisinasa okozott. Ebben az esetben 1891-ben döntött a Kúria és végül felmentették az inast, mert kiskorúként nem volt felelősségre vonható.

Címei: 1890: VII. ker. István tér 9., 1896: Újpest, Virág u. 5. 1901: Újpest, Virág u. 9. (lehet csak átszámozás), 1903: Újpest, Gyár u. 49., 1908: Újpest, Árpád út 109-111. 1909-től élt Palotán a Toldi sor 7. szám alatt.

1900-ban történt vele az alábbi (Magyar Nemzet 1900.09.19 19. évf. 257. sz. 5. o.):

Valószínűleg ezért kellett (mármint, hogy az anyagiak miatt) a Virág utcából aztán évenként ide oda költöznie, mire végül kikötött Palotán.

Ami még érdekes, hogy a házassága oly népszerű hír lett, hogy még a Délamerikai Magyarság c. folyóirat is lehozta. A Kis Újság cikkét az ismert genealógus nagybátyja Csávossy Leó, későbbi sportújságíró írta, míg az alább közölt cikket az a Bodó Béla írta, aki az ismert Brumi könyvek szerzője volt. Jelenleg az 1933-as házassági és születési adatok még nem kutathatóak, így végül nem tudok beszámolni arról, hogy vajon megszületett-e a gyermek és azt a nevére vette-e az asztalosunk. Azt gondolom, hogy megeshetett a szíve a lányon, magához vette, de, ha született gyermek, az nem tőle származott. Talán ezért is lódítottak több évnyi együttlétet, hogy igazolják a gyermek törvényes születését. Nem ez volt első és nem is az utolsó (részben) érdek házasság, mindenesetre egy érdekes színfoltja lehetett a pár gazdasági világválság után talpra álló Palotának.

Érdekes, hogy az elhalt feleségei korára jobban emlékezett e cikkben, mint a sajátjára.

A Tolnai Világlapja is közölt képet. 1933.06.14 (35. évf. 25. szám 40. o.)

Ezen a linken tudja elindítani a “Ki tud többet Rákospalotáról?” 2. kvízjátékomat. Jó szórakozást!

Buza Péter Palotai tegnapok c. munkájában két képeslapot említ, ami Bartók palotai tartózkodását igazolja. Egyet írt az édesanyjának Palotára 1907.07.05-én, egyet pedig írt Dr. Sebestyén Gyulának 1907.10.09-én, ezt pedig Palotáról küldte. A mai Sín (korábbi nevén: Mária) utca 15-ös számú házon régóta ott díszeleg az emléktábla: 2004-ben, halálának 59. évfordulóján avatták fel.

Az alábbiakban közlöm a még fellelt palotai Bartók-jelenlét forrásait:

1. A Magyar Néprajzi Társaságban 1905-ben tűnik fel Bartók neve, mint Kolozsvárott, 1906-ban meg mint Pozsonyban élő tanárjelölt. 1908-ban már mint a Zeneakadémia, Liszt F. tér tanára szerepel a tagnévsorban. 1907-ben is előkerül, csak elírás miatt nem Bélaként, hanem Györgyként nevesítik. Neve mellett ott a „Zeneakad. tanár, Rákospalota” titulus. Bartók György filozófus tanárral keverhették össze, ki szintén ekkor lett tanárrá Kolozsváron.

2. Bartók nagynénje Voit Mária Irma (1849-1941) volt. A családdal élt együtt, amolyan házvezetőnőként és 8 évvel volt idősebb Bartók édesanyjánál Voit Paulánál. A húg korán elvesztette a férjét (id. Bartók Bélát), nővére segített az árván maradt gyermekeket nevelni. A két Voit lány csak németül beszélt egymást között valószínűleg, a Voitok felvidéki (Nyitra m.) származásúak voltak. Ebben a hirdetésben egy lakást keresnek:

3. Bodon Pál a kecskeméti zeneiskola igazgatója volt, ő vele készült 1948-ban egy cikk (az alábbi pár oldalban olvasható) Bartókkal történt találkozásairól. Ebben is szerepel Bartók rákospalotai otthona, sőt kiderül belőle, hogy itt írta „Az este a székelyeknél” című darabját. Bodon visszaemlékezése szerint még 1908-ban is Palotán lakott Bartók.

4. Az Újság 1907.05.19-i számában (5. évf. 119. szám 60. oldal) közlik az előző napi Budapestre érkezett ismert emberek névsorát, szállodánként lebontva: a Royal Nagyszállóba érkezett Bartók B. Rákospalotáról.

5. A Bartók Emlékház összeállítása szerint 1907. novemberétől 1911. májusáig lakott Bartók a Teréz körút 17-ben, ahol pár lakásra tőle lakott Bauer Herbert, a későbbi (1913-tól új nevén) Balázs Béla is. Balázs Béla írta a Kékszakállú herceg vára c. misztériumot, melyet Bartók 1911. márciusától 1911. szeptemberéig zenésített meg. Bauer Hilda visszaemlékezéséből (1955) közlök részletet (Bauer Hilda: Emlékeim-Levelek Lukácshoz – MTA Filozófiai Intézet, Lukács Archívum, 1985):

A visszaemlékezésből kiderül, hogy a Kékszakállút Bartók ekkor már jól ismerte és szerette. Kodályt 1905-ben, Bartókot 1906-ban ismerte meg Balázs Béla a népdalgyűjtések kapcsán. Gyakori vendégek voltak egymás otthonaiban és Balázs hol Kodállyal, hol Bartókkal is elutazott hosszabb idejű külföldi nyaralásra és tanulmányútra. A „Kékszakállú” a hozzáértők szerint rokonságot mutat az 1906-ban Ady által írt „A vár fehér asszonya” c. költemény hangulatával. Egyetlen cikket találtam arról, hogy állítólag a „Kékszakállút” Balázs Rákospalotán írta. Úgy képzelem, hogy Balázs lakhatott pár hetet 1907. nyarán Bartókéknál Palotán és ekkor írhatta a művét. Nem zárható ki, hogy az állítás igaz, még akkor sem, ha egyelőre nem találtam hiteles forrást igazolandó a cikkíró állítását (megjelent a Szekszárdi Vasárnap 2008.02.17-i (18. évf. 6. szám 15. oldal) számában:

Reménykedhetünk abban, hogy egy alaposabb kutatómunka, vagy a tömeges digitalizáció révén fel fog bukkanni olyan forrás, mely bizonyíthatja egyértelműen, hogy a fentebb említett két mű rákospalotai keletkezésű. A fenti forrásokból azt viszont ki is sejthetjük, hogy Bartókék nem csak a 1907. májusa és októbere között – ahogy ez az Emlékház gyűjtésében szerepel – laktak Palotán. Akár pár hónappal többet is Palotán tölthettek, úgy 1907. májusa előtt, vagy 1907. októbere után, bár ennek ellentmond, hogy valóban próbálkoztak (vagy a tulaj próbálkozott) már októberben a ház kiadásával.

Budapesti Hírlap 1907.10.01 (27. évf. 233. sz. 30. o.)

Az Ország-Világ 1907.05.12-án (28. évf. 19. sz. 372. o.) hasábjain megjelent képe

A Közgyűjteményi Portálon a Zeneművészeti Intézet Hangarchívuma is megtalálható immár. Jó néhány Palotán begyűjtött népdal is fellelhető benne. Ezek nem kimondottan palotai népdalok, hanem olyan dalok, amiket itt is énekeltek és vagy itt vettek fel, vagy itt egy eltérő verziót énekeltek a dalból, mint másutt, és emiatt került rögzítésre.

A rákospalotai kötődésű dalokat itt találhatja meg a kedves olvasó. Vannak kották és vannak hangfelvételek is a listában.

1851-ben Rákospalotán lejegyzett dal: „Pesttől fogva Debrecenig a’ vasút, a’ vasút. Azon ment el az én babám a’ kis rút, a’ kis rút. ….” Érdekesség, hogy a vasút csak 1857-ben ért el Debrecenbe.

Ezt a nótát 1852-ben jegyezték le: „Estve jár a’ hajdú a’ faluban, fogja a’ legényt a’ fonóban …” Ez elképzelhető, hogy helyi nóta volt, lévén szerepel benne a falu neve.

Jelen bejegyzés inkább csak emléket tud állítani a Petróczy Miklósnak, sem mint összegyűjteni mindent, amit róla tudni érdemes. A megszerzett iratok között van több curriculum vitae is, melyek elég teljesek ahhoz, hogy megismerjük a doktor úr életútját. 3 életrajz is előkerült, egy cca. 1922-ből, egy 1924-ből és egy tán 1932-ből. A gépelt verzión – bár elég rossz írógéppel készült stencil – a lényeg jól olvasható.

A fenti igazolás már 1945-ből való. Fényképe a Szentmiklóssy Géza által szerkesztett „A magyar feltámadás lexikona” c. munkában jelent meg 1930-ban:

Doromby József: A volt cs. és kir. 38. gyalogezred története és emlékkönyve (Budapest, 1936) c. művében is szerepel a doktor életrajzi adatokkal. 1930-tól város tisztiorvos, 1935-től ügyvezető tiszti orvos beosztásban volt. 1938-tól a városi Stefánia Szövetség ügyvezető elnöke. 1936-tól magyar királyi tisztiorvos. 1944.03.15-tel századosi rendfokozatú honvéd tartalékorvossá léptették elő a II. vh.-ban. 1947-ben már PPSK vármegye tisztifőorvosának I. számú helyettese volt. Még 1940 legelején megszervezte az első magyarországi véradást:

Sorakozó hetilap (1940.03.22 2. évf. 12. szám 6. o.)

Halotti anyakönyvi bejegyzése a rákospalotai polgári anyakönyvből, 1953.12.18.

1928-ig egészen biztosan, hogy az Erdősor utca 6/10 (átnevezését követően gr. Tisza István u. 10.,) szám alatt működött és lakott, 1931–től pedig szintén egészen biztosan az Erzsébet (a mai Sződliget u.) 53 szám. alatt lakott és dolgozott, egészen a haláláig. Telefonszáma korábban a Rákospalota 37, majd a 95-3-37 volt. Bár ősrégi nemesi család sarja volt, mégis a kisemberek és a nép lelkiismeretes orvosa volt hosszú évtizedeken át. Végezetül mellékelem még az édesapja és Petróczy doktor gyászértesítőjét:

Ezen a linken tudja elindítani a „Ki tud többet Rákospalotáról?” kvízjátékomat. Jó szórakozást!

A kis cikk apropóját az adta, hogy hozzájutottam Lehrbaum Gyula pár iratához és kínálkozott az alkalom, hogy ezek alapján összeállítsam azt, amit az életéről tudhatunk.

A házassági anyakönyvi bejegyzéséből kiderül, hogy 1862.02.16-án született Pápán. Hogy életének első 30 évében mit csinált, nem tudni, de feltételezhetjük, hogy kitanulta (a családi emlékezet szerint Bécsben) az órás, ékszerész szakmát és előbb segédként dolgozott, mielőtt megkapta a mesteri oklevelet.

A kis szórólapjából annyit máris megtudni, hogy a legkorábbi ismert címe az V. ker. Bécsi u. 6. szám alatt volt. 1892-től már biztosan megvolt a mesterlevele. A lakcím-nyilvántartások alapján 1907-1910 között a IV. ker. Koronaherceg (a mai. V. ker. Petőfi S.) u. 18. alatt működött a műhelye. Ennek ellentmond az alábbi elöljárósági irat, melyben megszünteti a Koronaherceg utcai műhely még 1907.07.31-i nappal:

Bárhogy is történt, 1907-ben már Rákospalotán a Fő út 67-ben élt. Ez az épület a mai Karácsony Benő park területén feküdt, a Deák utca és a Pázmány utca között. Ezen a címen dolgozott egészen nyugdíjba menéséig (a Pest-Pilis-Solt-Kiskun Vármegye általános ismertetője és címtára 1930-31-ben még mindig működő órásként sorolta fel Lehrbaumot, aki ekkor már legalább 68 éves volt. A cím időközben Horthy Miklós út 77-re módosult, szintén a házszámozás átszámozása miatt).

1912-ben két adásvételi szerződésről is tudunk. Az egyik az én tulajdonom, a másik a BFL tulajdona (HU BFL – VII.222.a – 1912 – 0529 számon).

Itt is, ahogy a másik adásvételiben is már az Eötvös u. 11. van megadva lakcímnek. A levéltári példányban Zárits Miklós és neje a Bocskai u. 38-ból, míg itt Spenlinger Samu újpesti lakos az eladó. Mivel 1928-ban házszám újraszámozás történt, így a rendelkezésemre álló forrásokból egyelőre nem tudom megállapítani, hol vehetett Lehrbaum ingatlanokat a nejével. Az üzletét a házszámváltozás miatt újra be kellett jelentenie 1928-ban:

Margetin Mária Fabusz István Győző fodrász és borbély felesége volt. Fabusz már 1907-től ismeretlen címen tartózkodott, elhagyhatta a nejét. Valószínűleg 1911 második felében vagy 1912 elején tudta a nej a házasságot hivatalosan felbontatni. Utána házasodtak össze Lehrbaummal:

A kapcsolat érdekessége, hogy 1907-től Fabusztól Margetin Máriának úgy született 3 gyermeke, hogy távol volt. Ezek a gyermekek Lehrbaumtól származtak:

• Ilona Piroska született: 1908.01.20, elhunyt: 1945
• Ottilia Irma született: 1909.04.01, elhunyt: 1985
• Tibor Károly született: 1911.03.16, elhunyt: 1915

1915-ben Lehrbaum a nevére vette a gyermekeket. 4. gyermeke Judit már Lehrbaumként született 1912.11.27-én, (és 2000-ben hunyt el), Gábor Zádor fia szintén (született: 1914.08.26-án és 2001-ben hunyt el), ahogy az 1918-ban született Tibor nevű fia is. A családból a férj Gyula, a nej Mária, és a gyermekek közül Piroska, Ottilia, Tibor és Judit is a rákospalotai temetőben nyugszik.

1943-ban mikor az öreg órásmester Gyula elhunyt, Tibor vette át az üzletet. Tibor már korábban megházasodott Silbernágel Klárával és egyik fia Tibor, a másik a Gábor nevet kapta. 1953-ban Margetin Mária is elhunyt. Judit esküvőjéről a Pester Lloyd 1944.07.02-i száma számolt be, Katzler Nándor vette el.

A gyermekek születésekor folyamatosan változott a címük: Eötvös u. 11., 14., 59., Bethlen u. 28.

Már 1913-ban beköltöztek az Eötvös u. 77-be, ami 1928 után a 93-as számot viselte. Vélhetően ez volt az egyik ingatlan, amit még 1912-ben vettek meg.

Érdekesség még hogy 1942.08.16-án betörtek az üzletbe, amit már Tibor vezetett és 60 karórát, 4 ezüst szelencét és sok más ezüst tárgyat vittek el mintegy 3500 pengő értékben. Szintén érdekesség, hogy Gyula (és ekkor már 70 éves elmúlt!) 1935-ben feladott egy hirdetést, hogy kisgyermek nyaraltatását vállalja:

Lehrbaum Ottilia az ELTE-re járt, majd 1960-ból van adat arra, hogy a Bocskay utcai iskolában, mint nevelő dolgozik. 1943-tól tölt be tanári munkakört, 1949-ben a Szentendrei Gimnáziumban oktatott, franciát és németet és a testnevelés felügyelője volt.

Lehrbaum Gyulának azonban nem csak a fent említett gyermekei voltak. Az 1880-as évek második felében kezdődött kapcsolata Valter (Walter) Lajosné. szül Briefrel (sok helyütt „magyarosan”: Privrel) Rózával, aki akkor férjnél volt. Az 1895-97-ben lefolytatott házassági bontóperben (HU BFL – VII.2.c – 1895 – V.0079) az 1880-ban létrejött házasságot első fokon felbontották, azonban a Lehrbaum Gyulával történő későbbi házasságra lépést hivatalból megtiltották. Másodfokon tisztázták az asszonyt, hogy az nem félrelépett, hanem már jó ideje elhidegült férjétől, sőt a házassági tiltást is feloldották. Az 1889-ben, 1891-ben és 1895-ben született gyermekeket végül az anyának ítélték. A jogerős végzést Briefel Róza nem élhette meg, mindössze 36 éves korában 1896.12.30-án súlyos betegségben elhunyt. A családjának a Koronaherceg utcában Lehrbaum üzletétől pár méterre volt menő cípész- és sérvkötőüzlete, így ismerhették meg egymást Gyulával. Róza a mai ELTE jogelődjén végezte el az okleveles szülésznői szakot.

Briefel Róza (a festmény az 1880-90-es években készült, közzétéve a leszármazottak engedélyével)

Lehrbaum úgy szerette Rózát, hogy a halotti értesítőben annak ellenére titulálta felejthetetlen nejének Rózát, hogy hivatalból kénytelen volt neje ekkor még a Walterné nevet viselni.

Az anyakönyvi információkból kiderül, hogy Lerhbaum a gyermekeket örökbe fogadta – Lehrpán vezetéknévvel – és felnevelte. Gyulát órásnak képezte, csak ő 16 évesen, idejekorán meghalt. Lehrpánként kellett őket anyakönyvezni az örökbefogadáskor, mert Gyula nevét elírták születésekor és az anyakönyvben Lehrbaum helyett Lehrpán szerepelt. És hát a szabály az szabály. Vélelmezem a későbbiekben mikor Gyula nevét 1901-ben kijavították a gyermekek is megkapták a jogos családnevüket.

• 1889.10.23 Bp. belváros rk. születésű Valter Róza Mária Gizella, Ferencvárosban ment hozzá Kocsis Gyula kereskedőhöz 1924.02.16-án és 1976.03.01-jén halt meg Budapest XVII. kerületében.
• 1891.05.10 Bp. Belváros rk. születésű Valter Gyula Károly János, elhunyt 1908.01.09-én Rákospalotán.
• 1895.01.27 Bp. Belváros rk. születésű Valter Gizella Teréz, Rákospalotán ment hozzá Petruska István lakatoshoz 1913.10.05-én.

Összefoglalásképpen elmondható, hogy a jól menő belvárosi órásműhelyből származott tőke Rákospalotán elégnek bizonyult, hogy Lehrbaum – szinte holtig tartó – munka mellett eltartsa és felnevelje gyermekeit. Az Eötvös u. 11. és 93. számú háza még áll (a 11-est vélhetően 1928 után is a 11-es számot kapta). A Lehrbaum család egészen biztos, hogy legalább 110 éve(t) él, élt Palotán.

A cikk 2022.02.01-jén frissítésre és pontosításra került.

Ebben a kis cikkben szeretnék megemlékezni Bodrossy Félixről a magyar 3 dimenziós film atyjáról, aki Palotán a Bocskai u. 49-ben lakott nejével (a ’40-50-es években biztosan). Édesapja Bodrossy Lajos a rózsahegyi, lőcsei gimnáziumok, a temesvári főgimnázium, a budapesti Mária Terézia és Szilágyi Erzsébet leánygimnáziumok, illetve az újpesti Könyves Kálmán gimnázium természettan és kémia tanára volt. Az ő szavai pont idevalóak a cikk elejére, mint aki arról lamentál, hogy mennyire fontos a technikai haladás.

Megjelent: Magyar Kultúra, társadalmi és tudományos szemle (31. évf. 13-14. sz. 6. o.), 1944

Újítók lapja, 1952.02.15 (4. évf. 4. szám 13. o.)

A Bodrossy családot 1921 decemberében kiutasították Erdélyből politikai bűncselekmény vádjával, így kerültek át Budapestre. Félix az öt gyermek közül a negyedik volt, egyik bátyja Leo ismert állatorvos, „A Balaton regénye” mű szerzője (1913-2009). Volt egy lánytestvérük, Nóra tanár és védőnő, akit Nádas József vett el Palotán 1933-ban. Nóra életrajza innen érhető el. Félixből operatőr lett, számos díjat kapott, de ami miatt összeállítottam róla ezt a kis anyagot az az, hogy palotai lakosként fejlesztette ki a 3D technikát és palotán is tartotta az ősbemutatót. Ekkortájt csak az USA és a Szovjetunió tudott hasonló technikát produkálni, Bodrossy megoldása az alapja a mai 3D technikának is.

Bodrossy Félix életrajza:

Magyar Életrajzi Lexikon 1978-1991 (megjelent: 1994)

A két fenti kép az Imdb.com-ról, a világ legnagyobb filmekkel foglalkozó adatbázisából származik. A Toldi moziról készült kép a Fortepanon is elérhető.

További képei innen érhetőek el: MTVA Archívum – Fotótár . Hogy a találmány főpróbájára saját lakásán került sor, az alábbi cikkből derül fény:

A cikk a Pest megyei Hírlap 1989.07.15-i (33. évf. 165. szám 9. o.) számában jelent meg.

A vívás az úszás, vízilabda, öttusa és a kajak-kenu mellett a legsikeresebb magyar sikersportág – legalábbis, ha az olimpiákat tekintjük (Lásd: KSH).

Álljon itt azoknak a sportolóknak, mesterek a neve, akik vívóként kötődtek Rákospalotához:

Halácsy Antal vívómester:

1893-1903 között nagy bizonyossággal a Wágner Manó Gimnázium vívótanára, illetve vívóleckéket ad Rákospalotán (Budapesti Hírlap 1893.07.04 13. évf. 182. sz. 6. o.).

A Turul labdajáték szabályairól szóló 1904-ben megjelent műve.

Besztercebányán született kb. 1862-ben. Rk. vallású. Kassán oktatott, mielőtt Budapestre ill. Rákospalotára jött volna. 1889-ben még Kassán született egy fia, Lajos Antal, de az egy hónapos korában elhunyt. Budapesten a Barcsay utcai (a mai Madách Imre) gimnáziumban volt tornatanár. A Turul labdajáték feltalálója. 1903 után Szegedre ment a Turul játékot népszerűsíteni. 1925.04.06-án Salgótarjánban hunyt el. Neje Kutenics Ludovika volt, aki csak 3 hónappal élte túl.

vitéz nádasi Tersztyánszky Ödön ezredes:

Édesapja Tersztyánszky Károly gyógyszerész volt. Sok helyen volt patikája élete folyamán, közte Rákospalotán is 1904-1906 között. Ez a „József főherceghez” nevű patika volt az akkori Károlyi (a mai Rädda Barnen) és Bocskai utcák sarkán. Csákváron, 1890.03.06-án született fia Ödön, aki értelemszerűen ebben a két évben biztos, hogy vele élt Rákospalotán.

Kétszeres olimpiai bajnok, olimpiai ezüst- és bronz-, illetve Európa-bajnoki ezüstérmes, tizenháromszoros magyar bajnok vívó. Kard és tőr fegyvernemben vívott. Az első világháborúban megsérült többször is, így tanult meg bal kézzel is vívni. 1929-ben súlyos motorbalesetet szenvedett Solymáron, melynek következtében pár nap múlva (1921.06.21-jén) Budapesten elhunyt.

Berczelly Tibor Rezső őrnagy:

Rákospalotán született 1912.01.03-án Berczelly Rezső Pál MÁV hivatalnok és Seifert Mária fiaként, az Arany János u. 14-ben. 1929-32 között járt a Ludovikára, 1930-tól a Tiszti Klub tagja, 1940-től vívómester. Italo Santelli tanítványa. Ő született balkezes volt Tersztyánszkyval szemben.

Háromszoros olimpiai és négyszeres világbajnok kardvívó, tőrvívó és sportlövő. 50-szeres magyar válogatott.

1935 és 1957 között huszonnyolc magyar bajnoki címet szerzett, ezzel ő a legtöbb egyéni magyar bajnoki címet szerzett vívó.

Forrás: MTI

Kulcsár Győző:

A Nemzet Sportolója, négyszeres olimpiai és háromszoros világbajnok magyar vívó, mesteredző, sportvezető. Kulcsár Krisztián világbajnok, olimpiai ezüstérmes párbajtőrvívó nagybátyja. A legeredményesebb magyar párbajtőröző, a párbajtőrözők „Paganinije”. 1962-től 1979-ig szerepelt mindkét fegyvernem válogatottjában.

1940.10.18-án született Budapesten és 2018. szeptember 19-én hunyt el. 2012-től (de lehet, hogy régebb óta) haláláig Rákospalotán élt.

Forrás: Nemzeti Sport

Csongrádi László:

1959.07.05-én született Budapesten.

Az 1988-as szöuli olimpián az aranyérmes kardcsapat tagja, vb. ezüstérmes, 4-szeres magyar bajnok kardozó. Ahogy az MTI képe megörökítette 1990-ben biztos a kerület lakosa volt, mert itt adta le voksát a 7-es választókerületben, a március 25-i választáson.

Forrás: MTI

Forrás: MTI

Attól tartok ez a magyar találmány sem kapott végül lehetőséget, hogy bizonyítson:

Magyar Nemzet 1969.08.30 (25. évf. 201. sz. 7. o.)